MENÜ
2024. árpilis 19.
Emma
Egy napig ne gyújtsanak rá

Egy napig ne gyújtsanak rá

napi.hu

Éppen 50 éve született az ötlet, amelyet 2 millió magyarnak érdemes megfontolnia.

Éppen 50 éve kérte az amerikaiakat Arthur P. Mullaney, Massachusetts állam kormányzója, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, a pénzt pedig, amit ezzel megspórolnak költsék egy helyi középiskola támogatására. A felhívásból mozgalom lett, a mozgalomból világnap, amelyet azóta minden év novemberének harmadik csütörtökén ünneplünk.

Adohányzásmentes nap ötletének megszületését követő ötödik évben, 1976. november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaságnak már egymillió embert sikerült rávennie arra, hogy bírják ki dohányzás nélkül egy napig, és 1977-ben valamennyi amerikai állam csatlakozott a mozgalomhoz.

A Füstmentes Világnap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára jött létre és azóta minden évben lehetőséget teremt, hogy az emberek elgondolkozzanak a dohányzás ártalmain és a dohányosok meghozzák a szükséges döntéseket. A világon nagyjából 1 milliárd ember dohányzik, Magyarországon számuk több mint 2 millióra tehető.

Amikor az embereket a dohányzás ártalmairól kérdezik, sokaknak a nikotin jut először eszébe. Részben igazuk van, hiszen a nikotin rendkívül addiktív, ez felelős a függőség kialakulásáért, de például emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Az égés során keletkező füst és kátrány azonban sokkal több egészségügyi problémáért felelős. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az az egészségre.

Mit tehetünk?

A legjobb, ha elfejeltjük, hogy cigaretta létezik: nem szokunk rá, nem próbáljuk ki, kerülünk minden kapcsolatot vele. Ezzel tesszük a legnagyobb szívességet magunknak és persze a környezetünknek is.

Ha mégis rászoktunk a dohányzásra, akkor a lehető leggyorsabban le kell szokni róla. Ehhez tökéletes alkalom lehet a Füstmentes Világnapot elindító ötlet megszületésének 50. évfordulója. Már az első cigarettamentes napon javul a közérzetünk és csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Aki elhatározta, hogy leszokik, azt minden eszközzel támogatni kell ebben.

Ha minden ismert kockázat ellenére mégsem hagyjuk abba a dohányzást, akkor még mindig változtathatunk szokásinkon és tájékozódhatunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már ugyanis számos olyan technológia létezik, amelyik égés és füst nélkül működik, így lényegesen kevesebb károsanyag szabadul fel a használatuk során, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.

Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, és a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke valamint a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányt jelenleg is kutatják. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Égés nélkül az élet számos területén

Ma már az élet szinte minden területén az a cél, hogy mellőzzük az égetést. Elég csak a közlekedésre gondolni, az elektromos autók elképesztő ütemben terjednek, bár még nem minden európai országban. Erre jó példa Norvégia, ahol a szeptemberi újautó-eladások 77,5 százalékát elektromos autók adták.

A magyar telektulajdonosok számára bizonyára nem ismeretlen, hogy a kormány régóta tervezi, hogy betiltja a kerti avarégetést. Ezt elvileg meg is tették 2021. január 1-től, de a koronavírus-járvány keresztülhúzta a terveket és most – újra – az önkormányzatok hatáskörében van a döntés. Hosszú távon azonban mindenképpen számolni kell azzal, hogy az avartól és a kerti zöldhulladéktól más módon, például komposztálással „szabaduljunk meg”.

Ugyanide tartozik a tűzijátékok kiváltása fényjátékkal, amelynek hozadéka – a környezeti ártalomcsökkentés mellett – a fülsiketítő zaj és a háziállatszökések mérséklése. De lassan az is elfogadhatatlan lesz, ha egy divatcég égetéssel semmisíti meg a már kifutott ruháit.

Az égés tehát egyre több területen lesz a múlté, és az ártalomcsökkentés érdekében a legjobb az lenne, ha ezt a dohányzásról is el lehetne mondani. Hiszen a dohányzás minden formája káros, és a saját egészségünkért és környezetünkért úgy tehetünk a legtöbbet, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától.