Tam_Bau
MENÜ
2024. árpilis 16.
Csongor
Veszélyben a mangalica

Veszélyben a mangalica

Agroinform.hu / Horváth Attila

A magasabb minőséget kereső és drágább termékeket is megfizetni képes réteg tovább szűkült Magyarországon.

A kistermelők feladják a termelést, a nagyok pedig egyre nagyobbak lesznek. S egyre magasabbra kerül az a limit, ami alatt gazdaságilag nem éri meg termelni.

Ez a Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható abban az interjúban, melyet Tóth Péterrel, az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa (ŐHGT) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) elnökével készített a szakmai folyóirat munkatársa.

Mint arra az elnök rámutatott: az állattartók rendkívül nehéz éveket élnek meg. A háborús konfliktus és a covid-járvány után, 2023 tavaszától piaci visszaesés, csökkenő kereslet következett be a mangalica, a szürkemarha és a rackajuh esetében is. A termelést a nehezen beszerezhető és drága takarmány, majd a drasztikusan emelkedő munkabér, energia- és szolgáltatási árak nehezítették.

További kedvezőtlen körülmény az a fajta koncentráció, amely minden állattenyésztési ágazatban zajlik. A kistermelők feladják a termelést, a nagyok pedig egyre nagyobbak lesznek. Egyre magasabbra kerül az a határ, ami alatt gazdaságilag nem éri meg termelni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a társadalmi környezet is megváltozik, amibe egyre kevésbé férnek bele a családi gazdaságok, autentikus háztáji termelők. Ez nagyon megnehezíti az őshonos haszonállatok megőrzését a termelésben, sok állattartó a tevékenysége feladásán gondolkozik. Ezeknek az embereknek az utolsó döfést gyakran az adja meg, amikor nem érkeznek meg időben a támogatások.

Az őshonos haszonállatok támogatási feltételei alapvetően nem változtak, a 10 éve kiírt tá-mogatási összegek az infláció miatt már nem állják meg a helyüket. Ellentmondás érződik az általános politikai nyilatkozatok (zöldítés, génmegőrzés, biodiverzitás támogatása) és a gyakorlati intézkedések között mind nemzeti, mind uniós szinten. Ugyanis olyan állategészségügyi, jogi, kontrolling és audit kötelezettségeket írnak ki, amelyeknek a kis gazdaságok képtelenek megfelelni.

A Minisztérium tenyésztésszervezési támogatásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban Tóth Péter egyetért a legtöbb tenyésztőszervezettel abban, hogy a 10 éve meghatározott keretösszegek esetében eljött az idő az emelésre. Amíg azonban ez nem következik be, addig a törzskönyvezési rész kifizetése a legfontosabb.

A mangalicatenyésztők termelői köre úgy ítélte meg, hogy a mangalicafesztivál betöltötte funkcióját. Segítségével nagy tömegek ismerték meg a mangalicatermékeket az elmúlt 10 évben, ami felülmúlta az elvárásokat. Ebben nagy szerepe volt az Agrármarketing Centrumnak és az Agrárminisztériummal minden évben megkötött belföldi és külföldi marketinget támogató együttműködésnek. Az utóbbi években azonban a piac sokat változott, erősödik a közvetlen értékesítés (webshopok, termelői piacok) és a fine dining szektor, de a nagy multik polcaira is felkerültek a mangalicatermékek. Az új piaci környezethez és az igényekhez igazodva a SVÉT (Stílusos Vidéki Éttermiség) és több, kisebb, regionális rendezvény váltja fel a mangalicafesztivál helyét.

Szükség is van a terjeszkedésre, ugyanis a fogyasztásösztönzés ellenére a hazai kereslet nem éri el a kínálat mértékét. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai következtében a tudatos, magasabb minőséget kereső és drágább termékeket is megfizetni képes réteg tovább szűkült Magyarországon, ez tavaly komoly piaci zavarokat is okozott; ezért létfontosságú az export. A spanyol sonkaexport mellett az ázsiai piacok felfutása érzékelhető, de az Unió egyéb részein és Kanadában is egyre népszerűbbek a mangalicatermékek – olvasható a cikkben.