Egészségünket is veszélyezteti a pénzromlás
Rengeteg embert betegíthet meg a kegyetlen drágulás.
Ritkán tárgyalt, ám ettől nem kevésbé fontos szegmense a jelenlegi romló gazdasági környezetnek a mentális egészség kérdése. Pedig sokkal jobban hat az agyunkra, a mentális állapotunkra az, hogy mennyit ér a jövedelmünk a folyamatosan száguldó árakhoz képest. Nagy kérdés azonban, hogyan kezelhetjük a helyzetet, ha már úgy érezzük, hogy egyre kilátástalanabb minden? Kik a legjobban érintettek, mit tehetnek magukért? Többek között ezekre a kérdésekre kerstük a választ.
Szinte naponta hallunk már drágulásról, áremelkedésekről az élet minden területén. Drágábbak az élelmiszerek, sok helyen drágább a lakhatás, és vannak olyanok, akiknek lassan a legszükségesebbeken kívül le kell mondaniuk az egyéb, például kulturális vagy egyéb, büdzsén felüli kiadásokról. Nem tudni, hogy ez az általános drágulás meddig marad még velünk,de a szakemberek szerint az most biztosnak tűnik, hogy a hazai infláció 10 százalék felett lesz hamarosan.
Van azonban egy olyan területe ennek a jelenlegi helyzetnek, amelyről kevesebb szó esik: hogy pontosan hogyan hat az emberek mentális egészségére a folyamatos drágulás? Mit okozhat az a folyamatos stresszhelyzet, amikor a saját és a családunk megélhetése, jóléte miatt kell elszenvednünk és szinte minden percben átterveznünk a kiadásokat? Cikkünkben megvizsgáljuk az infláció pszichológiai hatásait, és megnézzük azt is, mikor juthat el a helyzet odáig, hogy már szakemberrel is érdemes lehet konzultálnunk.
Gazdasági egyenlőtlenséget hozott az áremelkedés
Önmagában az infláció nem feltétlenül kapcsolódik a mentális egészség romlásához. Az egyénekre gyakorolt hatása nagy mértékben függ saját pénzügyi helyzetüktől: például egy komolyan eladósodott ember még profitálhat is az inflációból, hiszen minden egyes fillér, amit vissza kell fizetnie, kevesebbet ér, ami csökkenti az adósságát.
Azonban ha az illető jövedelme nem nő az infláció emelkedésével egy időben, akkor rosszabb anyagi helyzetbe kerülhet. Azok az emberek pedig, akiknek a jövedelme legnagyobb része olyan szükségletekre megy el, mint az élelmiszer és a benzin – ezek most Magyarországon árstop alatt vannak - általában akkor szenvednek leginkább, ha magas az infláció.
Ez utóbbi felsorolás sem véletlen: az infláció csak kiszélesítette a jövedelmi ollót az egész világon. Ebben a helyzetben többen érezhetik úgy, hogy jövedelmük még annyira sem elég a létfenntartáshoz, az alapvető cikkekhez, mint eddig volt - aki pedig hajlamos erre, előbb vagy utóbb tapsztalhatja magán a mentális sérüléseket, melyek gyorsan elharapózhatnak - mondta a Live Science című lapnak Scott Schieman pszichológus.
Veszélyben az állástalanok
Bár hazánkban a munkanélküliség jelenleg rekordalacsony szinten van, már csak a pszichés betegségek kialakulásának veszélye miatt is figyelni kell az állástalanokra. A World Psychatry című szakmai folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók 26 tanulmányt hoztak fel példának arról, milyen pszichés hátrányok alakulhatnak ki a különböző munkákat különböző fizetésekért végzők között.
Bár az eredmény valamennyire sejthető volt, a számok így is döbbenetesek: a munkanélküliek között 34 százalékban alakulhat ki depresszió, míg a rendszeres jövedelemmel rendelkezőknél ez a szám mindössze 15 százalék. A kétkezi munkát végzők jártak legrosszabbul, a COVID ideje alatt például sokan el is veszítették a munkájukat, így ez őket jobban is érintette.
