A szépség meghatározása teljesen szubjektív. Az is vitatott kérdés, hogy a szépségipar és a társadalom által ránk zúdított elvárásoknak megfelelve elégedettek leszünk-e végre önmagunkkal. Azzal viszont mindenki egyetérthet, hogy azok a módszerek és termékek, amelyek a szépséget szolgálják, nem árthatnak közben a természetnek.

Egyszerű láncreakció: ami hatással van a környezetre, az hat a szervezetünkre is. Távol a szmogos nagyvárosoktól szó szerint a bőrünkön tapasztalhatjuk meg a természet pozitív tulajdonságait. Lakóhelyet váltani pusztán hiúságból nem túl életszerű, de szerencsére rengeteg más lehetőség van, ha szeretnénk odafigyelni magunkra, és mindezt fenntartható módon szeretnénk tenni.

Johanna Gillbro, svéd bőrgyógyász szerint bőrünk állapotát 75 százalékban az életmódunk határozza meg, és mindössze 25 százalékban a génjeink. Előbbihez tartozik minden, ami az egészségünkre is hatással van: a dohányzás elhagyása, az alkohol mellőzése – vagy legalábbis a mértékletesség – és a táplálkozás is. Nem kell bedőlni a szupermarketek széles választékának, a rengeteg hívogató színes műanyag csomagolásnak. A helyi piacok látogatásával és az élelmiszerek kistermelőktől való beszerzésével nagymértékben csökkenthető a személyes ökológiai lábnyomunk. Minél több zöldség és gyümölcs teszi ki az étrendünket, és minél kevesebb állati eredetű, annál nagyobb az esélye annak, hogy a bőrünk is sima és ragyogó lesz, és a testzsírszázalékunk is az egészséges határon belül lesz. Így kisebb az esély szív- és érrendszeri betegségekre, mozgásszervi problémákra, cukorbetegségre, sőt daganatos elváltozásokra is. Ráadásul a szép vonalak is garantáltak.

Mindennapi rutin

Szűkítve a kört, az ember talán egyre inkább úgy érezheti, hogy a mindennapi rutinjával, például a személyes higiéniájával kapcsolatos döntéseivel nem tudja elég nagy mértékben befolyásolni hatását a környezetre, és valójában nem is számít, hogy két opció közül melyiket választja. Azonban egy-egy termék rutinszerű vásárlásával is rengeteg szemetet termelhetünk. (Ilyenek lehetnek például az egyszer használatos vattakorongok, a gyapottermesztés ugyanis erősen hat a környezetünkre. A gyártási folyamat során felhasznált vegyszerek szennyezik a folyókat, és súlyosan károsítják az ökoszisztémát.)

A túlkínálat miatt és az ebből fakadó impulzív vásárlásokkal a drogériákban csak a szemetest tömjük tele még inkább. Egy kis utánajárással viszont sokat tehetünk azért, hogy ne csak mi, de a bolygó is szebb legyen. A jó hír az, hogy nagyjából már mindennek van hulladékmentes alternatívája a fürdőszobádban használt dolgok közül. Az említett vattakorong helyett például zero waste megoldásként használhatunk mosható, 100 százalékosan bioforrásból származó pamutból készültet is.

A fenntartható kozmetikumok iránti növekvő érdeklődés jelentős hatással volt a kozmetikai piacra. A legtöbb szépségmárka immár nagy hangsúlyt fektet arra, hogy termékeik fenntartható módszerekkel és természetes alapanyagokból készüljenek, és minél kisebb legyen a szerepük a környezetszennyezésben.

A fürdőszobapolcunk azonban valószínűleg még így is tele van műanyagba csomagolt árucikkel. Ha ezeket újratölthetőre cseréljük, például biokompozit kupakos üvegtégelyre, már ezzel is tettünk valamit. Szerencsére egyre több cég biztosítja napjainkban, hogy a kedvenc parfümünk vagy krémünk újratölthető legyen. A flakonos samponok és szappanok helyett inkább válasszunk szilárdat, amelyek akár csomagolás nélkül is megvásárolhatók.

