_buza.jpg)
Tavaszi rézpótlás a gabonákban
A réz pótlását célszerű már kora tavasszal, a bokrosodás előrehaladása előtt vagy annak végéig elvégezni.
A kalászos gabonák tavaszi fejlődése döntő mértékben befolyásolja a betakarításkor realizálható termésszintet és minőséget. Az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé állománya a tél után regenerálódik, majd a bokrosodás lezárásával és a szárbaindulás megindulásával intenzív növekedési szakaszba lép. Ebben az időszakban a terméskomponensek – kalászszám, kalászonkénti szemszám – megalapozása történik.
A tavaszi technológia fókuszában rendszerint a nitrogén-fejtrágyázás áll, ugyanakkor a mikroelemek pótlása – különösen a rézé – legalább ilyen fontos lehet. A rézhiány sok esetben rejtetten, látványos tünetek nélkül is csökkenti a termést, ezért tudatos figyelmet igényel.
A réz, mint esszenciális mikroelem
A réz (Cu) a növények számára kis mennyiségben szükséges, mégis nélkülözhetetlen mikroelem. A növényélettani folyamatokban betöltött szerepe összetett és több élettani rendszer működésére is kihat. Amellett, hogy a réz mint tápelem esszenciálisan szükséges a gabonáink számára, gondolnunk kell arra is, hogy a talajból való felvétele sok esetben gátolt lehet. Különösen igaz ez meszes/karbonátos talajok esetében.
Nézzük tehát pontokba szedve, mi a réz a gabona élettanában betöltött szerepe szerepe.
1. Fotoszintézis és energiaforgalom. A réz a plastocianin nevű fehérje alkotórésze, amely a fotoszintézis elektrontranszport-láncának kulcseleme. Hiányában romlik az elektronáramlás hatékonysága, csökken a fotoszintetikus aktivitás, ami közvetlenül visszaveti a biomassza-képződést és a termésalap kialakulását.
Emellett a réz több oxidoreduktáz enzim működéséhez szükséges, így a sejtlégzés és az energiaátalakító folyamatok zavart szenvedhetnek hiány esetén.
2. Fehérje- és ligninszintézis. A réz részt vesz a fehérjeszintézis szabályozásában, valamint a lignin-
képződésben. A lignin a sejtfalak szilárdságáért felelős vegyület, amely meghatározza a szár szilárdságát és a megdőlésre való hajlamot. Rézhiány esetén tehát a gyengébb szárszilárdság miatt fokozott lehet a megdőlés kockázata. Mindemellett a szállítószövet is működési zavarokkal küzdhet.
3. Virágzás és termékenyülés. Különösen fontos kiemelni, hogy a réz szerepet játszik a generatív szervek fejlődésében és a pollenképződésben. Hiánya esetén csökkenhet a virágok termékenyülése, ami kalászonként kevesebb szemet eredményezhet. Ez a hatás gyakran rejtett, mivel az állomány kezdetben egészségesnek tűnik, a terméskiesés azonban betakarításkor jelentkezik.
4. A réz hatása a kalász differenciálódásra és termésképzésre. A kalász differenciálódása – vagyis amikor a búza főcsúcsi merisztéma átalakul kalásszá – érzékeny a mikroelem-ellátottságra. Bár nem minden kutatás részletezi molekuláris szinten, agronómiai bizonyítékok szerint a rézellátottság befolyásolja ezt a folyamatot:
• A megfelelő rézellátottság biztosítja a bokrosodást, kalász differenciálódást és pollenképződést, amelyek mind a termés alakulását és minőségét befolyásolják.
• Hiány esetén gyakoriak a fertilitási problémák, termékenyülési zavarok és kisebb szemszám kalászonként, ami csökkenti a hozamot.
Mikor érdemes kijuttatni a rezet?
