Százmilliárdokban mérhető az idei agrárveszteség
Az idei aszály súlyossága a 2022-es történelmi szárazságét is meghaladta.
Az idei év a 2022-esnél is súlyosabb aszályt hozott, a magyar mezőgazdaság vesztesége megközelítheti a 800 milliárd forintot. A kukoricatermés alig fele lehet a hazai igénynek, így a csökkent felhasználás mellett is szükséges az import.
Az idei aszály súlyossága a 2022-es történelmi szárazságét is meghaladta – fogalmazott Molnár János az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követő tájékoztatón.
A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén mintegy 600 milliméteres csapadékhiány alakult ki, ami egy közepesen jó év teljes csapadékmennyiségének felel meg. Az államtitkár szerint a gazdálkodók jelentős része veszteséggel zárhatja az évet.
A szántóföldi növénytermesztés vesztesége elérheti a 600 milliárd forintot, az állattenyésztéssel és más kultúrákkal együtt pedig a deficit megközelítheti a 800 milliárdot.
Napraforgóból is kevés terem
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodók az elmúlt évek tapasztalatai alapján már igyekeztek alkalmazkodni az aszályhoz. Ennek egyik jele, hogy idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót, amelynek területe ezzel először haladta meg a kukoricáét. A napraforgót a termelők azért részesítették előnyben, mert stabilabb növénynek tartják a kukoricánál.
Az idei időjárás azonban ráébresztette őket arra, hogy ez a stabilitás is véges: a napraforgó országos termésátlaga várhatóan hektáronként mindössze 1,6 tonna körül alakul. A klímaváltozás tényét jelzi az is, hogy a betakarítás szeptember közepére már meghaladta a 80 százalékot, miközben öt-hat évvel ezelőtt ekkor még csak elkezdődött a munka.
Kukoricából tavasszal 589 ezer hektárt vetettek, ám a nyári aszály következtében várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról kerülhet be a termés. Petőházi Tamás szerint hektáronként átlagosan 3 tonnával lehet számolni, ami mintegy 1,5 millió tonnás országos termést jelent. Ez jóval elmarad a több mint 3 millió tonnás hazai felhasználási igénytől.
Szükség van az importkukoricára
A hiányt részben az állattenyésztésben és a takarmánygyártásban is igyekeznek mérsékelni. A takarmánykeverékekben csökkent a kukorica felhasználása, egy részét kalászosokkal váltották ki. A kieső hazai termés miatt mintegy 1,5 millió tonna kukorica behozatalára lehet szükség.
Molnár János szerint Lengyelország középső és északi térségeiben megfelelő mennyiségű kukorica állhat rendelkezésre, és valószínűsíthetően Románia keleti részén is van megfelelő kínálat. A Duna vízállásának emelkedése esetén pedig Románia felől nagyobb mennyiségű kukorica érkezhet vízi úton Magyarországra.
Az idei terméskiesés nem magyar sajátosság, az északi félteke több térségét érinti – mondta Petőházi Tamás. Közben az Európai Unió kukoricaigénye a korábban becsült 17–19 millió tonnáról akár 26 millió tonnára is emelkedhet.
A szűkösebb kínálat már az árakban is megmutatkozik.
Míg a szezont 52–55 ezer forint körüli tonnánkénti árpaárral kezdték, később az árak 70 ezer forint fölé emelkedtek, a búza ára 80 ezer forint körül van, az új kukorica ára pedig 90 ezer forint körül alakul. Három tonna körüli termésátlag mellett a mintegy 100 ezer forintos tonnánkénti értékesítési ár már nagyjából fedezheti a termelési költségeket – mondta a GOSZ-elnök.
Több kalászost vetnek
A gazdálkodók közben már a következő évre készülnek. Az őszi káposztarepce vetésterülete jelenleg mintegy 146 ezer hektár, és a GOSZ szerint ez még növekedhet. Az őszi kalászosok vetésterületén pedig 10–15 százalékos növekedés várható. Ez részben válasz a kukorica termesztésének egyre nagyobb időjárási kockázataira. A következő hónapok csapadéka ugyanakkor kulcsfontosságú lesz. Ahhoz, hogy tavasszal megfelelő vízkészlettel lehessen megkezdeni a munkát, február végéig mintegy 350 milliméter csapadéknak kellene lehullania az országban.
A toxin ismét kockázat
A Magyar Mezőgazdaság kérdésére Molnár János arról is beszélt, hogy a rendkívül száraz és meleg időjárás a kukorica minőségére is hatással lehet. Az ilyen évjáratokban ugyanis megnő az aflatoxin megjelenésének kockázata. Az államtitkár szerint már vannak olyan kukoricatételek az országban, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben érintettek. A problémás tételek felhasználása ugyanakkor az ipari felhasználókon keresztül megoldható.
A tárca becslése alapján a magyar kukoricatermés 15–25 százalékát érintheti kisebb vagy nagyobb mértékben a toxinfertőzés, a pontos arány azonban csak a betakarítás előrehaladtával és a vizsgálatok után lesz meghatározható. A betakarítás először az ország keleti részén kezdődött, és fokozatosan halad a Dunántúl felé. Az államtitkár úgy véli, utóbbi térségekben a magasabb termésátlag miatt kisebb lehet a fertőzés kockázata, ezért abban bíznak, hogy az érintett tételek aránya nem növekszik tovább.
Készül az új agrárstratégia
A nyár elején megkezdődött Magyarország új agrárstratégiájának kidolgozása, amelynek végső finomításai jelenleg zajlanak. Az államtitkár szerint a stratégia középpontjában nem egyszerűen a termelési mennyiség növelése, hanem a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása áll.
Ennek része lehet a víz megtartása és a vízgazdálkodás fejlesztése, de a termelési potenciál és a termelési szerkezet átalakítására is szükség lehet.
A cél, hogy a gazdálkodók a változó körülmények között is hosszú távon folytathassák tevékenységüket, és a Magyarországon megtermelt alapanyagokat minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel. Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkalmazkodás már nem hosszabb távú lehetőség, hanem a gazdálkodás egyik alapfeltétele.