A nedves törlőkendőt is érdemes elfelejteni, bármennyire is kényelmes a használata. A legtöbb gyártó feltünteti, hogy tilos a vécébe dobni, mégis ez és más biológiailag nem lebomló termékek együtteséből keletkeznek a csatornarendszereket eltömítő zsírhegyek (fatberg). Ezek a dugulások pedig egészségügyi csatornatúlfolyáshoz vezethetnek. Ez azt jelenti, hogy a szennyvíz tisztítás nélkül jut a környezetbe.

A leginkább környezetbarát megoldás a szilárd szappan. De létezik szilárd sampon és fogpor is.

A havonta cserélendő műanyag fogkefék helyett ideje bambusz alapúra vagy bioalapú műanyagra váltani. A fogkrém helyett már lehet kapni fogorvos által jóváhagyott környezetbarát borsmenta fogkrémtablettákat is. Ha pedig már haladó zöldek vagyunk, a fogkrémet (szódabikarbóna, kókuszzsír és bormentaolaj) és a szájvizet is elkészíthetjük magunknak otthon. Ezek ráadásul így nemcsak környezetbarát megoldások, hanem pénztárcakímélőek is.

Fontos megemlíteni az izzadásgátlókat is. Biztos, hogy nem fogjuk megtalálni a „zöld” feliratot az alumíniumtartalmú dezodorodon. Az alumíniumot – amely a hónaljszöveten keresztül bejut a szervezetbe, és elzárja a verejtékcsatornákat – már összefüggésbe hozták az emlőrákkal, az Alzheimer-kórral és a csontritkulással is.

A felszín is fontos

Yves Saint Laurent szerint: ,,A legszebb smink egy nő számára a szenvedély. De a kozmetikumokat sokkal könnyebb megvásárolni.” Nem árt azonban figyelmesebben szétnézni a piacon, és nem csupán a színpaletták és márkanevek alapján dönteni. A kozmetikai ipar – minden évben – 120 milliárd darab műanyag csomagolóanyaggal szennyezi a környezetet. A kollektív fogyasztási problémákra ugyan még nem született gyógymód, de vannak ígéretes kezdeményezések itt is. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy a hangzatos marketing mögött nehogy csupán a jól álcázott greenwashing jelenség bújjon meg.

Az Egyesült Államokban a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság például már kifejezett irányelveket hozott létre arra vonatkozóan, hogy csak a valóban organikus, környezetbarát termékekre lehessen használni a „zöld” kifejezést. Olyan termékekre, amelyek vegánbarát formulákból épülnek fel, vagy szén-dioxid-semleges gyártási módszerekkel készülnek.

Amikor a sminktermékeket válogatjuk, a címkék átböngészésével sokat tehetünk egészségünkért és a környezetünkért. Kerüljük a BHA és a BHT jelzéseket! Ezek szintetikus antioxidánsok, amelyeket rúzsokban is használnak tartósítószerként, és amelyek bizonyítottan zavart okozhatnak az endokrin rendszer működésében. Gyakori szennyező anyag az alapozókban az 1,4 dioxane, amelynek – amellett, hogy irritálhatja a bőrt – rákkeltő hatása is lehet. Az ásványi olajok, amelyek a kőolaj-feldolgozás melléktermékei, szintén több termékben felfedezhetőek. Képesek nagymértékben felhalmozódni a szövetekben (főleg a májban és a nyirokrendszerben). Bár a nagy kozmetikai cégek kutatásai szerint bőrön keresztül nem szívódnak fel, van, aki szkeptikusan áll ezekhez az eredményekhez, ugyanis rendkívül olcsó és állandó minőségű alapanyagok ugyanezen cégek termékeihez.