1. Őszi kalászosoknál – korai fejlődési szakasz
• A kalász differenciálódás már tavasszal, a bokrosodási fázisban megkezdődik vagy akár már ősszel is elindulhat (különösen korai vetésű őszi búzánál).
• Ezért a réz pótlását célszerű már kora tavasszal, a bokrosodás előrehaladása előtt vagy annak végéig elvégezni, amikor a növény fejlettsége gyorsan növekszik és a generatív szervek kialakulása elkezdődik.
2. Korai lombtrágyázás a legaktívabb hatásért
• A talajban sokszor nem jut el elég réz a növény növekedési csúcsáig (merisztéma, kalászkezdemény), mert a réz ott nagyon kevéssé mobilis.
• Lombtrágyázással (foliar application) az elemet közvetlenül a levelekre juttatjuk, ahol gyorsabban felszívódik és beépül a biokémiai folyamatokba, így hatékonyabban tudja befolyásolni a fejlődést és generatív szervek differenciálódását.
Tehát a rézpótlásra már viszonylag korán gondolnunk kell, mert:
Ekkor alapozódik meg a kalászszám.
A növény vegetatív és generatív szervei intenzív differenciálódás alatt állnak.
A mikroelem-hiány ilyenkor még korrigálható, mielőtt visszafordíthatatlan terméscsökkenést okozna.
A szárbaindulás kezdetéig történő pótlás biztosítja, hogy a növény megfelelő rézellátottsággal lépjen a generatív szakaszba.
Gyakorlatban tehát, a bokrosodás végéig célszerű a réz kijuttatása, lehetőleg lombon keresztül, hogy a növény a kalász érési és szemképződési folyamata során rendelkezzen elegendő rézzel.
Milyen esetekben kell számítanunk rézhiányra?
Magyarország talajain a rézhiány elsősorban az alábbi körülmények között fordul elő.
Rézhiány elsősorban a laza szerkezetű, humuszszegény homoktalajokon, a magas pH-jú (meszes) talajokon, a szervesanyagban szegény területeken alakulhat ki könnyedén, illetve olyan területeken, ahol az intenzív műtrágyázás mellett, a mikroelemek pótlása háttérbe szorul. A réz a talajban viszonylag erősen kötődik a szerves anyaghoz, ezért száraz, hűvös tavaszon a felvétele korlátozott lehet még akkor is, ha a talaj összes réztartalma nem alacsony.
Kijuttatási módok
1. Talajon keresztüli pótlás. Ritkább megoldás kalászosokban, mivel a réz talajban való mobilitása korlátozott. Inkább alaptrágyázás során, hosszabb távú talajjavítás céljából alkalmazható.
2. Levéltrágyázás. A gyakorlatban a leghatékonyabb módszer a lombtrágyázás.
Előnyei a gyors felszívódás, kis dózis mellett is hatékony, jól kombinálható növényvédelmi kezelésekkel.
A kijuttatást célszerű a korai fejtrágyázásokkal egy menetben, jó permetlé-fedettséggel elvégezni.
Összegzés
A kiegyensúlyozott mikroelem-ellátás különösen fontos intenzív termesztéstechnológia mellett, ahol a magas nitrogénszint fokozott mikroelem-igényt generál.
A tavaszi technológia tervezésekor a kalászos gabonák esetében nem elegendő csupán a makroelemek pótlására koncentrálni. A réz mint mikroelem alapvető szerepet játszik a fotoszintézisben, az enzimatikus folyamatokban, a szárszilárdság kialakulásában és a termékenyülésben. A pótlás optimális időpontja a kora tavaszi időszak, legkésőbb a bokrosodás végéig. A levéltrágyázással történő kijuttatás gyors és hatékony megoldást jelenthet, különösen rézhiányra hajlamos talajokon.
A tudatos mikroelem-gazdálkodás nem látványos beavatkozás, mégis jelentős szerepet játszik a stabil, jó minőségű és gazdaságos gabonatermesztésben.
