MENÜ
2021. szeptember 18.
Diána
Tizenhat hónap, 30 ezer halott: ez a magyar Covid szomorú mérlege

Tizenhat hónap, 30 ezer halott: ez a magyar Covid szomorú mérlege

telex.hu

Egymillió lakosra számítva Peru után elvileg Magyarországon halt meg a legtöbb ember a Covidban.

Egy 60 éves, magas vérnyomásos és daganatos beteg férfi a harmincezredik azon a listán, amely a Covid áldozatait tartja nyilván Magyarországon. Pontosabb lenne, ha úgy fogalmaznánk: tavaly március óta 30 ezer olyan elhunyt embert regisztráltak, akinek a szervezetében a koronavírus is kimutatható volt.

Annak meghatározása ugyanis rendkívül nehéz, hogy a Kiskunfélegyháza lakosságának megfelelő 30 ezer ember közül hány esetben volt a közvetlen, elsődleges halálok a Covid–19 betegség. A járvány második és harmadik hullámában sok esetben elég egyértelmű volt, hogy a halált a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló tüdőgyulladás, súlyos légzési elégtelenség vagy sokszervi gyulladás okozta. Más esetekben inkább az volt a jellemző, hogy a gyakran idős betegek különböző krónikus betegségek, daganatok, szív- és érrendszeri betegségek által amúgy is legyengült szervezete már nem tudott megküzdeni a vírussal. Ebben az esetben nehezebb meghatározni az elsődleges halálokot, ezeknek a betegeknek egy része akár egy influenzajárványban vagy anélkül is meghalt volna.

A homályos és gyakran egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatokból az hámozható ki, hogy a magyar Covid-statisztikában mindenki megjelenik, akinél a halála idején vagy az előtt igazolható volt a koronavírus jelenléte. Több más ország is hasonló eljárást követ, de vannak államok, ahol szűkebben értelmezik és tartják nyilván a koronavírus áldozatait. Írtunk már arról – és erre a WHO is figyelmeztetett –, hogy az országok Covid-halálozási statisztikái nem vethetők össze. Ha ezt mégis figyelmen kívül hagyjuk, és csak a puszta adatközléseket nézzük, akkor egymillió lakosra számítva Peru után elvileg Magyarországon halt meg a legtöbb ember a Covidban.

Erre a kérdése a cikk végén még visszatérünk, és mutatunk egy valamivel pontosabb módszert a koronavírus valódi áldozatainak kiszámítására.

Sok megrendítő történetet hallhattunk, olvashattunk fiatal, egészséges emberek váratlan haláláról a Covid idején, de a statisztikák azt mutatják, hogy a vírus valóban döntő részben az idősebb korosztályt érintette súlyosan.

Az elhunytak 67 százaléka 70 évesnél idősebb volt.
A 60–69 éves generációból kerül ki az elhunytak 21 százaléka.
Az ötvenes generáció az elhalálozás 8 százalékát, a negyvenes korosztály a 3 százalékát tette ki a teljes halálozásnak.

Tavaly tavasszal rendkívül szigorú óvintézkedések léptek életbe, hiszen egy olyan vírussal álltunk szemben, amelyről még nagyon kevés tapasztalat volt, senki nem tudta, mire számíthat. Több országban, például Belgiumban vagy Spanyolországban már ekkor rendkívül magas volt az elhunytak száma, Magyarországot az első hullám még nem érintette olyan súlyosan. Abban az időben az emberek többsége még alig-alig tudott volna mondani olyan embert a távolabbi ismeretségi körében is, aki egyáltalán elkapta a vírust. Ehhez képest jóval súlyosabb következményekkel járt a tavaly őszi második és az idén tavaszi harmadik hullám.

Míg tavasszal a járvány egyértelműen az idősek körében pusztított, a második és harmadik hullámban megváltoztak az arányok: a halálozásnál valamelyest megemelkedett a fiatalabb korosztály aránya.

A harmadik hullámra 78 százalékkal emelkedett a 49 évesnél fiatalabb elhunytak aránya az összes Covid-halálozáson belül, és 60 százalékkal az 50–59-es korosztály érintettsége.

Arra a kérdésre továbbra is nehéz egzakt választ adni, hányan haltak meg közvetlenül a Covid-járvány miatt Magyarországon. Ennek meghatározására az egyik legjobb módszer a többlethalálozás mérése. A múltbeli halálozási adatok alapján minden országban készíthető egy előrejelzés arról, hogy hányan halnának meg, ha nem lenne járvány. Járvány idején viszont megemelkedik a halálozás, és ezt a többlethalálozást tekinthetjük a Covid hatásának.

Ahogy ebben a cikkünkben Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docensének számításai alapján ismertettük, tavaly március óta Magyarországon 22 ezerrel többen haltak meg annál, mint ha nem lett volna járvány. Ezzel európai összehasonlításban a legrosszabb harmadban vagyunk. A legrosszabb Covid-halálozási adatok Bulgáriában és Csehországban mérhetők, miközben Dániában vagy Norvégiában nem vagy csak alig emelkedett a mortalitás a járvány alatt.

Az így is magas magyarországi halálozásnak számos oka lehet. Eleve rossz a magyar lakosság egészségi állapota, magas a krónikus betegségek, a dohányzás vagy az elhízás aránya, amelyek a Covid rizikófaktorai között szerepelnek. Érdemes a későbbiekben vizsgálni azt is, hogy eleget teszteltünk-e, megfelelő volt-e konktaktkutatás, időben hozták-e meg a különböző védelmi intézkedéseket. Megfelelő volt-e az egészségügy felkészültsége? Ha volt is elég műszer a kórházakban, vajon volt-e elég szakképzett ápoló és orvos a betegek ellátására?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telex kérdésére a június 24-i kormányinfón azt mondta: egészen más volt az elhalálozások aránya a kisebb kórházakban, illetve a nagyobb kórházakban. Minél nagyobb volt egy kórház, annál nagyobb volt a túlélési esély. Gulyás szerint olyan szignifikánsan nagyok voltak ezek a különbségek, hogy ezt nem lehet csak a szerencsére vagy akár az egészségi állapotra fogni.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A megfelelő kezelési módokat, terápiákat menet közben kellett kialakítani, ezek folyamatosan változtak, ezért nem lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. A kamara elnöke szerint „baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jól lehet hasznosítani”.