A ragyogó szájfényeknek, szemfestékeknek és csillámló pirosítóknak is megvan az árnyoldaluk: etikai- és egészségügyi problémák, környezetkárosító hatások, amelyek mind a természetes csillámpalapornak (mica) köszönhetőek. Kína és India a legnagyobb előállítója ezeknek a poroknak, amelyek kis mennyiségben arzént, higanyt és ólmot (sőt bizonyos fajtái azbesztszálakat) is tartalmaznak. A bőrünkön talán nem okoznak akkora kárt, de nem árt belegondolni, hogy mekkora mennyiségben bányásszák őket, és a bányászok mennyit lélegeznek be belőlük munka közben. A szóban forgó anyagok bizonyítottan rákot és tüdőfibrózist okoznak nekik, nem beszélve a 16 órát is meghaladó munkanapokról 38 fok feletti hőmérsékletben. A kitermelés teret ad a gyermekmunkának is, hiszen a bányák főleg szegénység sújtotta területeken találhatóak. A csillámbányászat emellett károsítja a környezetet is: elősegíti a talajeróziót, szennyezi a természetes vizeket, az erdőirtásokról nem is beszélve, minek révén a bányászat teret nyer.

Bármennyire hihetetlen, a szintetikus csillámporral jobban járunk, mint a természetessel. A laboratóriumi körülmények között előállított por tisztább, főleg növényi cellulózból készül, biológiailag lebomló termék. Nem szabadulnak fel mikroműanyagok a gyártási folyamat során, amelyek szennyeznék a vízkészletet. Nagyon egyszerű megkülönböztetni őket: a címkén keressük a „synthetic mica” feliratot a szimpla „mica” helyett.

Ezek a termékek egyébként drágábbak is. Így hátha lemondunk arról, hogy megvásároljuk a tizedik felesleges, limitált, karácsonyi, szülinapi, üde tavaszi kiszerelést a szemhéjfesték-palettáról, hisz úgyis a fiók mélyén végzik.

Akár fodrászhoz járunk, akár otthon csináljuk magunknak, amikor kiöblítjük a hajunkból a hajfestéket a procedúra végén, ez a lefolyóban, a csatornákban és a természetben végzi. Egyértelmű, hogy a hajfestés minden, csak nem környezetbarát, legalábbis akkor, ha olyan összetevői vannak, mint a P-fenilén-diamint (PPD) vagy az ammónia. Ezek kifejezetten veszélyesek a vizekre és a vízi élőlényekre, és már kis mennyiségben is rendkívül mérgezőek a halakra vagy például az algákra.

Keratin, lanolin, glicerin, kazein: ezek mind állati eredetű alkotóelemei néhány hajfestéknek. Ha fontosnak tartjuk a vegán szemléletet, ezeket az összetevőket mindenképp kerüljük!

Sok szalonban biztosítanak már lehetőséget arra, hogy organikus hajfestékkel varázsoljanak szebbé, de akár otthon magunknak is készíthetünk teljesen természetes összetevőkből álló színezőket. Ezekkel nem fogunk tudni jelentős változást elérni a külsődön, de az biztos, hogy a hajunkt sem károsítjuk közben.

Nagyon figyeljünk oda a greenwashingra!

A fenntartható szépségápolás komoly utánajárást igényel, hiszen olykor még a kozmetikumok hivatalos címkéi is megtévesztőek lehetnek. A „cruelty-free” kifejezés például ugyan magában foglalja az állatkísérlet-mentességet, de az elnevezés a gyermekmunkára nem vonatkozik, és ez mindenképp erkölcsi kérdésekhez vezethet. Ugyanígy, ami cruelty-free, nem biztos, hogy vegán, és ami vegán, az egyáltalán nem biztos, hogy utólag nem volt állatokon tesztelve. Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni a rengeteg lehetőség között. Azonban már egy-egy termék lecserélésével, egy-egy hatóanyag teljes kizárásával is sokat tehetünk a környezetünkért és saját magunkért is.

• egészség
• bőrápolás
• smink