MENÜ
2020. augusztus 8.
László
Tovább apaszthatja a pénztárcánkat a drágulás

Tovább apaszthatja a pénztárcánkat a drágulás

azenpenzem.hu

Júniusban a korábbi mélypontról váratlanul emelkedésbe váltott az euróövezeti infláció.

Ennek jelentőségét például az adja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a dezinflációs hatások felerősödését várta. Nálunk amúgy jó, ha mindenki felkészül arra, hogy a gyümölcsök ára még a mostaninál is jobban elszáll.

A vártnál nagyobb mértékben nőtt júniusban az euróövezeti infláció az előző havi négyéves mélypontról az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden publikált jelentése szerint. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy az árak a májusi 0,1 százalék után júniusban 0,3 százalékkal emelkedtek. Elemzők harmadekkora drágulásra számítottak.

Éves összevetésben leginkább – majdnem 6 százalékkal – az élelmiszeripari alapanyagok ára emelkedett. Az élelmiszerek, alkoholos és élvezeti cikkek 3,1 százalékkal drágultak. Ezek a számok európai szinten lehetnek elborzasztók, a magyarok viszont sokkal erőteljesebb dinamikát is megtapasztaltak már az idén. Ráadásul még a járvány közben is.

Harmadával ugorhatnak meg a gyümölcsárak

Az élelmiszerek a magyar boltokban májusban átlagosan 8,4 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál. Ezen belül a párizsi, a kolbász 22 százalékkal, az idényáras termékek a (burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs) majdnem 20 százalékkal drágult. Júniusi adat még nincs, de aggasztó jelek erre a hónapra, sőt a továbbiakra is akadnak.

Képünkön látható például egy a nyaralókat igen csak kellemetlenül érintő hiány. (Ilyesmivel azok is szembesülhetnek, akik lakóhelyükön szoktak termelőtől vásárolni.) Az idei évben is gyenge gyümölcstermés várható, így ez már a harmadik ilyen év – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai igazgatója minap az M1 aktuális csatornán. Hunyadi István arról beszélt: egy átlagos év termésének csak a negyede várható kajszibarackból, de kevesebb lesz őszibarackból, almából, meggyből és cseresznyéből is. A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések és az enyhe tél miatt van.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi, szintén az M1-en kifejtett, becslése szerint gyümölcsből 500 ezer tonnára lehet számítani az idén az egyébként átlagosan évi 800-900 ezer tonnával szemben. A kereskedők ezért 30-40 százalékos drágulást prognosztizáltak.

A jegybank nem aggódik

Az MNB múlt héten bemutatott inflációs prognózisában az szerepelt, hogy a következő három évben az adószűrt maginfláció átlagban 3 százalék alá süllyed. Ehhez pedig – fejtette ki az MTI beszámolója szerint Balatoni András, a jegybank igazgatója – a járvány hatására felerősödő nemzetközi dezinflációs hatások járulnak hozzá. Mint kijelentette: az eurózóna és a piaci szolgáltatások inflációja egyaránt ebbe az irányba mutat. Most úgy tűnik, ez nem feltétlenül van így.

A tájékoztatón egyébként elhangzott az is, hogy az infláció erős változékonysága a mutatóban magas súlyú olajárak és az élelmiszerárak miatt rövid távon továbbra is fennmarad. Az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával lanyhul majd. Nem zárható ki, hogy így lesz, de közérzet szempontjából aligha elhanyagolható például a zöldségek és gyümölcsök brutális drágulása.