Erősödő El Niño fenyegeti a globális élelmiszertermelést
Az El Niño visszatérése és erősödése világszerte átalakíthatja a mezőgazdasági termelést.
A szárazság, hőhullámok és logisztikai zavarok együtt komoly kockázatot jelentenek a globális élelmiszerellátásra. A globális mezőgazdaság újabb jelentős kihívás előtt áll: a szakértők szerint 2026-ban erős El Niño jelenség alakulhat ki, amely alapvetően befolyásolja a csapadékeloszlást és a hőmérsékleti viszonyokat világszerte. Az éghajlati anomáliák már önmagukban is komoly kockázatot jelentenek, de a jelenlegi geopolitikai és inputpiaci zavarokkal együtt különösen érzékeny helyzetet teremtenek az élelmiszer-termelésben – írja a Reuters.
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében kialakuló felmelegedési jelenség, amely 3–5 évente ismétlődik, és hónapokon át tartó időjárási hatásokat okoz. A modellek szerint már 2026 tavaszától kialakulhatnak extrém hatások, és az év második felében erősödhet. Ennek következtében Ázsiában és Ausztráliában szárazabb, melegebb időszakok várhatók, míg az amerikai kontinensen és Európa egyes részein csapadékosabb időjárás alakulhat ki.
Dél- és Délkelet-Ázsiában a csapadékhiány közvetlenül veszélyezteti a rizs-, pálmaolaj- és cukortermelést. Indiában a monszun csapadéka az átlag 70–90 százalékára csökkenhet, ami nemcsak a nyári kultúrák – például rizs, szója vagy gyapot – hozamát foghatja vissza, hanem a talajnedvességen keresztül a téli vetésekre is hatással lehet.
Ausztráliában már most láthatók az első jelek: egyes régiókban hónapok óta elmarad a csapadék, ami vetésterület-csökkentéshez vezetett. A világ egyik meghatározó búza- és repceexportőrében ez közvetlen hatással lehet a globális kínálatra.
Délkelet-Ázsiában a pálmaolaj-termelés különösen érzékeny a változásokra. Egy erősebb El Niño akár 5–12 százalékos termeléscsökkenést is okozhat, ami az olajnövény-piacokon is érezhető árhatással járhat. Hasonló kockázat érinti a rizstermelést, amely több milliárd ember alapélelmiszere.
Viharos El Niño
Kínában az El Niño inkább a túlzott csapadékon keresztül jelent veszélyt. A déli régiókban növekvő árvízkockázat fenyegetheti a rizs- és zöldségtermelést, míg az ország globális importigénye tovább erősödhet.
Az amerikai kontinensen a kép árnyaltabb. Az Egyesült Államok középnyugati térségében kedvező termesztési feltételek alakulhatnak ki, ugyanakkor a túlzott csapadék a betakarítás időszakában komoly problémákat okozhat. A szója- és kukoricatermés minősége romolhat, a betakarítás elhúzódhat.
A globális helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az inputanyagok ellátása is bizonytalanabbá vált. A Közel-Keleten zajló konfliktusok akadályozzák a műtrágya-alapanyagok, például a karbamid szállítását, miközben az energiaárak emelkedése növeli a termelési költségeket. Ez különösen azokban a régiókban jelent problémát, ahol a gazdálkodók már eleve vízhiánnyal küzdenek.
A magas költségek és a bizonytalan hozamkilátások együtt azt eredményezhetik, hogy a termelők visszafogják a műtrágya-felhasználást vagy csökkentik a vetésterületet. Ez egy önmagát erősítő folyamatot indíthat el, amely tovább rontja a hozamokat és a globális kínálatot.
Korábban is bekavart az El Niño
A korábbi El Niño események is jelentős hatással voltak a mezőgazdaságra. A 2015–2016-os erős epizód például súlyos aszályt okozott Ázsiában, visszavetette a gabona- és olajnövény-termelést, miközben Dél-Amerikában a túlzott csapadék zavarta meg a betakarítást.
A jelenlegi előrejelzések alapján a következő időszakban a globális agrártermelés egyre inkább az időjárási szélsőségek és a gazdasági környezet együttes hatásának lesz kitéve. Az El Niño nemcsak regionális, hanem rendszerszintű kockázatot jelent, amely a termeléstől kezdve az árakon át egészen az élelmiszer-biztonságig hatással lehet a teljes agrár-élelmiszerláncra.
