Új kártevő kezd terjedni a kertekben
A szakértők szerint gyorsabban pusztít, mint a csigák.
Amennyiben rendelkeznek kerttel, biztosan önök is évről évre küzdenek a megjelenő kártevőkkel, amelyek komoly károkat okoznak a termésben. Sajnos az utóbbi években ráadásul olyan rovarfajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak megtalálhatóak a térségben. Ezeket a kártevőket nehéz észrevenni, sokan csak akkor döbbennek rá erre amikor már bajt okoznak.
Egy alattomos kártevő, amely nálunk is megjelent
Ez az újonnan terjedő kártevő gyorsan szaporodik, fokozatosan legyengíti a növényeket, ami végül azok pusztulásához vezethet. Nemcsak a hobbi kertészeknek okoz gondot, hanem a nagyobb gazdaságoknak is, ahol a kár mértéke érthetően sokszoros lehet.
Amerikából érkezett veszély
A betelepült viaszos kabóca (latin nevén Metcalfa pruinosa) Észak-Amerikából származik, ahol őshonos fajnak számít. Európába – és így a Csehország területére is – nagy valószínűséggel fertőzött növényekkel vagy palántákkal jutott el.
Bár először 2010 környékén észlelték, sok régióban még mindig „új” kártevőnek számít. Az utóbbi években a klímaváltozás hatására egyre nagyobb területeken tud megtelepedni, főként a melegebb vidékekről terjedve tovább.
Szívogatással gyengíti le a növényeket
A viaszos kabóca a növények nedveivel táplálkozik. Folyamatos szívogatással fokozatosan legyengíti őket: a levelek sárgulni kezdenek, majd elszáradnak. Súlyos fertőzés esetén az egész növény elpusztulhat.
Dísznövényeket és haszonnövényeket egyaránt megtámad. Gyakran megjelenik paradicsomon, paprikán, uborkán vagy szőlőn, szobanövények közül pedig például orchideán, pozsgásokon és hibiszkuszon is előfordulhat.
Folyamatosan változó megjelenés, nehéz felismerni
Az egyik legnagyobb gond vele az, hogy különböző fejlődési szakaszaiban egészen másképp néz ki. Emiatt sok kertész későn veszi észre.
A peték aprók, halványsárgák, és a levelek, szárak védett részein jelennek meg, vékony viaszos réteggel bevonva. A lárvák fehéres bevonatúak, rendkívül mozgékonyak, és méretükhöz képest nagyokat tudnak ugrani, ami megkönnyíti a terjedésüket.
A kifejlett egyedek szürkés színűek, 5–8 milliméteresek, és szárnyaiknak köszönhetően könnyedén átrepülnek egyik növényről a másikra. Ebben az állapotban már kifejezetten nehéz ellenük hatékony permetezést alkalmazni.
Miért veszélyesebb, mint a csigák?
A viaszos kabóca alattomossága abban rejlik, hogy sokkal nehezebb időben észrevenni, mint például a csigákat. Mire feltűnik, addigra már annyira elszaporodhat, hogy a termést gyorsabban tönkreteszi, mint egy csigainvázió.
Míg a csigák leginkább a leveleket és a palántákat rágják meg, addig ez a kártevő a növény egészét gyengíti le a szívogatással – és így akár teljes pusztulást is okozhat.
Hogyan lehet védekezni ellene?
A megjelenés és a nagyfokú mozgékonyság miatt a védekezés kifejezetten nehéz. Ha már megtelepedett a kertben, sokszor hosszú időbe telik, mire sikerül visszaszorítani.
Enyhébb fertőzésnél segíthet a mechanikai eltávolítás: a levelek lemosása, vagy erősebb vízsugárral történő lepermetezése. Vegyszeres védekezésnél olajos alapú rovarölő szerek jöhetnek szóba, amelyek elsősorban a fiatal, még kevésbé ellenálló lárvák ellen hatékonyak.
Emellett érdemes támogatni a természetes ellenségek megjelenését is a kertben. Ilyenek például a katicabogarak, amelyek előszeretettel fogyasztják a lárvákat, és hosszabb távon segíthetnek kordában tartani a kártevőt.
A legfontosabb azonban az, hogy időben felismerjük a problémát – minél korábban lépünk, annál nagyobb eséllyel menthetjük meg a növényeinket és a termést.
