Tam_Bau
MENÜ
2024. árpilis 20.
Tivadar
Mi lesz az árstop után?

Mi lesz az árstop után?

napi.hu • fotó: hvg.hu

EU-jóslat: az év második felében kapják a nyakukba a magyarok a feketelevest.

Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a magyar kormány az év második felének elején szünteti meg az árstopokat, ami hozzá fog járulni ahhoz, ebben az időszakban bőven két számjegyű lesz az infláció.

Az idei éves átlagos 3,6 százalékos GDP-növekedés 2023-re 2,6 százalékra lassulhat a magyar gazdaság bővülése – böngészte tovább a Népszava az Európai Bizottság (EB) gazdasági előrejelzését. A magyar gazdaságot tehát megüti ugyan az orosz-ukrán háború, de nem áll le a növekedés. Az idei első negyedévben még biztosan fennmaradt az hétszázalékos éves gazdasági növekedés - a Portfolio által összegyűjtött elemzői előrejelzése szerint.

Mivel minden jel arra utal, hogy valóban nagyon erős volt a növekedés január és március között, ebből az következik, hogy az év második felében alig 1-2 százalékkal nőhet a gazdaság, sőt nem kizárt a technikai recesszió sem, ami azt jelentené, hogy két egymást követő negyedévben is csökken a magyar GDP.

A bizottság szerint az infláció (a harmonizált fogyasztói árindex) a tavalyi 5,2 százalékról az idén 9 százalékra emelkedik, majd 2023-ben 4,6 százalékra csökken. Brüsszelben azzal kalkulálnak, hogy a magyar infláció 2022 III. negyedévében - bőven 10 százalék felett lehet - tetőzik, és arra számítanak, hogy a kormány ekkor vezeti ki az üzemanyagok és egyes élelmiszerek árplafonját. Az nem derül ki, hogy a Bizottság milyen alapon számol az árstopok nyári megszüntetésével, ám lehet, többet tudnak Brüsszelben magyar kormány gazdaságpolitikai terveiről, mint amit idehaza megoszt a nyilvánossággal a kormány.

Az brüsszeli elemzők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a lakossági energiaárakat tartósan befagyasztja a kormány, a rezsicsökkentés ugyan jótékonyan hat az inflációra, de rontja a növekedést és az államháztartás helyzetét, hiszen energiaszámlán keletkező veszteséget a költségvetésnek kell kifizetnie. Az EB azzal számol, hogy idén mintegy 600-700, jövőre további 500 milliárd forint kiadással jár a rezsicsökkentés.

Ugyan tavaly a várnál erőteljesebb növekedésnek köszönhetően nagyobb mértékben csökkent GDP-arányos államadósság, ez idén és jövőre gyakorlatilag leáll. Az előrejelzés szerint 2022-ben az államháztartás hiánya a GDP 6 százaléka lesz a kormány által tervezett 4,9 százalékkal szemben és csak jövőre csökkenhet erre a szintre.