A klímaváltozás számos problémája közül az egyik legfontosabb az, hogy egyre több a szúnyog, és a veszélyes betegségeket terjesztő trópusi példányok is újabb és újabb országokban jelennek meg. Például Magyarországon is, ahol nemrég nyugat-nílusi lázzal került kórházba egy nő (erről itt írtunk bővebben), de az is sokatmondó, hogy Izlandon a múlt héten először találtak szúnyogot. A szúnyogokat lehet irtani, de a kémiai módszerek az elmúlt években egyre kevésbé voltak hatásosak. Ezért lehet fontos, hogy egy kutatócsoport létrehozott egy virágillatú gombát, ami rendkívül eredményesen vonzza be és pusztítja el a szúnyogokat, hónapokig hatásos marad, és nem ártalmas az emberekre és a környezetre sem.

A Nature Microbiology szaklapban publikált tanulmányukban a kutatók abból indultak ki, hogy korábbi kutatások bebizonyították, hogy a szúnyogok sok esetben vonzódnak a gombafertőzés miatt elpusztult hernyókhoz. Azt korábban nem lehetett tudni, hogy ennek mi az oka, de most sikerült megmutatniuk, hogy a Metarhizium nemzetségbe tartozó gombák által elpusztított rovarok tetemei egy longifolén nevű illatanyagot bocsátanak ki, hogy magukhoz vonzzanak más rovarokat, és ezzel elősegítsék a spórák terjedését.

A kutatók két rovarfajnál (az ecetmuslicánál és az ázsiai tigrisszúnyognál) is azonosították azokat a receptorokat, amelyek az illatanyagra reagáltak, és így megalkottak egy olyan gombát, amely nagy mennyiségű longifolén előállítására volt képes. A trükk pedig működött is: a kísérleteik azt mutatták, hogy a gomba sikeresen bevonzotta és elpusztította több szúnyogfaj hím és nőstény példányait, és bár más virágok el tudták vonni a szúnyogok figyelmét a halálos gombáról, olyankor is 90 százalék fölött maradt a halálozási arány, amikor ezekkel kellett versenyezniük.

„A szúnyogoknak szüksége van a virágokra, hiszen az ezekből kinyerhető nektár kulcsfontosságú táplálék számukra, és ezeket a virágokat az illatuk alapján találják meg” – magyarázta Raymond St. Leger, a tanulmány társszerzője. Szerinte az általuk létrehozott, felturbózott gomba egyszerű és hatásos módszer lehet a szúnyogok kordában tartásához. A spórákat bel- és kültéren is el lehet helyezni, ahol hónapokig kibocsátják a longifolént, az így bevonzott szúnyogok pedig a megfertőződés után napokon belül elpusztulnak. A longifolént régóta használják például parfümökben, így az emberekre jól dokumentáltan nem ártalmas, a természetben könnyen le is bomlik, a gombát pedig direkt úgy alkották meg, hogy más rovarokra ne hasson.

Így a módszer nemcsak hatékony és biztonságos, hanem a kémiai gyérítéssel ellentétben elméletileg azt is garantálja, hogy más rovarok populációját nem fogja megtizedelni. Emellett rezisztenssé is nehezen válhatnak vele szemben a szúnyogok, mert a virágok illatára muszáj reagálniuk, ha életben akarnak maradni. Ha pedig csak a longifolént zárják ki, a gombát lehet úgy módosítani, hogy más illatokkal is működjön. Végezetül pedig az is fontos szempont, hogy mivel az ebbe a nemzetségbe tartozó gombákat könnyű tenyészteni, a módszer jól skálázható és megfizethető is lehet. A következő lépés most az lesz, hogy nagyobb, kültéri kísérletekben is meggyőződjenek arról, hogy a gomba működik.

 

• kutatás
• gomba
• szúnyog
• szúnyoggyérítés