MENÜ
2021. szeptember 17.
Zsófia
Lélekölő betegségek

Lélekölő betegségek

penzcentrum.hu

Rengetegen szenvednek hosszú-hosszú évekig komoly mentális betegségben, úgy hogy nem kapnak megfelelő kezelést.

Ez általában azért van, mert a bajokat kiváltó rendellenneséget nem diagnosztizálják időben. Ilyen betegségekből pedig rengeteg van: sokan szenvednek depressziótól, biporális zavaroktól, PTSD-től vagy akár valamilyen táplálkozási zavartól.

Bár az egész világon, így Európában és Magyarországon is egyre elterjedtebb a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság, mégis brutális hiányosságok vannak a rendszerben. Úgy ráadásul, hogy a közegészségügyi csoportok nem győzik hangsúlyozni, a mentális egészség ugyanolyan fontos az emberi szervezet számára, mint a fizikai egészség, a kettő csak együtt értelmezhető fogalom.

Ennek a nézőpontnak bár nagy lökést adott a koronavírus-világjárvány okozta sokkhatás, a szakértők szerint azonban attól még nagyon távol állunk, hogy minden embernek, akinek szüksége lenne megfelelő diagnosztizálásra, meg is kapja a segítséget mentális baja kezelésére. A WHO egészen lesújtó adatai szerint például kevesebb mint a felét azonosítják azoknak az orvosok, akik egyébként megfelelnek valamilyen pszichés rendellenesség diagnosztikai kritériumainak.

A HuffPostnak nyilatkozó kórházigazgató szerint azért történhet meg a tömeges aluldiagnosztizálás a világban, mert az erőforrásokat általában nem megfelelően osztják el az egészségügyi ellátásban. Ez pedig a pszichés zavarokkal foglalkozó osztályokat nagyon súlyosan érinti. Ebből következik az, hogy bizonyos állapotokat általában aluldiagnosztizálnak (több ember szenved a bajtól, mint amennyi diagnózis születik) vagy rosszul diagnosztizálnak (azt mondják egy bajra, hogy az valami más). Innen pedig egyenes út vezet odáig, hogy a mai társadalmakban túl sok ember küzd tovább önmagában, ahelyett, hogy hozzájutna a megfelelő kezeléshez.

Az 5 leggyakoribb felfedezetlen mentális betegség

Depresszió
A világon a depresszió az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi állapot, amely becslések szerint világszerte 264 millió embert érint. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy sokszor még mindig nem ismerik fel kellő mértékben a bajt, és ezért nem is kezelik megfelelően. A WHO statisztikái szerint például a közepes és alacsony jövedelmű országokban az emberek 85 százaléka nem kap depresszió elleni kezelést.

Bármilyen jövedelemszintű országról is legyen szó, a depressziós embereket gyakran nem diagnosztizálják helyesen, másokat pedig, akiknek nincs rendellenességük, túl gyakran diagnosztizálják és antidepresszánsokat írnak fel nekik - figyelmeztet a WHO, akik kiemelik, hogy a legnagyobb kihívás a depresszióval kapcsolatban, hogy személyenként teljesen változó intenzitással csaphat le. Valakinél lehet enyhe lefolyású, valakinél pedig súlyos, sőt bármi, ami e két végpont között van. Ráadásul elég összetett az is, milyen folyamatok váltják ki a depressziót.

A veszély valós, a felhígított szlogenek idővel komoly bajokat is okozhatnak. Éppen ezért a szakmának komolyan fel kell lépnie a kóklerek ellen.
Ezen felül a depresszió elsődleges tünete nem mindig a szomorúság, egészen általános például a düh vagy olyan megmagyarázhatatlan fizikai betegségek, mint például a fej- vagy hátfájás. A kórházigazgató szerint például az idősebb korosztályban a depresszió memóriahiánnyal is jelentkezik, ezért sokan inkább demencia, semmint depresszió kezelésében részesülnek.

Bipoláris zavar
Több mint egy évtizede rengeteg mentálhigiéniás szakember figyelmeztetett arra, hogy a bipoláris rendellenességeket aluldiagnosztizálják, a legújabb kutatások szerint azonban ennél összetettebb a helyzet. Egyes tanulmányok egyenesen azt sugallják, hogy a bipoláris zavarokat valójában túldiagnosztizálják, míg mások szerint gyakran hibásan diagnosztizálják. Orvosi beszámolók szerint a bipoláris rendellenességben szenvedők legfeljebb 20 százalékát tévesen diagnosztizálhatják depresszióval az alapellátás orvosai.