Az infláció is rejt azért veszélyeket
A kutatások azt is világosan kimutatták, hogy az alacsonyabb jövedelműeket az infláció is sokkal komolyabban sújtja a magasabb jövedelműeknél. Az előbbiek, ha egyszer csak kevesebb a pénzünk értéke az árak gyors száguldása miatt, előbb vagy utóbb olyan spirálba kerülhetünk, amely mindennapi ellátási gondokat hozhat otthonunkban. A magasabb jövedelműek viszont könnyebben átvészelik az inflációs időszakokat, elvégre nagyobb arányban rendelkeznek tartalékkal, vagy olyan megtakarítással, amelyhez nagy baj esetén hozzá tudnak nyúlni.
„Az alulfizetettség érzése, a nem elégséges bevétel a stressz krónikus forrása lehet, amely összefügg a haraggal" - mondta Scott Schieman pszichológus. "Ez tompítja a pozitív nézeteket a munka egyéb vonatkozásaiban, amelyeket egyébként jónak tartanának a dolgozók, mint például a munka során jelentkező kihívások."
Az infláció ráadásul meg fogja mutatni, hogy kinek mennyit ér valójában a fizetése, akinek pedig kevesebbet, az lehet, hogy dühös lesz emiatt, és akár munkát is vált – ez egyébként magyarázata a világszerte jelentkező elvándorlásnak, amit most a munkahelyek tapasztalhatnak. Ezek a változások, vagy a magasabb fizetésű munkahelyek folyamatos keresése viszont újabb stresszhelyzetet teremthetnek, ez pedig újabb táptalaj a mentális betegségeknek - tette hozzá Schieman.
Van kiút?
Az infláció természetesen nem először emelkedik a történelem során, és nem is volt mindig nagy gazdasági változások vagy recesszió előjele. Az a tény azonban, hogy a COVID miatt megrángatott világgazdaság, végső soron pedig az emberek rövid időn belül már másodszor kell, hogy szembenézzenek egy újabb krízissel, egyelőre beláthatatlan következményekkel jár a mentális egészségükre nézve. A fiatal dolgozóknak ez például egy újabb olyan dolog, ami szorongást válthat ki belőlük, pedig ők eddig is harcoltak a klímaszorongással, a magas lakbérekkel.
Az emberek egyszerre csak egy olyan dologgal képesek sikeresen felvenni a mentális harcot, az inflációs helyzet azonban plusz aggodalomként jelent meg, amely így már túl sok. Ez a dolog pedig csak rosszabb lehet, hiszen még senki nem látja, mikor rendeződhet a helyzet igazán megnyugtatóan rendeződni. Az elhúzódó bizonytalanság peidg a mentálisan sérülékenyebb embereket hamarabb és nagyobb mértékben fogja érinteni – fogalmazott Scott Schieman.
Kérjünk segítséget, ha kell!
Ha magunkon is egyre többször, vagy erősebben érezzük a szorongás, a mentális kimerültség, a kiégés és az aggodalmaskodás fázisait, érdemes fontolóra vennünk, hogy szakemberhez forduljunk segítségért. Egyre halkabbak azok a hangok, amelyek szerint „ciki” mentális betegségekre segítséget kérni, és saját mentális jóllétünk érdekében minél hamarabb meg lehet ezt tenni – és fontos tudni, hogy nem kizárólag magánfinanszírozású lehetőségek vannak, hanem az állami egészségügyben is kérhetjük pszichológus vagy mentális tréner segítségét. Foglalkozzunk saját jóllétünkkel, ha ugyanis hagyjuk elharapózni a bajt, akkor a depresszió, a szorongás és számos veszélyes mentális betegségnek azt hagyjuk, hogy lassan felemésszen minket.
