MENÜ
2024. május 18.
Erik, Alexandra
Szigorodik a gyorshajtók bírságolása

Szigorodik a gyorshajtók bírságolása

vezess.hu / Lencsés Csaba

Megszűnt a tolerancia a gyorshajtások ellenőrzésénél május 1-től.

Mostantól szigorúbban veszi a rendőrség a sebességhatárok átlépését. Még többen kaphatnak bírságot. „A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét” – válaszolta a Vezess kérdésére az ORFK.

Az elsőre kissé nyakatekertnek tűnő mondattal azt az információnkat tette hivatalossá a rendőrség, hogy május 1-től nincs többé a korábbi ráhagyás a traffipaxok által kiírt sebességre. Még konkrétabban fogalmazva: innentől alacsonyabb sebesség elérése után kapnak bírságot a gyorshajtók.

Az évtizedek óta követett gyakorlatának megváltoztatásával tulajdonképpen a hatályos jogszabályok szerint jár el a rendőrség mostantól. A mérésügyről szóló törvény ide vonatkozó fejezetének „a hitelesített mérőeszközök használatáról szóló” bekezdése szerint ugyanis „a hitelesített mérőeszközt – az ellenkezője bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.

Ennek ellenére régóta „hozzááadott” valamennyit a traffipaxok által kiírt sebességadathoz a rendszer. A traffipaxok hibahatárának hívott eltérés 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt, míg felette 3%-os eltérést toleráltak. Ez azt jelenti, hogy valójában nem 50 vagy 60 km/óra, hanem 53, 63, 93 km/óra volt a megengedett sebesség.

Persze ennél sokkal nagyobb gyorshajtás is megúszható azokon a szakaszokon, ahol a szabályszegést követően nem állították meg az autóst és az objektív felelősség elve alapján bírságoltak. így akár 150-es tempó mellett sem kaptak bírságot a sztrádán száguldó járművezetők (a 130-as korlátozás ellenére), mert például 154-re volt állítva a műszer, amint ezt e sorok írója személyesen is megtapasztalta egy rendőrautóban ülve.

A gyorshajtás büntetése

Az előírt sebességhatárt átlépő közlekedést kétféleképpen szankcionálják Magyarországon. Helyszíni vagy közigazgatási bírsággal. Előbbi érvényes a kisebb sebességhatár átlépésekre, ezt alkalmazzák általában akkor, amikor megállításos sebesség-ellenőrzést végeznek, főként városon belül. A nagyobb sebességhatár átlépések esetén (100 km/óra alatt+15 km/óra, 100 km/óra felett plusz 20 km/óra) közigazgatási bírságot szabnak ki az objektív felelősség elve alapján. Utóbbinál nem feltétlenül az autót vezető gyorshajtó fizet, mert a szabályozás az üzembentartót tartja felelősnek, így rá szabja ki a minimum 30.000, maximum 300.000 forintos bírságot.

Innentől változik ez a helyzet, ezt kerek-perec megerősítette kérdésünkre az ORFK. „A mérőeszköz által adott érték további korrekció nélkül veendő figyelembe” – írták az idézett jogszabályrészre hivatkozva. Sőt, a rendőrség szerint „szükséges kiemelni továbbá, hogy ez az álláspont igazolódik a bírói gyakorlatban, illetve a szintén kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé tartozó légzési alkoholmérők használatához kapcsolódó gyakorlat is ezt a jogi megalapozottságot erősíti”.

Az eddigi ráhagyásos gyakorlat minden bizonnyal a bírságokat megkérdőjelező esetek csökkentését szolgálta. Kérdés, valóban kevesebb lesz-e vita a feszesebb bírságolás mellett.

Mit mond az ügyvéd?

„Ez nem jelenthet más, mint az 50-es táblánál az 51 km/órás sebességgel haladók bírságát” – mondta megkeresésünkre Janklovics Ádám, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd. Szerinte ugyanakkor sántít az alkoholszondás hasonlat, ott ugyanis megkérdezik az autóst, hogy elfogadja-e a műszer által mutatott eredményt, miután belefújt. Ha nem, akkor második kör következik vizeletmintával és vérvétellel.

