Egyre többen vágnak bele a temetkezési iparba Európa-szerte. Sosem lehet tudni, mikor jön egy nagyobb járvány vagy természeti katasztrófa – állítják a befektetők – mindig készen kell állni a nagyobb igénybevételre.

Ma félmillió forintba kerül Magyarországon egy koporsós, hagyományos temetés és 350-400 ezer forint a hamvasztás utáni búcsúztatás – ha a hozzátartozók, a temetést megrendelők megelégszenek az átlagos szolgáltatásokkal, egy átlagos temetkezési hellyel. A KSH adatai szerint a kiadások az elmúlt öt évben duplájára nőttek.

Az árak jelentősen változhatnak attól függően, hogy Budapesten vagy vidéken történik a temetés, vannak-e extra igények a temetkezési hellyel, a sírhellyel kapcsolatban (általában 25 éves sírhasználati díj van egy ilyen alapcsomagban). A díjak jelentősen változhatnak attól függően is, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a megrendelők, milyen céggel kötnek szerződést. A kiadások akár több millió forintra is rúghatnak, és százezres tételeket is spórolhat az, aki ismeri a temetkezési piacot.

A tendenciák azt mutatják, hogy az urnás, hamvasztásos temetkezés válik egyre elterjedtebbé Európa-szerte, annak ellenére, hogy a dél-európai, katolikus országokban sokáig az egyházi tiltás és a kulturális hagyományok miatt ragaszkodtak az emberek a koporsós temetéshez.

Magyarországon, ahol a népesség nem éri el a tízmillió főt, 17 krematórium működik, és húsz éve önálló szövetsége van a krematóriumi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak. Ma a temetések 75 százaléka hamvasztásos Magyarországon, Budapesten ez az arány eléri a 90 százalékot is. A kilencvenes években ez az arány 5-10 százalék volt. A változáshoz sok minden hozzájárult: elsősorban a hamvasztásos temetések viszonylag alacsony költsége és az elérhető temetkezési helyek egyre szűkülő kínálata. Hozzájárult a változáshoz az is, hogy a hamvasztás utáni búcsúzás időpontja szabadon választható, az egymástól nagy távolságra élő családtagoknak van ideje felkészülni a közös búcsúztatásra. Jelentős változás az is, hogy bár a felravatalozással járó, koporsós, közös búcsúztatás mellett zajló temetések visszaszorulnak, de a hamvasztásos temetések is egyre több lehetőséget kínálnak a hozzátartozóknak a személyessé tett búcsúra, emlékrendezvényekre, kegyeleti eseményekre. Mód van például arra is, hogy egészen a krematóriumig kísérjék elhunyt családtagjukat, és ott a kegyeleti jogok tiszteletben tartásával kövessék a hamvasztás teljes folyamatát.

Ugyan ilyen, bár a magyarországinál sokkal lassabb fordulat tapasztalható a mélyen vallásos Ibériai-félszigeten is. Spanyolországban jelenleg 537 krematórium működik, 570 embert hamvasztanak el naponta, míg a meglévő 7000 ravatalozóban naponta 1200 elhunytat ravataloznak fel, és búcsúztatnak el. A krematóriumok kapacitása azonban az igénybevételnél jóval nagyobb, ha kell, napi 1500 hamvasztást is el tudnak végezni ezekben az intézményekben.

Napról napra nő az urnás temetkezések iránti igény, egy átlagos, koporsós temetés ugyanis nagyon drága. A vidéki régiókban 3700-4000 eurót fizetnek ezért a spanyolok, Madridban és a nagyobb városokban ez az összeg elérheti az 5000 eurót is.

A temetkezési üzletág árai körül szokott a legkevesebb alkudozás folyni, hozzátartozót búcsúztató családok nem szívesen vitatkoznak az árakról. A 22 millió lakost számláló Spanyolországban a temetkezési cégek bevétele évről évre nő: 1,6 milliárd eurót költöttek a végső búcsúra a spanyolok két éve, ez az összeg tavaly meghaladta az 1,7 milliárd eurót. Spanyol befektetők szerint az üzletág azért is fejlődik, mert a vállalkozók rájöttek: viszonylag könnyű fenntartani egy-egy ilyen céget. Ha megnő az igénybevétel (mint például a világjárvány idején) akkor kihasználják a meglévő infrastruktúrát, ha nincs annyi haláleset, akkor a temetkezési vállalkozók felfüggesztik a tevékenységüket, ugyanúgy, ahogy egy-egy lerakatot, kihasználatlan raktárhelyiséget pihentetnek a tulajdonosok.

Olaszországban szintén a hamvasztásos temetések száma nő, a kilencvenes években az elhunytak 3 százalékát búcsúztatták így, jelenleg a temetések 40 százaléka urnás. Franciaországban ennél magasabb az arány: a francia statisztikai hivatal szerint minden második franciát hamvasztás után búcsúztatnak a hozzátartozói.

Az alacsonyabb költségek, a könnyebben szervezhető temetési szertartások mellett még egy érv szól a hamvasztás mellett: egyre többen veszik figyelembe az ökológiai szempontokat is. Ausztriában egy tucatnyi krematórium működik jelenleg és 500 temetkezési vállalkozás várja a megrendelőket, a temetési kínálatban pedig külön tétel az ökotemetés. Ez Ausztriában elsősorban azt jelenti, hogy a helyhiánnyal küzdő temetők helyett máshol, például erdőkben szórják szét az elhunytak hamvait.

Svájcban a az energiaigényes hamvasztás helyett a holttestek ökotudatos kezelését kínálják a megrendelőknek. Olyan körülményeket biztosítanak, amelyek felgyorsítják a test bomlását, nem használnak koporsót, balzsamozást, vagy más, a bomlást gátló eszközöket. Ilyen ökotudatos temetési szolgáltatás elérhető például Genfben. Norvégiában és Svájcban már elérhető, az úgynevezett „vizes hamvasztás”, vagy lúgos hidrolízis, amely során a holttest lebomlásának idejét néhány órára rövidítik.

A temetkezési trendfordulónak csak azok az európai államok állnak ellen, ahol a népesség többsége ortodox keresztény. A 19 milliós Romániában két krematórium működik összesen, évente összesen ezer haláleset után döntenek az urnás temetés mellett a hozzátartozók. Görögországban egyetlen krematórium működik, 2019 óta legális csupán az elhamvasztás utáni temetés. Csak akkor hamvasztható el egy görög állampolgár, ha ezt még életében, írásos végrendeletben kifejezetten kéri.

Ez a cikk a Pulse európai médiaegyüttműködés keretén belül jött létre a spanyol El Confidencial (Alfredo Herrera Sánchez), a Der Standard (Christina Rebhahn-Roither) Hotnews és a Voxeurop segítségével

 

• temetkezés
• hagyomány
• búcsúztatás