Erre figyelmeztet az Energiaügyi Minisztérium egy háttéranyaga. Az aktualizált nemzeti klímatervből kiderült, hogy a virtuális világ is fenyegetést jelent.

Magyarország energiabiztonsága nyilvánvalóan olyan bonyolult kérdés, hogy annak megértéséhez még Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének is szüksége volt telefonos segítségre, amelyet aztán Orbán Viktor miniszterelnök biztosított számára. Később aztán az amerikai elnök biztosította a nyilvánosságot arról, hogy megértette a magyar és a szlovák álláspontot: ezek az országok nem tudnak szabadulni az orosz energiaforrásoktól.

Ezzel a függéssel azonban az Energiaügyi Minisztérium (EM) aktualizált Nemzeti Energia- és Klímaterve is foglalkozik, viszont nem túl optimista az értékelésük.

Az energiabiztonság dimenziójában olvashatjuk, hogy Magyarország energiaellátásában továbbra is meghatározó az import magas részaránya, ez pedig ellátásbiztonsági- és árkockázatokat hordozhat magában, melyek bekövetkezési valószínűsége a közelmúlt geopolitikai fejleményeinek következtében felerősödött.

Ezért a terv készítői szerint kiemelt fontosságú az ország önellátási képességének erősítése (2021-ben 33,7 százalék), valamint energiaellátásának forrás- és útvonaldiverzifikációja.

Az EM szerint az ellátási kockázatok bekövetkezésének megelőzése, illetve kezelése érdekében eddig is jelentős előrelépések történtek, elsősorban a hálózatok nemzetközi összeköttetéseinek kiépítése kapcsán, de további feladatok állnak Magyarország előtt az energiafüggetlenség erősítése, az importfüggőség mérséklése, az energiarendszerek rugalmasságának növelése, és egy diverzifikáltabb ellátási portfólió kialakítása terén.

A minisztérium arra is figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság nagymértékben függ a kőolajtól és a földgáztól. A végsőenergiafelhasználás körülbelül 66 százalékát (több mint 500 PJ-t) ezen energiahordozók teszik ki, nagyjából azonos arányban, mely fosszilis energiafüggőség mellé 84-87 százalékos importkitettség is társul. Mint írták, a megváltozott geopolitikai helyzetben a kőolajellátás biztonságára nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni.

Az ország regionális kőolajtermék-ellátási funkciója miatt, az importfüggőségből eredő kockázatok kezelése, a kőolajellátás diverzifikálása, ezáltal a domináns beszállítónak – jelenleg az orosz partnernek – való kitettségből fakadó kockázat kivédése nemcsak Magyarország, de a régió érdeke is - derül ki a jelentésből.

Az importkitettség csökkentésének szükségessége a földgáz esetében is nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy a hazai földgázkitermelés a fogyasztás mindössze 15 százalékát fedezi, és a fennmaradó részét egy importforrás – Oroszország – biztosítja. A földgázkitettség kockázatait kezelendő, az alternatív források elérhetőségének megteremtése a cél, így a földgázfogyasztás visszafogása – az energiahatékonyság és a megújulók használatának növelésével –, valamint a belföldi kitermelés lehetőség szerinti fokozása. A fennmaradó importigényt a lehető legdiverzifikáltabb forrásból és -útvonalon szükséges biztosítani

Kockázatosnak tartják még a kibervilágot, valamint a munkaerőpiac helyzetét is

A háttéranyag a kormányzati döntéshozók számára kiemeli, az IT megoldások és a digitalizáció terjedésével, a mesterséges intelligencia térnyerésével a kibertámadások, illetve az információs rendszerek egymástól való függőségéből származó kockázati tényezők száma várhatóan a gazdaság minden szegmensében növekedni fog.