Janklovics szerint egyébként az egyre modernebb gépjárművek digitális műszerei pontosabb számot mutatnak a vezetőiknek a korábbiaknál, viszont felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon 15 év a személyautópark átlagéletkora, vagyis rengeteg 15-20-25 évnél idősebb közlekedik a forgalomban. Márpedig életszerű azt feltételezni szerinte, hogy ezen autók vezetése közben hiába mutat 50 km/órát a mutató, vagyis legjobb tudása szerint szabálykövetően vezet az autós, ám mégis előfordulhat, hogy 51-52-53 km/órával méri be őt a traffipax.

„Ilyenkor meglehetősen egyoldalú a rendszer, ugyanis a rendőrség adatával szemben kellene bizonyítani az autósnak, hogy szabályosan, 50-nel ment. Márpedig ezt nem tudja bizonyítani. Ráadásul azt sem tudhatja biztosan, hogy valóban 51-52-53-at mért a traffipax, mert nincs hozzáférése a műszerhez” – fogalmaz az ügyvéd.

Ahol továbbra sem állítják meg a gyorshajtókat, ott megmarad az elvi lehetősége a sebesség túllépés megúszásának. Hiszen 100 km/óra alatt plusz 15 km/óráig, míg 100 km/óra felett 20 km/óráig nem az objektív felelősség elve szerint jár el a rendőrség. Vagyis autópályán példádul 150 km/órával is elkerülhető elvben a bírság saját autóval.

Új traffipaxok jönnek és Trafiboxok állnak fel országszerte

Nem tudni, összefüggésben lehet-e az eddigi gyakorlat változása azzal, hogy éppen mostanában kapja meg a rendőrség a legújabb traffipaxait. „A 4iG Nyrt. 2023 májusában szállítja az eszközöket” – válaszolta pár hete az ORFK arra a kérdésünkre, hogy mikortól használják a 40 darab, mozgás közbeni mérésre is alkalmas új sebességmérőket.

A nettó 296 millió forintért vásárolt készülékek megérkezése most „lehetőséget biztosít az eszközök működésének megismerésére, további kezelők kiképzésére, az esetlegesen felmerülő módosítások, javítások elvégzésére”. Vagyis gőzerővel készülnek a 40 új traffipax üzembe állítására.

Közben országszerte telepítik az önkormányzatok kérésére az úgynevezett Trafiboxokat, ami egy rendőr ötlete nyomán megvalósított, ötletes és hatékony eszköz a forgalom lassítására, a gyorshajtók nyakon csípésére. Pár napja közölte elsőként a Vezess a már meglévő 46 darab készülék pontos címét, valamint a 2023 végéig országszerte – így Budapesten is – felálló 48 darab új Trafibox címét. Itt lehet megnézni őket, és elolvasni, hogy mitől is annyira trükkösek.

Eddig is napi 1700 gyorshajtót fogtak a rendőrök, innentől még több lebukhat

Emberemlékezet óta a gyorshajtást nevezik meg a legfőbb balesetokozónak az ORFK statisztikái, a rendőrség – és a Trafiboxokat rendelő önkormányzatok is – a közlekedésbiztonság javítása érdekében használják a sebességmérőket. Eközben sokak által hangoztatott vélemény az is, hogy leginkább az állam várja el a tizenmilliárdos bírságbevételt a rendőröktől, azért kétségkívül van mit javítani az utakon.

Tavaly összesen 14 679 személysérüléses közlekedési baleset történt az országban (vagyis átlagosan napi 40), míg összesen 621 637 darab gyorshajtást rögzítettek az eddigi traffipaxok, a ráhagyás használata mellett (ami napi 1703 bírság átlagosan).

Kérdés, hogy javítja-e, és milyen mértékben a közlekedésbiztonságot a szigorúbb bírságolás és az új sebességmérők. A biztosnak tűnik: az év második felében könnyebb lesz büntetést kapni.

Aki persze nem szeretne gyorshajtásos bírságot kapni, annak itt van 10 tuti tipp a traffipaxok kijátszására.