MENÜ
2024. május 24.
Eszter, Eliza
Magyar Péter és a TISZA

Magyar Péter és a TISZA

hvg.hu

Választásszűz, „ideológiamentes, jobbközép” alvópártot vett át Magyar Péter, hogy a sajátjaként használja.

A Tisztelet és Szabadság Párt, vagyis a TISZA már évek óta létezik, egykori egri fideszes politikus is az alapítók között volt, de most Magyar Péter vette át – alelnökké is választották. A párt eddig választáson nem indult, most már Magyarral a június 9-i EP-választásra és az önkormányzati voksolásra is bejelentkezett.

Magyar Péter a TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt nyilvántartásba vételét kérte kedden a Nemzeti Választási Bizottságtól, méghozzá nemcsak az európai parlamenti választásra, amelynek nyilvános képviselőjelölti castingját már a minap elindította, hanem az önkormányzati választásra is – mindkettőre külön kell ugyanis jelölőszervezetként regisztrálni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), amely egyébként csütörtöki ülésén dönt a nyilvántartásba vételekről.

A párt, ahogy arra számítani lehetett, nem újonnan alapított párt, hanem egy korábban bejegyzett, parlamenti mandátummal nem rendelkező, sőt még a parlamenten kívül is viszonylag ismeretlennek számító formáció. Magyar Péter ugyanis direkt ilyet keresett. Ahogy arról már írtunk, saját, frissen alapított párt szóba sem jöhetett, ugyanis magyar csak március 15-én állt a nyilvánosság elé – az első, Andrássy útra meghirdetett tüntetésén – azzal, hogy politikai ambíciói vannak.

A június 9-i összevont EP-s és önkormányzati választást azonban már pár nappal korábban, március 12-én kiírta Sulyok Tamás köztársasági elnök. Ez pedig behatárolta Magyar mozgásterét, mivel a választáson a törvény szerint csak olyan párt indulhat, amely a kiírás pillanatában, március 12-én már be volt jegyezve. Így kezdettől tudható volt, hogy Magyarnak be kell érnie egy már bejegyzett párt „újrahasznosításával”, praktikusan átvételével.

Ilyen, a kritériumnak megfelelő pártból bőségesnek tűnő a választék: az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint március 12-én 185 jogerősen bejegyzett párt volt, Magyarnak mégsem volt könnyű dolga, amikor választania kellett közülük. Az alapból kieső Fideszen, KDNP-n és a parlamenti ellenzéki pártokon túl is még marad 176 másik párt, de Magyar egy sor további feltétellel tovább szűkítette saját mozgásterét.

Maradtak az egészen kis alvópártok, amelyek korábban sem érdemi politikai munkával, sem egy-egy nevesebb szereplővel nem tűntek ki.

A Tisztelet és Szabadság Párt, vagyis a TISZA nevét nem, de a logóját már kicserélte az NVB-s nyilvántartásba vételnél Magyar, sőt, miután a hvg.hu elsőként megírta, hogy melyik pártról van szó, Magyar azt is elárulta, hogy szerdán közgyűlést is tartott a párt, amelyen őt már az egyik alelnökké választották, illetve többségbe kerültek a párt ügydöntő szerveiben. Azt egyelőre nem közölte, hogy kik érkeztek újonnan, és kik távoztak a pártból, de csak részleges átrendeződésre utalt:

Köszönöm a párt alapító tagjainak, hogy felismerve a hazánk érdekét, lehetővé tették a közös munkát.

Az tehát egyelőre nem világos, és még a civil szervezeteket nyilvántartó Fővárosi Törvényszék online adatbázisában sem látszik a párt adatlapján, hogy kik az új szereplők Magyaron kívül a pártban. Ahogy az sem, hogy az egykori alapítók közül ki maradt ott. Az alapítók közül korábban ritkán, de ketten szerepeltek a nyilvánosságban, miután a 2020 szeptemberében alapított, novemberben pedig be is jegyzett pártot létrehozták Egerben.

Az elnök – vélhetően egészen Magyarék érkezéséig – kezdettől Szabó Attila volt, aki a korábban az egri Fideszben is politizáló, egykori önkormányzati képviselő Deák Boldizsárral együtt nyilatkozott friss pártjukról 2021 tavaszán az egriugyek.hu-nak. Elmondták, hogy ők nem kamupárt, az állami támogatás sem kell nekik, és az ellenzékkel összefogásról szó sem lehet. Magukat úgy jellemezték, mint „ideológiamentes, jobbközép” párt, amely főleg a bizonytalan szavazókat szólítaná meg.

Szabó és Deák már a kezdet kezdetén úgy tervezték, hogy ha hatalmi pozícióba, kormányzati szerepbe kerülnek, akkor „csak két ciklust engedélyezünk a képviselőknek, a jövedelmüket pedig a civil életben folytatott foglalkozásuk bérének havi átlagában maximálnánk”.

A kétciklusos korlátot egyébként még csak nem is a TISZA Párt „találta fel” 2021-ben, mert egy magánszemély már kötelezővé is tette volna, ennek érdekében pedig 2013-ben országos népszavazási kezdeményezést is benyújtott – mivel azonban a kérdés a korlátlan újraválaszthatóságot biztosító alaptörvény megváltoztatására irányult, vélhetően elutasították.

A TISZA Párt egyébként maga is adott be népszavazási kezdeményezést: 2022 júliusában több párttal közösen az egyébként Magyar Péter konkrét kampányígéretei között ma már szereplő Európai Ügyészséghez való csatlakozást akarták referendumon kikényszeríteni a törvényhozásból, ám kezdeményezésüket formai hiba miatt elutasították. Előzőleg, a 2022. tavaszi parlamenti választáson sem volt túl sikeres a párt: nyilvántartásba vették ugyan két éve a pártot, ám végül nem állítottak egyetlen egyéni jelöltet sem, és országos listát sem.

