Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Ugyanakkor a levélen keresztül felvett tápanyagok serkentőleg hatnak a gyökértevékenységre is. A zöldségtermesztésben gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ez a jelenség a relatív vagy viszonylagos tápanyaghiány.

Míg a talaj tápanyaghiányát hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és műtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetében ez a megoldás nem járható, tekintettel arra, hogy a tápelemek felvételét akadályozó tényezők továbbra is fennállnak, és ebből adódóan a pótlólagosan adott tápelemek felvételét változatlanul akadályozni fogják. Intenzív termesztési módok alkalmazása esetén az is előfordul, hogy gyorsan kell beavatkozni a növény táplálásába, a talajon keresztüli trágyázás lassúnak bizonyulna a tápanyagok lassú mozgása, a talaj kötöttsége, a gyökerek mélyen történő elhelyezkedése miatt.

A fenti két esetben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag-adagolás, más néven lombtrágyázás. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.

• mezőgazdaság
• lombtrágyázás
• tápanyaghiány