Miközben más tagállamokban a bérfelzárkóztatási törekvéseket sem tudta megakasztani a koronavírus-járvány és az általa kiváltott bizonytalanság, hazánkban ez nyomós hivatkozási alap volt az óvatoskodásra. Az alacsony mértékű emelésnek nemcsak idehaza, de nemzetközi összehasonlításban is meglesz a kedvezőtlen hatása.

Hosszas, többfordulós egyeztetések után január 25-én sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a 2021-es minimálbért illetően. Az első körben 4 százalékos emelés eredményeként 167 400 forintra emelkedik 161 ezer forintról. Ugyan rögzítették az elvi lehetőséget az év közbeni további emelésnek, ám azt a munkaadók a szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez kötötték. Tekintve az idei évet övező gazdasági bizonytalanságokat, túl korai lenne még arról elmélkedni, hogy mennyi esély mutatkozik az első félév végi plusz 1 százalékos emelésre. Az viszont már szinte biztosan kijelenthető, hogy pluszemeléssel vagy anélkül egyaránt rossz fény vetődhet Magyarországra és az Orbán-kormányra. És nem csak azért, mert a hazai bérfelzárkóztatási folyamat megtorpanni látszik a 4 százalékos emelés miatt.

Ha valaki ránéz a nemzetközi statisztikákra, azt fogja látni, hogy a magyar bér jelentős mértékben csökkent. A 4 százalékos emelés mellé ugyanis 6,6 százalékos forintromlás társult. Ilyen folyamatokra nem találtunk példát a régióban, de kezdjük az alapoktól.

Ahogy arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk már, a régiós országok nem mindegyike gondolta úgy, hogy a COVID okozta bizonytalanság és gazdasági nehézségek kellő indokot a lassításra.

Szlovákiában és Lengyelországban 7,7, illetve 7,4 százalékkal emelkedett január elsejétől a minimálbér. Közvetlen északi szomszédunknál ráadásul nem is húzták az utolsó pillanatig a döntést, a javaslatot már augusztusban benyújtották, és október 20-án el is fogadták. Csehországban 4,1 százalékkal növekedett a minimálbér, Romániában pedig 3,1 százalékkal.

Ezek az változások egyébként az általános bérfolyamatokat is meghatározzák: a minimálbér ugyanis egy olyan indikátorként is funkcionálhat, mely a versenyszféra bértárgyalásai során segíthet a megegyezésben.

 

• bér
• béremelés
• bérfelzárkóztatás