A párt alapítói, Szabó Attila és Deák Boldizsár amúgy országosan nem ismert politikusok, de Egerben tudják, kik ők, főleg, mert a 2000-es évek első felében Deák Boldizsár fideszes önkormányzati képviselő volt. A Fidesszel nem önszántából szakított, hanem amikor 2009-ben mások mellett a párt feloszlatta a Demeter Ervinnek, a körzet országgyűlési képviselőjének a szavai szerint „problémás” egri alapszervezetet, az újjáalakulóba nem vették fel. Deák, aki egy időben nemcsak az Egri Vízilabda Klub elnökségi tagja, hanem a Rádió Eger tulajdonosa is volt, később is próbált a helyi politikába beleszólni.

Csomó ígéretüket a Fidesz és a Mi Hazánk “hasznosítja”, de még az ellenzék is merít tőlük

A Tisztelet és Szabadság Párt honlapján ma is olvasható a 20 pontos választási programjuk, amit végül nem kellett megvalósítaniuk, mert nemcsak, hogy kormányzati pozícióba nem kerültek, hanem el sem indultak a választáson. A programban szerepelt a régóta 28 ezer forintos minimálnyugdíj két lépcsőben 110 ezerre emelése, aztán a teljes 13. Havi nyugdíj visszaadása, amit végül a Fidesz megtett, világpiaci árak alkalmazása az energiaszektorban, a kkv-k állami támogatása és az Orbán által régóta ígért “söralátét” adóbevallás bevezetése is. Emellett ígérték az euró bevezetését, az európai ügyészséghez csatlakozást és a közbeszerzések korrupciómentesítését, ingyenes nyelvvizsgát a diákoknak, az egészségügyben a várólisták csökkentését, az élelmiszerek 0%-os áfáját, a végrehajtói ágazat visszaállamosítását, amit most éppen a Mi Hazánk követel, a legfőbb ügyész mandátumának 2 ciklusban maximálását, és közvetlen államfőválasztást is, amit pedig az ellenzéki pártok sürgettek nemrég közösen a kegyelembotrány után. A TISZA párt 20 pontos programjában szerepelt még a migráció megállítása is és a határvédelem erősítése – mindkettő Orbán politikai vesszőparipája már 10 éve. Emellett ígérték az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését és a 600 magyarországi covid-árva megsegítését.
A TISZA Párt honlapján szerda este még nem volt nyoma Magyar Péterék érkezésének, sőt, a weboldal 2021 augusztusa óta nem frissült, telefonszámaikon már nem érhetők el, és a honlapon szereplő egri címen sem a párt irodája, hanem egy giroszos található már. Egyébként a fellelhető nyilvános éves beszámolói alapján eddig nem dúskált a párt a pénzben. Már 2021-ben is mindössze 222 ezer forintból gazdálkodott, és nullszaldósra jött ki, a 2022-es pénzügyi beszámolója szerint pedig egyáltalán nem volt bevétele, viszont kiadása igen, így 103 ezer forint veszteséggel zárta az évet a TISZA Párt.

Magyar április elején a hvg360-nak árulta el, hogy egy párt, egy egyesület és egy ernyőszervezet kombójával készül a júniusi választásokra, sőt, már a 2026-os országgyűlési választásra is. Az ernyőszervezet a Talpra, Magyarok! Közössége március 15-e óta ismert, az egyesület nevét (Legyél a változás! Egyesület) pedig április 6-án jelentette be. Magyar eddig a legnagyobb tüntetését múlt szombaton tartotta, a következő demonstrációt május elejére, anyák napjára hirdette meg.

A párt átvételével közben Magyar teljessé tette a politikai szerepvállalásának és mozgalmi hátországának minden lábát. A hvg360-on írtunk róla, hogy a Magyar-modell három szereplőből – közülük kettő jogi személy – áll, és ezek egymásra épülő, egymást erősítő rétegek:

A magot és a politikai szerepet adja a most átvett Tisztelet és Szabadság Párt, amely már a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásokon megméretné magát, és kiegészülhetne idővel egy pártalapítvánnyal is.
A párt mellett, azzal együttműködve létezik az egyesület, amely a párt anyagi-szellemi hátországát biztosítja. Ez is ismert már: a tavaly júliusban Tarr Zoltán volt református lelkész alapította Legyél a változás! Egyesület – Tarrt amúgy kirúgták az állásából, miután felszólalt Magyar tüntetésén.
A párt és az egyesület felett egy harmadik szereplő, egy lazábban szerveződő ernyőszervezet is működik, és ez is ismert már: Talpra, Magyarok! Közössége a neve, honlapja is működik.
A fenti modellel Magyar lényegében az Orbán Viktor által bő két évtizede, 2002-ben életre hívott polgári körök mint a közösségépítő és alkotó szerveződések hálózatának hagyományára építene. Ezt tette Márki-Zay Péter 2022-es közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt is a Kossuth Körökkel, ám azok, ahogy az eredeti polgári körök is, mára szinte elhaltak, de legalábbis eljelentéktelenedtek.

Magyar mégis ezt a modellt újítaná fel, és az sem zavarja, hogy a polgári körök 3.0-t összefogó ernyőszervezete hasonlít a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM). Azt sem bánja, hogy az egész modellje hasonlít Márki-Zay hármasára a Kossuth Körökkel, az MMM-mel és az ezekhez társuló párttal, a Mindenki Magyarországa Néppárttal. Ám jelentős különbség, hogy Márki-Zay a pártot csak utólag, az ő és a mögötte álló ellenzékiek 2022-es veresége után hozta létre.