A világ szerencsésebbik felén, így például Európában az embernek elég csak megnyitnia a csapot ahhoz, hogy tiszta ivóvízhez jusson. A helyzetet azonban árnyalja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése, amely szerint a talajvíz az egyik legveszélyeztetettebb erőforrás az Európai Unióban, a legszennyezettebb talajvizek pedig Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Csehországban találhatók.

Az EEA szerint ez uniós talajvíz 23 százaléka rossz kémiai állapotban van, ami annyit tesz: a káros anyagok, például a higany, a kadmium szintje meghaladja az EU vonatkozó irányelvében meghatározott szintet.

A helyzetet tovább rontja, hogy a talajvíz megfelelő szinten tartása komoly költségeket ró az EU-ra. Csak a nitrátok – amely a műtrágya szerves részét képezi – kezelése évente akár 320 milliárd euróba is kerülhet. És miközben az uniós határérték literenként 50 milligramm, az Európai Bizottság szerint Európa talajvízmérő állomásainak 14 százalékánál ennél magasabb értéket mértek.

Jó hír, hogy az ivóvíz minőségét rangsoroló lista szerint a világ 20 legjobb minőségű ivóvizével rendelkező ország közül 19 európai.
Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság a tökéletességet jelentő 100 pontot érte el, ahol a 100 a legbiztonságosabb ivóvizet jelenti.
A kontinensen a helyzet Moldovában (50 pont), Grúziában (51,7) és Albániában (54,1) a legrosszabb, három EU-s ország pedig szintén az európai sereghajtók közé került. Ezek az országok Lettország (59,10), Litvánia (58,40) és Románia (56). Magyarország jelenleg a globális lista 48. helyén található a maga 62,2 pontjával. 

• ivóvíz
• csapvíz
• vízminőség