MENÜ
2026. március 11.
Szilárd

Hány magyar fért be a világ leggazdagabb emberei közé?

forbes.hu/Gólya Ági/Zsiborás Gergő

Összesen 12 magyar van a világ leggazdagabbjai között.

Megjelent az amerikai Forbes globális milliárdoslistája, rajta hat magyar milliárdossal. A rangsorban először szerepel az itthon is régóta üzletelő magyar-orosz testvérpár.

Kijött az amerikai Forbes listája a világ leggazdagabbjairól. Sosem volt még ilyen hosszú a lista, 3428 fő szerepel rajta 20,1 billió dollár összesített vagyonnal. Köztük 6 magyar milliárdossal és két orosz-magyar üzletemberrel: Rahimkulov Ruszlán vagyonát 1,7 milliárd dollárra, Rahimkulov Timurét pedig 1,6 milliárd dollárra becsülte az orosz testvérlapunk, amit az amerikai Forbes is átvett ma megjelent globális rangsorában. Ezzel az orosz-magyar testvérpár az 2348. és az 2408. helyet foglalják el a listában. Mivel az orosz származású testvérpár magyar állampolgársággal is rendelkezik, azóta mi is számon tartjuk őket a leggazdagabb magyarok között.

A magyar Forbes becslése azonban más becslést publikált. Az októberben megjelent magyar milliárdoslistán Rahimkulov Ruszlán vagyona 204,6, Rahimkulov Timuré pedig 187,6 milliárd forint volt, aminek alapját főleg energetikai, banki és ingatlanportfóliójuk adja. Tudjuk, hogy ez egy meglehetősen konzervatív becslés, ahogy azt is, hogy jelentős OTP és Mol-részvénypakettet kaptak apjuktól, Megdet Rahimkulovtól. Ennek pontos részleteit azonban évek óta nem teszik közzé a magyar beszámolóikban.

Azt tudjuk, hogy 2,1 százalékos Mol-részesedést tartanak nyilván az egyik cégük eszközei között, ami kb. 60 milliárd forinttal járul hozzá az összvagyonhoz.

Mitől az eltérés?

Az ennél is jelentősebb OTP-vagyont azonban homály fedi. 2022 augusztus 3-án megszűnt a Rahimkulov testvérek Kafijat Zrt.-ből és MGTR Alliance Kft.-ből álló részvényesi csoportja, ami addig együtt összesen 7,05 százalékot birtokolt az OTP Bank Nyrt.-ben. Így a Kafijat Zrt. és az MGTR Alliance Kft. onnantól külön-külön, a két cég között felosztva birtokolja az OTP-pakettet, ami ebben a formájában öt százalék alá került. Az öt százalék alatti tulajdonosok nevét és részvényeinek számát pedig nem kell közzétenni a Budapesti Értéktőzsde oldalán, és már a beszámolókban sem írnak róla.

Mi okozza mégis a sokszoros eltérést a két becslés között? Az orosz kollégák felvették velünk a kapcsolatot, és hosszasan leveleztünk a számításaink részleteiről. Végül abban maradtunk, hogy a megközelítéseink merőben eltérnek egymástól.

Ők abból az alaphelyzetből indultak ki, hogy az orosz állampolgársággal rendelkező milliárdosok becslésébe beleszámítják a háború kitörésének napján (2022. február 24-én) ismert vagyonelemeket, kivéve, ha teljes információnk van arról, hogy a tulajdoni arányok hogyan változtak.

Ennek oka, hogy azt feltételezik, hogy az orosz vagyonos réteg a szankcióktól tartva rejtegetni kezdte a vagyonát – ahogy fél évvel a háború kitörése után ez meg is történt Rahimkulovék esetében (arról nincs információnk, hogy ennek esetükben mi az oka).