A különböző hátterű és motivációjú támadók (script-kiddie-k, kiberbűnözők, állami háttérrel rendelkező támadói csoportok, úgynevezett APT csoportok) tevékenységei egyre inkább érintik az energiaszektor szereplőit is. Éppen ezért a kiberbiztonság a nemzetbiztonság egyik legfontosabb elemévé kell, hogy váljon, és a kiberbiztonsági intézkedéseknek az energiaellátás biztonságára is fókuszt kell helyeznie. Az új, modern és örökölt technológiai megoldások együttes alkalmazása szintén kihívásokat okoz, melyeket kezelni szükséges
- figyelmeztetett az EM.

Ugyanakkor arra is kitértek, hogy iparági visszajelzések alapján az energiaszektorban a szakemberhiány orvoslása és a kompetenciafejlesztés továbbra is kiemelt feladat.

Ugyanis az energiaszektor komplex műszaki, gazdasági és jogi kompetencia meglétét és a dinamikus technológiafejlődés következtében rugalmas know-how-t igényel.

Hazánk kiszolgáltatottságát illetően a Századvég üzletágvezetője, Hortay Olivér korábban arról beszélt az Economxnak, hogy a magyar olaj- és gázellátást célszerű külön kezelni:

„Olajat jelenleg két fő útvonalon vásárolunk. Az Ukrajnán keresztül érkező Barátság és a Horvátországon keresztül érkező Adria vezetéken. Az orosz olaj tiltása két szinten is rendkívüli kihívást okozna. Egyfelől, ha a Barátság kőolajvezeték kiesne, Magyarország és Szlovákia csak az Adria vezetéken jutna olajhoz. Energiabiztonsági és gazdasági szempontból két vezeték jobb, mint egy, ráadásul az Adria maximumkapacitása nem elegendő a regionális igények fedezésére. Másfelől, a két érintett finomító (a pozsonyi és a százhalombattai) adott arányú orosz és nemorosz olaj bekeverése mellett működtethető optimálisan. Ha a jelenleg több, mint kétharmados arányt jelentő orosz olaj kiesne, a létesítmények teljesítménye romlana. A két kihívás együttesen szűkítené a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiségét, amely rövidtávon üzemanyaghiányhoz vezetne és indokolná a stratégiai tartalékok egy részének felhasználását, középtávon pedig a kereslet alkalmazkodása révén drasztikusan megemelné az árakat: a Századvég becslése alapján a benzin új egyensúlyi árszintje literenként 1026 forintra, a gázolajé pedig 1051 forintra növekedne a régióban”.

„A gázpiacon Magyarország – Szlovénia kivételével – minden szomszédos országgal össze van kötve (és az európai piacra általánosságban is jellemző, hogy szorosan integrált), így a tiltás elsősorban nem ellátási, hanem árproblémát okozna. Ma a régióban rendelkezésre álló gázmolekulák nagy része orosz eredetű: nemcsak hazánkba, de Szlovákiába, Ausztriába, sőt, még Ukrajnába is nagy mennyiségű energia áramlik Oroszországból (igaz a legtöbb szereplőhöz közvetítőkön keresztül). Ha ezek a volumenek kiesnének, az olyan kínálati sokkot okozna, amelyhez hasonlóra utoljára 2022-ben volt példa. A tiltás tehát árrobbanást, majd azt követően a jelenleginél jóval magasabb piaci árszinteket eredményezne (a gáz és árampiacon egyaránt), ami fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentési programot és a lakossági áram- és gázszámlák a jelenlegi három és félszeresére emelkednének, ami évi 510 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak. Az energiaárak emelkedése ráadásul a gazdaság egészébe begyűrűzne: a Századvég becslése szerint 9,7 százalékos többletinflációt eredményezne a következő három évben”.

Ezek szerint a magyar érdek az, hogy ne váljunk le az orosz energiáról?

Intenzív szakmai vita folyik arról, hogy évek alatt, óriási költségen teljesen le lehet-e válni az orosz energiáról, vagy sem. Az elsődleges kérdés azonban nem ez hanem, hogy a teljes tiltás vajon észszerű-e - vágott vissza Hortay Olivér.

A szakértő szerint az orosz energia teljes tiltására egyértelműen az a válasz, hogy nem.

 

• orosz gáz
• kőolaj
• energia