Közel 150 milliárd forint nyereséggel zárta 2025-öt az Erste Bank, miközben bankadóként, tranzakciós illetékként és extraprofitadóként több pénzt fizetett az államnak, mint amennyit a dolgozói béreire költött. A bank nem várt szerepet kapott a kampányban is, de ez az ügyfeleik reakcióin egyelőre nem látszik.

Azért hívott össze sajtótájékoztatót az Erste Bank, hogy a 2025-ös pénzügyi eredményekről beszámoljanak a vezetői, és nyilván nagyon boldogok lettek volna, ha tényleg csak 2025-ről kérdezték volna őket. A bank egész váratlan szerepet kapott a kampányban, olyat, amilyet biztos nem kívántak volna az ott dolgozók: februárban előbb Orbán Viktor nevezte az Erstét és a Shellt a „halál vámszedőinek” és a „háború kutyáinak”, miután az egykor az Ersténél dolgozó Kármán András lett a Tisza Párt első számú gazdasági szakembere, majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy szerinte öt nagybank elég lenne az országnak, és az Erste nem került az első négy közé, amelyet már nevesített is.

Volt-e az ügyfelek reakcióiban bármilyen negatív hatása az elmúlt hetek beszólásainak? – kérdezte a HVG. Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója azt válaszolta:

Az ügyfelek ezt a helyén kezelik.

Nagy Márton szavait az öt nagybankról nem kommentálták a bank vezetői. Az ukrán pénzszállító ügye kapcsán pedig Jelasity Radován elnök-vezérigazgató mondta azt: nem tudja, hogy a konkrét eset hogy nézett ki, de az Erste is szokott furgonban, közúton pénzt szállítani.

Azt pedig Harmati László, a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese mutatta be, hogy minden politikai ügyön túl tervezik, miként lehet felpörgetni 2026-ot. Úgy számolnak, hogy a lakáshitelek dinamikája nőni fog idén, és a személyi kölcsönökben is egy erős növekedést várnak az első két hónap adatai alapján, ahogy növekszik a lakossági fogyasztás.

Volt miről beszélni az eredeti téma, a 2025-ös eredmény kapcsán is. Az Erste adózás utáni eredménye 14 százalékkal, 149,8 milliárd forintra nőtt – mondta el Jelasity Radován. A működési bevételek 7 százalékkal emelkedtek, elsősorban azért, mert a díj- és jutalékbevételek 18 százalékkal nőttek – ezt a tranzakciós díj emelése növelte meg. A kamatbevételek pedig annak ellenére nőttek 4 százalékkal, hogy a kamatok csökkentek. A működéssel kapcsolatos kiadások is magasabbak lettek 9 százalékkal, ezt leginkább az magyarázta, hogy az adminisztratív kiadások 10,8 százalékos növekedtek, főleg a George applikáció fejlesztése miatt.

Az Erste tavaly mintegy 71 milliárd forintot fizetett be az államnak bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó formájában, azaz több pénzt, mint amennyi a dolgozói bérköltsége volt.

Ebből az extraprofitadót megduplázták erre az évre, úgyhogy valószínűleg 2026-ban még nagyobb lesz az összeg.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya december végén 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen egy kicsit rontott az, hogy a forint erősödött 2025-ben szinte az egész évben, a banknál úgy számolnak, hogy ezen a soron 12,5 százalékos növekedés lett volna forinterősödés nélkül.

Tavaly 60 százalékkal több új hitelt adott a bank, mint 2024-ben, ezen belül az új lakossági hitelek értéke 295-ről 458 milliárd forintra nőtt, a vállalati hiteleké 157-ről 267 milliárdra.

 

• Erste
• bank