A Magyar Nemzeti Bank történetének egyik legnagyobb tőkehiányát görgeti maga előtt: a saját tőke az első fél év végére mínusz 1830 milliárd forintra süllyedt, és a veszteség tovább nőhet. Bár a világban ma már nem számít példátlannak, ha egy jegybank negatív tőkével működik, a magyar helyzet így is aggasztó. A magas alapkamat, a gyengülő eszközértékek és a korlátozott árfolyamnyereség miatt az MNB-nek hosszú évekre lesz szüksége, mire ledolgozhatja a veszteségeit – még úgy is, hogy törvényileg megengedett számára az „átmeneti” mínusz.

A Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje az első fél év végére mínusz 1830 milliárd forintra süllyedt, és a hiány várhatóan tovább nő. A jegybank ugyanis továbbra is veszteséges: az év első hat hónapjában közel 250 milliárd forintos mínuszt könyvelhetett el. A Portfolio szerint amíg a Monetáris Tanács nem tud érdemben csökkenteni a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamaton – vagy a forint nem gyengül jelentősen –, addig ugyan mérséklődhet a veszteség, de a nyereség elérése továbbra is nehéz lesz.

Az elmúlt években világszerte megdőlt az a korábban megkérdőjelezhetetlennek tartott nézet, hogy egy jegybanknak mindenképpen pozitív saját tőkére van szüksége a működéséhez. Ma már sok szakértő úgy véli, az árstabilitás fenntartásához nem feltétlenül kell pluszban lennie a mérlegnek – egy jegybank akár tartósan is működhet negatív saját tőkével.

Ugyanakkor nem mindegy, mekkora ez a mínusz. Több közgazdász arra figyelmeztet, hogy van egy határ, amelyen túl a negatív tőke már veszélyeztetheti a jegybank céljainak elérését.

A jegybankok tőkehelyzete nehezen hasonlítható össze, nincs egységes, nemzetközileg elfogadott módszer az eredmények kimutatására. Az egyik fő eltérés abban rejlik, hogyan számolják el a nem realizált árfolyamnyereségeket és -veszteségeket – hívja fel a figyelmet Patrick Honohan, a Peterson Institute közgazdásza egy tanulmányában.

Ezért egységes megközelítést próbált kidolgozni Honohan: a saját tőkét piaci értéken, az átértékelődéseket is figyelembe véve („mark-to-market” módszerrel) számolta ki. Az eredmények meglepőek voltak: néhány jegybank, amely korábban negatív saját tőkéről számolt be, ezzel a módszerrel pozitív tartományba került – míg mások épp fordítva, így csúsztak át mínuszba.

Miért tarthat még évekig az MNB tőkehiányának ledolgozása?

A Magyar Nemzeti Bank helyzete annyiban kedvezőbb, hogy a jegybanktörvényt korábban módosította az Országgyűlés, így az intézmény „átmenetileg” negatív saját tőkével is működhet. Hogy pontosan mit jelent az „átmeneti időszak”, azt azonban a törvény nem határozza meg. A tapasztalatok alapján viszont akár évtizedekbe is telhet, mire egy jegybank a későbbi nyereségeiből visszapótolja a tőkehiányt.

Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a Della Podcastjában arról beszélt, hogy a veszteségek ledolgozása belátható időn belül megtörténhet, ha sikerül csökkenteni az inflációt, és ezzel együtt a forrásoldali kamatokat is. Mint mondta: „A veszteség eltüntetése tíz éven belül reális, de a felhalmozott negatív tőke visszapótlásának egy jóval hosszabb kifutása lesz.”

Nemzetközi összevetésben tehát nem áll rosszul az MNB, hiszen több fejlett és régiós jegybank is mínuszban van.

A különbség inkább abban rejlik, hogy míg sokan már elkezdték ledolgozni veszteségeiket, a magyar jegybanknál ez a folyamat még évekig eltarthat. Ennek fő oka a világviszonylatban is magas, 6,5 százalékos alapkamat.

További nehézséget jelent, hogy a forint korábbi gyengülésének megállása miatt az MNB árfolyamon is jóval kevesebb nyereséget tud realizálni. Mindezek együtt azt vetítik előre, hogy néhány éven belül a magyar jegybank azon kevés intézmény közé tartozhat a világon, amelynek tartósan negatív marad a saját tőkéje.

 

• MNB
• Magyar Nemzeti Bank
• hiány
• veszteség