Az elektromos autó nem időgép, de a Škoda Elroq lehetőséget ad arra, hogy különleges utazáson láthassuk kibontakozni a múlt és a jövő eseményeit. Ahhoz ugyanis, hogy megértsük, merre tart a közlekedés, érdemes felidézni a számos érdekességet tartogató kezdeteket is.

Rudolf Diesel például növényi alapú üzemanyagokkal kísérletezett, Ferdinand Porsche pedig elektromos hajtású autókat tervezett már a 19. század végén, a bécsi Lohner cég színeiben. Porsche első automobiljai között egyes kivitelek teljesen akkumulátorról működtek, míg mások benzin-elektromos hibrid rendszerrel kapták az energiát.

A háborúk idején a benzinhiányt sokan szintetikus üzemanyaggal vagy fagázzal hidalták át, és csak lassan vált általánossá a kőolaj-alapú infrastruktúra.

A technológiai verseny tehát régóta kíséri az autózás történetét, és jól mutatja, hogy a fejlődés útja sosem volt egyenes, mindig számos alternatív lehetőség versengett egymással.
Ma hasonló a helyzet: az üvegházhatás csökkentésére irányuló globális erőfeszítések közepette még mindig nem tudni pontosan, melyik technológia bizonyul majd tartósnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kutatók a dízelmotorok fejlesztése mellett a hidrogén jövőjét is vizsgálják.

Az üzemanyagcellás autók csendesen, szinte hangtalanul működnek, kizárólag vizet bocsátanak ki, és percek alatt feltölthetők. Bár eddig kevesen láthatták működés közben ezeket a járműveket, a tiszta hidrogénben rejlő lehetőségek óriásiak: nemcsak üzemanyagcellákban használható, hanem belső égésű motorokban, metán előállítására, CNG-autók meghajtására, illetve ipari folyamatokban, például ammónia- és szintetikus üzemanyag-gyártásban is. Ha elegendő tiszta hidrogén állna rendelkezésünkre, viszonylag kis technológiai átállással számos iparág és a közlekedés is fenntarthatóbbá válhatna.

A kihívás azonban nem elhanyagolható: a hidrogén előállítása energiaigényes, tárolása és szállítása bonyolult, és gyúlékonysága miatt kockázatos. A megújuló energiaforrások elterjedése azonban új lehetőségeket teremt, a napenergia-túltermelést például vízbontással alakíthatnánk hidrogénné, így energiatárolásra is alkalmas. Magyarországon a naperőművek teljesítménye már jóval meghaladja a Paksi Atomerőmű kapacitását, ami azt jelenti, hogy a túltermelés akár gazdaságosan átalakítható és eltárolható hidrogén formájában, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az elektromos autók ma már bizonyítottan nem zsákutcák: városi és regionális közlekedésre kiválóak, és egyre inkább kiszorítják a belső égésű motoros járműveket ezen a piacon. Hosszú távra vagy nagy járművekre azonban a személyautók méretében alkalmazott akkumulátorok túl nehezek és költségesek, így ezeknél a hidrogén vagy a szintetikus üzemanyagok kínálhatnak hatékonyabb megoldást.

Érdemes felidézni a múlt tanulságait is: a 20. században a különböző kategóriájú autók más-más célra készültek – a kicsik városi közlekedésre, a nagyobbak hosszabb utakra, a terepjárók terepre. Mindenki a felhasználási céljának megfelelően választott járművet, és elfogadta a korlátozásokat. Ma is hasonlóan érdemes gondolkodnunk, nem egyetlen technológiával kell minden igényt kielégíteni, hanem a rendelkezésre álló, tiszta alternatívák kombinációjával teremthetünk fenntartható közlekedést.

Bár az autózás Európában sosem lesz igazán olcsó, a tudatos és felelős közlekedés, a forgalom hatékonyabb kihasználása és a környezetterhelés csökkentése elengedhetetlen.

A Škoda Elroq azért különleges példa, mert egyszerre idézi meg a múlt tanulságait és kínál betekintést a jövő ígéreteibe, megmutatva, hogy az elektromos hajtás, a hidrogén és a szintetikus üzemanyagok kombinációja lehet a kulcs a fenntartható és modern közlekedéshez.
Az autózás jövője tehát nemcsak technológiai kérdés, hanem tudatosság és felelősségvállalás kérdése is, amelyre mindannyiunknak érdemes odafigyelnie.

 

• Škoda Elroq
• autó
• közlekedés