A távlati cél a Pallas Athéné alapítvány és céghálójának felszámolása, de jelenleg a felelős gazdálkodás jegyében csak vagyonmentés zajlik – mondta a jegybank elnöke az országgyűlési meghallgatásán. Abban nem lát felelősséget, hogy lehetővé tették a Matolcsy-elnökségnek az alapítványi rendszer kiépítését, mert szerinte a cél jó volt, csak visszaéltek a struktúrával.

Szokásához híven alapvetően az egyéb illetékes szervekhez delegálta a jegybanki alapítvány(ok)ra, illetve az azoknál feltárt szabálytalanságokra vonatkozó kérdéseket Varga Mihály jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ahol a Magyar Nemzeti Bank 2024-es jelentését prezentálta.

Varga hangsúlyozta, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak új vezetése van, ahogy az alapítványi cégeknek is. Az új vezetőségek felelős gazdálkodást folytatnak, ami vagyonmentést jelent jelenleg. Ennek megfelelően fogják felszámolni az alapítványt és a céghálót – ami a végső cél továbbra is, de nem lehet elkapkodni.

Az alapítvány(ok) létrehozásához országgyűlési felhatalmazásra volt szüksége annak idején a jegybanknak. Varga Mihály – mint exképviselő és exkormánytag – nem gondolja, hogy az ő vagy más személyes felelőssége felvethető lenne jogalkotói oldalról.

Szerinte hasznos és jó cél volt az alapítvány(ok) létrehozása mögött, ezt szem előtt tartva tették lehetővé annak idején.

Az MNB ezzel a lehetőséggel az Állami Számvevőszék jelentése szerint visszaélt, nem teljes egészében valósította meg.

A jegybankelnök kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a jegybanknál felhalmozott műkincsvagyont, festményeket közkinccsé kívánják tenni: azon dolgoznak, hogy a Szépművészeti Múzeum szakmai támogatásával kiállításra kerüljenek.

Az euró bevezetésével kapcsolatban Varga nem kívánt elköteleződni. Annyit mondott, kitűzhető cél, hogy a gazdaság és az államháztartás teljesítse a bevezetés feltételeit, mert az önmagában kedvező. Aztán napirendre lehet tűzni a kérdést a bevezetésről.

Az MNB jelenleg negatív tőkével működik. Korábban az volt a szabály, hogy a veszteségét a költségvetésből vissza kellett pótolni, az új szabályozás szerint azonban gyakorlatilag bármeddig működhet negatív tőkével. A régi szabályozáshoz való visszatérésre vonatkozó kérdésre Varga azt felelte: a hatályos jogszabályok a mérvadók.

Abban bíznak, hogy a felelős gazdálkodás, jó monetáris politikai döntések nyomására a negatív tőkehelyzet javulni fog.

Ami a felelős gazdálkodást illeti, Varga megismételte: az elnöksége alatt kiemelt cél a jegybank működésének (vissza)korlátozása az alapfunkciókra (ezek közül a legfontosabb az árstabilitás elérése és fenntartása), illetve a működés hatékonyságának javítása. Az átláthatóság érdekében az elmúlt fél évben új Szervezeti és Működési Szabályzatot (szmsz-t) fogadtak el. Azt a célt tűzték ki, hogy a működési költségeket 10 százalékkal mérsékeljék, augusztusig 15 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre. Hosszabb távon Varga szerint ez jelentős megtakarítást jelent.

Folyamatban van ugyanakkor egy új alelnökség létrehozása az MNB-ben – árulta el. A nemzetközi alelnökség célja a nemzetközi kapcsolatok javítása, illetve a jelentős nemzetközi együttműködések összefogása. Minderre egyebek mellett azért van szükség, mert a geopolitikai környezet folyamatosan változik, és egyre nagyobb szerephez jut a mesterséges intelligencia.

 

• MNB
• vagyon
• alapítvány
• szabálytalanság