MENÜ
2020. december 1.
Elza
A piac szűkülése egy sor magyar gazdát sodorhat a csőd szélére

A piac szűkülése egy sor magyar gazdát sodorhat a csőd szélére

mfor.hu

A húságazatot érintheti leginkább a brexit.

A múlt héten tartották az Európai Unió az állam- és kormányfőinek tanácskozását, amelyen az egyik legfontosabb téma a brexit volt. Mint kiderült, továbbra is több olyan vitás pont van, amelyben a felek nem tudnak kompromisszumra jutni, így egyre fenyegetőbb, hogy december 31-ig nem is fognak megállapodni.

A britek már elengedték a megállapodást?

Miközben az EU továbbra is kitart a megállapodás szándéka mellett, jelzésértékű, hogy azt is eldöntötték, a tagállamoknak és az intézményekre el kell kezdeni felkészülni arra, ha mégsem lesz megállapodás. A britek ennél is továbbmentek, hiszen Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére - hétfő hajnalban indította el "Fogy az idő" címmel a hivatalos kormányzati kampányt.

A kampány célja az, hogy a brit üzleti vállalkozások vezetői az eddigieknél ütemesebben készítsék fel cégeiket az EU-val január 1-jétől kialakítandó, úgynevezett ausztráliai típusú kapcsolatrendszerre. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

A megállapodás nélküli brit kilépés a magyar gazdaság szempontjából is okozhat problémákat, hiszen a magyar export termékforgalom 3 százaléka kerül az Egyesült Királyságba. Ennél is fontosabb ugyanakkor a szolgáltatások exportja, amelynél viszont egyébként is óriási kérdőjelek vannak, hiszen ez részben a Magyarországra érkező brit turistáknak volt köszönhető.

Nagy piac eshet ki az agrárium számára

Ezen túl nagy kérdés az is, hogy mi lesz a mezőgazdasággal, a termelők egy része ugyanis az uniós agrártámogatások átalakítása miatt egyébként is nehéz helyzetben van. Így az Egyesült Királyságba exportáló gazdaságok számára a kieső értékesítés könnyen csődhelyzetet okozhat.

Persze nem csak a magyar gazdák aggódnak, hiszen a közösség szintjén is fontos kérdés, hogy sikerül-e megállapodni év végéig a feleknek. Az EU tagországának az Egyesült Királyságba irányuló élelmiszer-kivitele két éve 41 milliárd eurót tett ki, miközben a többi tagországba irányuló brit élelmiszer-szállítások értéke 17 milliárd euró volt. Ráadásul a magyar agráriumban érintettekhez képest sokkal jobb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező német, holland, francia és ír termelők számára okozhat kereskedelmi problémát a brit kilépés.

Az állattenyésztők és a húsüzemek számára a legaggasztóbb a helyzet

Ehhez képest elenyésző a magyar agrárexport, hiszen az a KSH adatai szerint 2018-ban 260 millió eurót tett ki. A húsból készült termékek 12,8 százaléka, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9 százaléka és a különféle ehető készítmények (pl. méz, élelmiszer-készítmények) 6,4 százaléka került az Egyesült Királyságba. A szakértők szerint várhatóan e termékek esetében fejthet ki majd lényeges hatást a brit kilépés. A közvetlen magyar kivitel tekintetében a legnagyobb problémák a tápok és takarmányok, valamint a feldolgozott zöldségfélék, különösen a csemegekukorica piaca szenvedheti el. A magyar export tekintetében lényegesnek minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a brexit után.

Nehézséget jelenthet, hogy az Egyesült Királyság harmadik országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodása esetén az onnan származó hústermékek (pl. dél-amerikai marhahús) importja versenyképesebbé válna a brit és az uniós termékekhez képest. Az pedig egyértelmű, hogy ha az uniós termelők a belső piacokra „öntik” a brit piac beszűkülése miatti felesleget, az komoly túlkínálatot és árversenyt fog eredményezni. Ez pedig a nyugati versenytársakhoz képest rosszabb helyzetben lévő, gyakran tőkeszegényebb hazai termelők számára óriási nehézséget jelenthet.