A bipoláris rendellenességeket általában az emberek hangulatának, energiájának és aktivitásának jelentős eltolódása jellemzi. Zavar esetén ez olyannyira jelentős, hogy már az egyén mindennapi működésének az útjában áll. A baj csak az, hogy mind az egyének, mint a klinikusok nehezen tudják észrevenni a baj, mert a zavar átfedésben van más mentálhigiéniás kérdésekkel vagy nagyon hasonlónak tűnik.

Néhány bipoláris rendellenesség tünete hasonló a többi betegség tüneteihez, ami kihívást jelenthet az egészségügyi szolgáltató számára a diagnózis felállításakor - állítja az amerikai Országos Mentális Egészségügyi Intézet. A szakma ráadásul rávilágít arra is, hogy sok embernek lehet egyszerre bipoláris rendellenessége, ötvözve más mentális bajokkal, mint például a szorongásos rendellenesség, a szerhasználati rendellenesség vagy étkezési rendellenesség.

PTSD (poszttraumás stressz)
Sokszor a szakértők a poszttraumás stressz rendellenességet vagyis a PTSD-t „elmaradt” diagnózisnak neveik, holott a „betegség” igen elterjedt. Szakértők becslése szerint ugyanis rengeteg ember él át életében traumatikus eseményt, ez ezek egy része a feldolgozás helyett poszttraumás stresszbe torkollik. Ennek következtében pedig a trauma után hetekig, hónapokig esetleg évekig is intenzív fizikai és érzelmi választ adhat az egyén olyan gondolatokra, amik a traumatikus eseményekre emlékeztetik.

A PTSD radar alatt maradásnak az egyik oka lehet, hogy a poszttraumás stressz mint olyan gyakorlatilag összekapcsolódott olyan egyénekkel, akik katonai szolgálatot tesznek, háborúban vesznek részt. Holott ez a mentális probléma korántsem csak őket érinti. Sőt, valójában a PTSD potenciálisan bármilyen traumatikus, szorongást keltő élmény után kialakulhat. Ilyenek lehetnek például természeti katasztrófák, szexuális erőszak, sőt, az olyan világméretű járványok is, mint amilyen a Covid-19 volt. Ráadásul bármely korú embert érinthet, a gyermekektől a felnőttekig.

Táplálkozási zavarok
Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az étkezési rendellenességek kizárólag a nagyon vékony, tizenéves lányokat érintik. Mellőzve azt a gondolatot, hogy ez idősebbeknél, sőt férfiaknál is probléma lehet:

Az étkezési rendellenességek kialakulásának sztereotípiái hozzájárulhatnak a diagnózis és a kezelés különbségeihez - állítja saját, 2018-as kutatására hivatkozva a Michigani Közegészségügyi Iskola, aminek megállapításai szerint a férfiaknál kifejezetten aluldiagnosztizált a táplálkozási rendellenesség. A sztereotípiákon kívül probléma a tünetekkel kapcsolatos tudatosság hiánya, és a betegség alattomos megjelenése is.

Borderline személyiségzavar
A Borderline személyiségzavar egy igen súlyos mentális egészségi állapot, amit különböző hangulatingadozások, énkép-zavarok, és folyamatos viselkedés-változások kísérnek. Ezek együttese pedig már jelentős nehézségeket okoz az egyén mindennapi működésében. Az amerikai Mentális Betegségek Országos Szövetsége szerint, a Brderline személyiségzavar a leggyakrabban rosszul diagnosztizált mentális egészségi állapot.

Ennek az egyik legfőbb oka, hogy a BPD tünetei gyakran másra hasonlítanak, ideértve a depressziót, szorongást, de akár a bipoláris rendellenességet is.

Mindezeken felül óriási gond a mentális rendellenességek mai napig is tartó erőteljes megbélyegzése. Sokak szerint ugyanis még manapság is valami nagyon negatív dolog az, ha valakinek az állapotában negatív mentális folyamatok játszódnak le. Sokan az „őrült” kifejezés használatától sem riadnak vissza, ami sokakat alapból is eltántorít attól, hogy megfelelően kivizsgáltassák magukat. Ez egyfelől abban manifesztálódik, hogy bármennyit is szenvednek lelkileg, nem akarják elhinni, hogy bajuk van, vagy ha már tudják, hogy bajuk van, és esetleg kezelésre is járnak, akkor pedig attól rettegnek, hogy mások meg ne tudják ezt.

A szakember viszont egyértelműen azt tanácsolják mindenkinek, hogyha úgy érzi valaki, hogy küzd a mentális egészségéért, esetleg az itt felsoroltak közül valamelyik állapot akár rá is igaz lehet, ne habozzon, keressen fel mentálhigiéniás szakembert.

Sőt, az intelmek itt nem érnek véget: a szakemberek azt is tanácsolják, hogy az első diagnosztizálás után nem kell félni akár egy második véleményt is kikérni. Néha ugyanis eltarthat egy darabig, mire az egyén megfelelő terapeutát talál magának.