Takarmányhiányt hoz a hőség
A tartós hőség nemcsak az állatokra és a növényekre, hanem a gazdaságokban dolgozókra is egyre nagyobb terhet ró.
A tartós szárazság Csehországban már a takarmányellátást is veszélyezteti, miközben a hőség az állatok teljesítményét és a gazdaságokban dolgozókat is egyre jobban terheli. Magyarországon szintén súlyos az aszályhelyzet.
A nyári aszály következményei egyre közvetlenebbül jelennek meg a cseh állattartó gazdaságokban. Több térségben kiszáradtak a legelők, jelentősen visszaesett a kaszálók hozama, ezért olyan állományokat is szénával kell etetni, amelyek normál évben még legelnének. A problémát tovább súlyosítja a magas hőmérséklet. A nagy melegben csökkenhet az állatok teljesítménye, miközben több vízre és hűtésre van szükség, ami növeli a gazdaságok költségeit.
Különösen nehéz helyzetről számoltak be Nyugat-Csehországban. Plzeň térségében több gazdaságban az első kaszálás a megszokott szénamennyiség mindössze körülbelül harmadát adta, a további kaszálások pedig több helyen bizonytalanná váltak. A kiszáradt legelők miatt egyes állattartóknak már nyár közepén hozzá kellett nyúlniuk a télre félretett készletekhez.
A helyzetet jól mutatja a Zlatá kráva családi gazdaság példája. A család a cseh Zemědělec mezőgazdasági lapnak elmondta, hogy az első, június eleji kaszálásból csak a szokásos szénamennyiség harmadát tudták betakarítani, második kaszálásra pedig már nem is számítanak. A tenyészállomány megőrzése érdekében Lengyelországból vásárolnak szénát.
Egy nagybála szállítással együtt 1400 cseh koronába, vagyis mintegy 21 ezer forintba kerül, miközben a térségben már 1900–2000 koronás, hozzávetőleg 28–30 ezer forintos ajánlatok is megjelentek. Ezek nem országos átlagárak, hanem konkrét, a mostani rendkívüli helyzetben kialakult piaci ajánlatok.
A szárazság súlyosságát a meteorológiai adatok is mutatják. A cseh HAMR aszálymonitor szerint június 29. és július 5. között az ország területének 37,2 százalékát extrém, további 40 százalékát pedig jelentős mezőgazdasági aszály érintette.
További 12,9 százalék mérsékelt aszályos kategóriába tartozott, vagyis Csehország területének mintegy kilenctizedén valamilyen fokú mezőgazdasági aszályt jeleztek.
A hőség az állatok teljesítményét is visszaveti
A dél-csehországi állattartók számára a takarmányhiány mellett a hőterhelés is egyre nagyobb gond. A legelőn különösen felértékelődnek a fák, erdősávok és kisebb facsoportok, amelyek természetes árnyékot biztosítanak.
Egyes gazdaságok éjszakára engedik ki a szarvasmarhákat, juhokat vagy lovakat, a legforróbb nappali órákban pedig hűvösebb épületekben tartják őket. A szárazság közben a vízforrásokat is veszélyezteti, így helyenként már tartálykocsival kell vizet szállítani az állatokhoz.
A régi gazdasági épületek ilyen körülmények között előnyt is jelenthetnek. Egy dél-csehországi gazdaságban 500 tejelő juhot tartanak, amelyek a nagy melegben a vastag kőfalú történelmi istállókban találhatnak hűvösebb környezetet. Más gazdaságok permetezéssel vagy szellőztetéssel próbálják mérsékelni a hőterhelést. Mindez azonban növeli a víz- és villamosenergia-felhasználást.
A Dél-csehországi Regionális Agrárkamara szerint a hőség az állatok teljesítményén is meglátszik, csökkenhet a tejhozam és a súlygyarapodás.
Az állattartók tehát egyszerre szembesülnek azzal, hogy kevesebb takarmány terem, többet kell költeniük az állatok hűtésére és itatására, miközben a termelési eredmények is romolhatnak.
Magyarországon is súlyosbodik az aszály
Magyarországon is komoly csapadékhiány alakult ki. A HungaroMet legutóbbi, július 27-én közzétett részletes agrometeorológiai értékelése szerint az Alföldön, valamint a Dunántúl északkeleti és keleti részén az előző harminc napban sokfelé még 5–10 milliméter csapadék sem hullott. A 90 napos csapadékhiány nagy területeken már 80–130 millimétert tett ki a sokéves átlaghoz képest.
A talajok állapota is rendkívül kedvezőtlen. A HungaroMet szerint július végén az ország túlnyomó részén kritikusan száraz volt a talaj, a felső fél-egy méteres réteg nedvességtartalma sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem érte el. A felső egy méteres rétegből 120–180 milliméter víz hiányzott a telítettséghez képest.
Április 1. és július 26. között az eltelt idő 79 százalékában Magyarország területének legalább 30 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály érintette. Pest vármegyében ebben az időszakban 102, Hajdú-Biharban pedig 100 aszályos napot regisztráltak.
A tartós vízhiány az állattartó gazdaságok takarmányellátását is érinti. A műholdas mérések szerint a növényzet szárazanyag-termelése a nagy összefüggő szántó- és legelőterületeken egyre nagyobb mértékben marad el az előző öt év átlagától.
Az öntözetlen kukoricaállományok a legtöbb térségben nagyon gyengék, és a HungaroMet szerint az ország jelentős részén a szezon eleje óta tartó aszály már visszafordíthatatlan károkat okozott.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szaktárca júliusban módosította a kárenyhítési szabályokat. Az aszály miatt súlyosan károsodott kukoricát a gazdák zölden is levághatják és silózhatják, és kivételesen a levágás után is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb augusztus 15-ig.
A hőség már munkavédelmi kockázat
A tartós hőség nemcsak az állatokra és a növényekre, hanem a gazdaságokban dolgozókra is egyre nagyobb terhet ró.
A cseh Munka- és Szociálisügyi Kutatóintézet által ismertetett tanulmány szerint a következő 10–25 évben a klímaváltozás miatt a munkahelyeken is egyre komolyabb alkalmazkodásra lehet szükség.
A megoldások között a munkaidő átszervezése, a munkahelyek hűtése, új technológiák és megfelelőbb védőfelszerelések alkalmazása is szerepelhet.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik tartósan a szabadban dolgoznak, így a mezőgazdasági munkavállalók is. Fizikai munkavégzés közben a szervezet saját hőtermelése tovább növeli a terhelést, a hőstressz pedig a cseh elemzés szerint a balesetek kockázatát is emelheti. A magas hőmérséklet emellett a munkateljesítményt és a munka minőségét is ronthatja.
A cseh és a magyar tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az aszály az állattartásban már jóval több egyszerű takarmánytermesztési problémánál. A gazdaságoknak egyszerre kell számolniuk a szűkülő takarmánykészletekkel, a legelők kiszáradásával, az állatok hűtésének és itatásának növekvő igényével, valamint a dolgozók fokozott hőterhelésével. A szélsőségesebb időjárás miatt ezért egyre fontosabb, hogy az állattartó gazdaságok hosszabb távon is felkészüljenek a szárazabb és melegebb időszakokra.
