MENÜ
2020. szeptember 28.
Vencel
Életkor szerint ennyit kéne aludnunk

Életkor szerint ennyit kéne aludnunk

hazipatika.com • fotó: netamin.hu

Alvásigényünk az életkorunk növekedésével fokozatosan csökken.

Közismert, hogy egészségünk megőrzéséhez az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű pihenés is szükséges. De vajon mi számít elégnek, ha az alvással eltöltött órákról van szó?

Mit kell tudni az alváshiányról?

Először is persze érdemes leszögezni, hogy az alváshiány hosszú távon valóban nem játék, hiszen súlyos következményei lehetnek. Egyrészt a mindennapi tevékenységeink elvégzését is nagyban megnehezíti, ha fáradtak maradunk, legyen szó akár iskolai, munkahelyi teendőkről, akár a magánéletünkről. Másfelől a krónikus kialvatlanság előidézhet depressziót, ami - egyfajta ördögi kört kialakítva - alvászavarral járhat. Kutatások igazolják továbbá, hogy az alváshiány egyes esetekben nagyban hozzájárul az elhízáshoz és az inzulinrezisztenciához, illetve utóbbin keresztül a 2-es típusú diabétesz kifejlődéséhez, valamint növeli a csontritkulás, a magasvérnyomás-betegség, a stroke és azAlzheimer-kórveszélyét egyaránt.

Az alvászavarokat több típusba soroljuk, de ezek közül is a leghangsúlyosabb az álmatlanság, azaz az inszomnia, amikor az érintett úgy érzi, hogy az éjszakai alvása zavart, s ezáltal nem pihentető. Ennek hátterében többnyire pszichés vagy testi betegségek állnak, az esetek mintegy negyedében viszont életmódbeli körülmények okolhatók a kellemetlenségért.

Hogyan tudunk jól aludni?

A megfelelő alváshigiéné kialakításához számos szempontot figyelembe kell vennünk: az ágy kényelme természetesen nagyon fontos, a hálószoba hőmérséklete 19-20 fok körül a legideálisabb, lefekvés előtt pedig érdemes kerülni a nehéz vacsorákat és a különféle kijelzők bámulását, így a számítógépeket, tévéket és okostelefonokat egyaránt. Sokat segít, ha a stresszes hétköznapok során igyekszünk éjszakára valamilyen módon magunk mögött hagyni a feszültségeket, valamint ha kialakítunk egy nagyjából egységes, követhető napirendet az életünkben.

A minőség és a mennyiség persze együttesen jelenti a pihentető alvás zálogát. Miközben azonban a napi 8 óra sziklaszilárdan beépült a köztudatba, valójában ennél lényegesebben árnyaltabb a kép. Az alvásigény ugyanis személyenként változó, így elképzelhető, hogy míg valaki hét óra alatt is maradéktalanul meg tud újulni a másnapi feladatokhoz, addig mások kétségbeesetten kapnak a kávés bögre után, ha egy kései lefekvést követően korán kell kelniük. Az egyéni szükségleteket tehát mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mankóként azonban hasznos lehet, ha megnézzük, statisztikailag milyen értékek passzolnak az életkorunkhoz.

Az amerikai Nemzeti Alvás Alapítvány (National Sleep Foundation) egy 2015-ös tanulmánya több mint 300 korábbi kutatás adatait felhasználva határozta meg a különböző életkorokhoz tartozó ideális alvásmennyiséget. Ezen felül a még elfogadható határokat is leírták, akárcsak azt, mikortól számít kórosan kevésnek vagy soknak az ágyban töltött idő.