Meghódítja Spanyolországot az aloe vera
Az országban jelenleg mintegy 500 hektáron folyik a növény termesztése.
Spanyolországban mintegy 500 hektáron termesztenek aloe verát, a termés 70 százaléka pedig exportra kerül. Az ágazat a minőségre és a feldolgozásra építve igyekszik versenyezni az olcsóbb kínai és mexikói termékkel.
Az aloe vera elsősorban kozmetikai alapanyagként ismert, ám Spanyolországban egyre inkább önálló mezőgazdasági ágazatként tekintenek rá – írja az efeagro.com. Az Asocialoe, a spanyol aloe vera vállalkozásokat tömörítő szakmai szervezet becslése szerint az országban jelenleg mintegy 500 hektáron folyik a növény termesztése. Az ültetvények elsősorban Andalúziában, a Kanári-szigeteken és a Baleár-szigeteken találhatók.
A termesztés egyik sajátossága, hogy a növény nem gyorsan megtérülő kultúra. Az első betakarításra jellemzően az ültetést követő három-négy évben kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az aloe vera telepítése hosszabb távú gazdálkodói döntés, amelynél a termőhely, a vízellátás és a későbbi értékesítési lehetőségek egyaránt meghatározóak.
Nem közvetlenül fogyasztói termékként kerül piacra
A spanyol ágazat számára ugyanakkor komoly piacot jelent az export. A termés mintegy 70 százaléka kerül külföldre, elsősorban Németországba, Franciaországba és Hollandiába. A spanyol termelők azonban nem elsősorban az árversenyben próbálnak helytállni. Kínával és Mexikóval kell versenyezniük, ahol a nagyobb termesztési területek és az alacsonyabb termelési költségek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak.
Az Asocialoe elnöke, César Mayol Serra szerint ezért a spanyol modell alapja a minőség és az ökológiai termesztés.
A stratégia lényege, hogy a magasabb költségszintet olyan terméktulajdonságokkal ellensúlyozzák, amelyekért a feldolgozók és a fogyasztók hajlandók lehetnek többet fizetni. Ez az európai mezőgazdaságban általánosabb tanulságot is hordoz: a nagy volumenű, olcsó termelőkkel szemben egy kisebb termelő ország számára nem feltétlenül az árverseny az egyetlen lehetséges út.
A spanyol aloe vera jelentős része nem közvetlenül fogyasztói termékként kerül piacra. A terméket feldolgozott vagy ömlesztett formában európai laboratóriumok vásárolják fel, ahol kozmetikai készítmények alapanyagaként használják. Az aloe vera gélje és más növényi eredetű összetevői számos kozmetikai termékben jelen vannak, így a termesztés szorosan összekapcsolódik a feldolgozóiparral.
Új felhasználási területek
Az ágazat képviselői ugyanakkor új felhasználási területeket is keresnek. Az egyik ilyen irány az élelmiszeripari hasznosítás, például az aloe vera italokban vagy lé formájában történő alkalmazása. Az Asocialoe szerint újabb fejlesztésekben az aloe vera olyan italok összetevőjeként is megjelenik, mint a gin vagy a sör.
Itt azonban fontos különbséget tenni a növény élelmiszeripari felhasználása és az egészségre vonatkozó állítások között.
Attól, hogy egy növényi alapanyag egy ital vagy étrend összetevőjévé válik, önmagában nem következik, hogy annak fogyasztása bizonyított egészségügyi előnyökkel jár.
Az aloe vera élelmiszerként történő alkalmazásánál ezért a biztonságos feldolgozás, az összetétel és az élelmiszerjogi követelmények legalább olyan fontosak, mint maga a termesztés.
A gazdaságosság szempontjából az ágazat képviselője hektáronként 15–25 ezer eurós értéket említett iránymutatásként. Ezt azonban nem célszerű automatikusan hektáronkénti nettó jövedelemként értelmezni: a közölt szám a forrás alapján orientációs adat, miközben a tényleges eredményt a termés mennyisége és minősége, a vízellátás, a munkaerőköltség, a betakarítás, a feldolgozás és az értékesítési szerződések egyaránt befolyásolják.
A klímaváltozás újabb bizonytalansági tényezőt jelent. Az aloe vera melegkedvelő, szárazságtűrő növény, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlanul ellenáll a hőségnek. Az Asocialoe tapasztalatai szerint a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet már kedvezőtlenül érintheti az állományokat. A növény vízhiány után képes gyorsan regenerálódni, de a szélsőséges hőmérséklet és a vízellátás együttes hatása a termelési kockázatokat növelheti.
Kiszámíthatóbb vevői kapcsolatok
A spanyol példa ezért a termesztésbe vonható területek keresése mellett az értéklánc kiépítésének jelentőségére is rámutat. Egy új növénykultúra önmagában még nem jelent stabil gazdasági lehetőséget: szükség van feldolgozóra, kiszámítható felvásárlóra, megfelelő logisztikára és olyan piacra, amely képes megfizetni a termék előállításának költségeit.
Éppen ez az egyik probléma, amelyet az ágazat Spanyolországban is érzékel.
A nagy szövetkezetek hiánya miatt a termelők értékesítése sok esetben egy-egy feldolgozóval kialakított előzetes megállapodástól függhet. Az Asocialoe ezért stabil értékesítési csatornákat és kiszámíthatóbb vevői kapcsolatokat sürget.
Az aloe vera spanyolországi története így nem egyszerűen egy egzotikus növény európai térnyeréséről szól. Inkább azt mutatja meg, hogy egy kisebb, speciális kultúra akkor válhat tartós mezőgazdasági ágazattá, ha a termesztést a feldolgozással és a piaci igényekkel együtt fejlesztik. A spanyol termelők számára a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a minőségre, a nyomon követhetőségre és a természetes alapanyagok iránti keresletre építve mennyire tudnak stabil piacot teremteni.
