Szemünk világa
A glaucoma jellemzőiről, a rendszeres szemvizsgálat jelentősségéről adott tájékoztatást Sipos Anita optometrista-kontaktológus.
A glaucoma – közismertebb nevén zöldhályog (glaukóma) –, sajnos egy elég gyakori szemészeti probléma, melynek időben történő felfedezésével és kezelésével az érintett páciensek élet- és látásminősége megőrizhető. Érdemes tudni, hogy egy kifejezetten alattomos és összetett kórképről van szó, ami sokáig nem is igazán okoz egyértelmű panaszt. Szomorú tény, hogy amikor a betegség már látással kapcsolatos problémákat jelez, akkorra már a gyors ütemű további romlás, kezelés nélkül vaksághoz is vezethet. Kiemelten fontos szerepe van minden „látással-foglalkozó” szakembernek a betegség felfedezésében, diagnosztizálásában.
Sipos Anita: „A glaucoma alattomos szembetegség, mely sokáig nem okoz panaszt”
Gyakran a tipikus panaszokkal rendelkező páciensek először egy optikai szaküzletbe érkeznek, ahol az ott dolgozó optometrista kellő odafigyeléssel, és az ő általa használható diagnosztikai eszközökkel – non contact tonometer (érintés mentes szemynomás mérés) – megállapíthatja a normal fiziológiás állapottól való eltérést. Ilyen esetekben, minden alkalommal szemész szakorvoshoz történik a glaucoma-gyanús beteg továbbirányítása.
De mi is pontosan ez a betegség? Mire kell odafigyelni, ha már kialakult? Kik az igazán veszélyeztettek?
Szemünk belsejében folyadék található, az úgynevezett csarnokvíz. A csarnokvíz termelődése és elvezetődése egyensúlyban kell legyen, ebben az esetben beszélünk normál szemnyomásról. Azonban ha ez az egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik, ami káros hatással van az ideghártyára és a látóidegfőre is. Az ideghártyánkban található ganglionsejtek – információt feldolgozó idegsejtek – a megemelkedett szemnyomás hatására felgyorsult ütemben kezdenek elhalni. Normál körülmények között is létezik ganglionsejt-veszteség, természetes élettani folyamatként. Azonban, mivel lényegesen több ilyen sejt van ideghártyánkban, mint amennyire valójában szükségünk van a jó látáshoz, ez a folyamat még idős korban sem eredményez látásromlást. A zöldhályog esetében a felgyorsult sejtpusztulás okozza a visszafordíthatatlan folyamatokat. A látótér fokozatos beszűkülése, homályos látás tapasztalható. Nagyon fontos, hogy a zöldhályog betegséget meggyógyítani nem, csak kezelni lehet! Így a mai modern orvostudománynak köszönhetően a progresszív látáskárosodás és a vakság is megelőzhető.
A glaucoma a 40 évesnél idősebb korosztály mintegy 2%-át betegíti meg. Bár genetikailag nem bizonyított, de a családi halmozódás meglehetősen jellemző erre a betegségre. Emiatt nagyon fontos a betegek családtagjainak szűrése! Emellett a nagyfokú rövidlátás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az érszűkület, dohányzás és alkoholfogyasztás, az idősebb életkor is mind a rizikótényezők közé sorolható. Jellegzetes tünetek lehetnek a szem és szemkörnyéki fájdalom – főként a hajnali órákban –, fényforrás körüli szivárványszerű karika látása, és rövid idő alatt bekövetkező jelentős látásromlás. Zöldhályogos roham esetén – amikor a szemnyomás hirtelen kritikusan megemelkedik – nagyon nagy fájdalom, hányinger, hányás, kitágult pupilla észlelhető.
A diagnózist minden esetben szemész szakorvos állapítja meg. A vizsgálati módszerek nem fájdalmasak, ahol szükséges, ott helyi – csepp – érzéstelenítést alkalmaznak. Az elsődleges és legfontosabb, a szemnyomás értékek megmérése. A csarnokvíz elvezetésének helye a csarnokzug. Ennek felépítését és állapotát is vizsgálják – gonioscopia. A szemfenék vizsgálatával a látóidegfő és az ideghártya állapotáról kaphatunk reális képet. Azonban a legpontosabb eredményt a látótérvizsgálattal lehet elérni, ami manapság már számítógép által vezérelt diagnosztikai berendezéssel történik, nagyon finom eltérések is észlelhetők a segítségével. Miután bebizonyosodott a glaucoma megléte, az orvos a meglévő eredmények alapján mindig a páciens számára legmegfelelőbb, személyre szabott kezelést választja. A cél a szemnyomás normál tartományban tartása, ezáltal a látóidegfő és az ideghártya további károsodásának megállítása. Legelterjedtebb a szemcseppek használata, de gyógyszerek illetve infúzió alkalmazása is szükséges lehet. Előfordulhat, hogy a csarnokvíz elvezetése csak műtéti úton biztosítható, ez esetben a szemész lézeres, vagy mikrosebészeti eljárást javasolhat. A kontroll vizsgálatokon való részvételnek ennél a betegségnél igazán nagy jelentősége van, mivel nyomon kell követni, hogy történt e változás az előző értékekhez képest.
Szemüveggel kapcsolatos látásvizsgálat miatt fordulhatunk optometrista szakemberhez, de az orvos által előírt kezelést és ellenőrző vizsgálatokat be kell tartani. Kontaktlencsét nem viselhet glaucomás páciens, többek között azért, mert a napjában többször is használatos szemcseppek a kontaktlencse anyagát károsíthatják.
Ne feledjük, hogy a rendszeres látás- és szemvizsgálattal megőrizhetjük látószervünk épségét és elmondhatjuk, hogy mindent megteszünk szemünk egészségéért.
Sipos Anita optometrista-kontaktológus
