Tam_Bau
MENÜ
2024. árpilis 13.
Ida
Magaságyás helyett hugelkultur

Magaságyás helyett hugelkultur

hellovidek.hu / Pais-Horváth Szilvia

Alig ismerik, pedig messze olcsóbb, mint a magaságyás.

A kertek ritka termesztési formái, kis munkával könnyen el lehet készíteni őket, magaságyásokhoz hasonlító alkotások. Ők a dombágyások. Eredeti nevén hugelkultur – évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer, amely egyre nagyobb teret hódít a magyar vidéken is. Hogyan álljunk neki, mennyivel tud többet vagy mást, mint egy hagyományos magaságyás? Kósa Dániel kertészmérnököt kérdeztük.

A legkisebb, kedvezőtlen adottságú kertből is csodás veteményest varázsolhatunk a magaságyások segítségével. Előnyei között szokás emlegetni, hogy könnyebb kigyomlálni, elfelejthetjük a kapálást, segítségével a termést tisztán lehet tartani, sem a kutya, sem a kisgyerekek nem férhetnek hozzá. Az időseknek és a mozgáskorlázottaknak is kényelmesebb, jobban tudnak vele dolgozni. A magaságyás ha ízléssel, – fából, téglából vagy kőből – épül, önmagában is remekül díszítheti a kertünk. A magaságyás igazi hasznát és lényegét azonban csak ritkán szokták kiemelni: talaja összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szabad földé – de erről nemrégiben a HelloVidék itt írt. A magaságyáshoz a keretnek való anyagot akár pár tízezer forintból is megvásárolhatjuk, de ha előre elkészített komposztot veszünk bele, és azzal töltjük fel, annak költsége akár 1 millió forintra (!) is rúghat. Ezért sem mindegy, hogyan állunk neki, és miből építjük meg! Remek alternatíva lehet a dombágyás, a hugelkultur, amely évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer, mi magyarok azonban alig ismerjük.

Ismerkedj meg a dombágyással!

A dombágyás egy olyan kevésbé elterjedt, manapság azonban egyre népszerűbb mezőgazdasági technika, amely során a termőföldet domború, emelkedő alakzatokba rendezik el. Eredeti nevén hugelkultur – évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer Kelet- és Közép Európában a fahulladékok újrahasznosítására. Manapság is gyakran használják, mert jó a vízmegtartó képessége, jobban kihasználható a termőterület, jó minőségű a termőföld, és meghosszabbodik a szezon. Egyszere komposztálunk, talajt javítunk, miközben mesterséges tartószerkezet nélkül egyfajta magaságyást is építünk – mondta el a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

A hugelkultur lényegében olyan emelt ágyás, amelyben a lebontó folyamatok a természetet utánozzák, felhasználva annak minden előnyét. A földbe került fahulladék a bomlása során keletkezett szerves anyagokkal gazdagítja a talajt. A komposztálási folyamat kissé felmelegíti a talajt, így hosszabb a vegetációs időszak, szinte helyettesíti a hidegágyat, gyorsítja csírázást, a növények fejlődését, és kitolja a szezont. Ebből a szempontból kicsit hasonlít a helyzet arra, mintha a komposztdombba ültetnénk. Olyan fenntartható mezőgazdasági módszer, amely kihasználja a természetes folyamatokat és a szerves anyagok körkörös hasznosítását. Alapja egy olyan emelt ágyás, amelynek középpontjában a lebontás és a talaj gazdagítása áll.

Mire is jó?

Fahulladék hasznosítására: A módszer alapja a földbe ágyazott fahulladék, amely lehet faágak, gallyak, fakérgek vagy egyéb organikus anyagok keveréke. Ezek a fahulladékok a természetes lebontási folyamat során szerves anyagokat szabadítanak fel a talajban, gazdagítva azt.
Talaj tápanyagokkal való gazdagítására: A fahulladék lebontása során keletkező szerves anyagok elősegítik a talaj tápanyag- és humuszszintjének növelését. Ez javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és a növények tápanyagfelvételét.
Hőmérséklet-emelkedés és hosszabb vegetációs időszak kihasználására: A lebontási folyamatok enyhe hőtermeléssel járnak, amely melegen tartja a talajt. Ennek következtében a talaj hőmérséklete emelkedhet, ami hosszabb vegetációs időszakot eredményezhet, így a növények tovább növekedhetnek és fejlődhetnek.
Gyorsított csírázás és növekedés: A melegebb talaj és a szerves anyagok jelenléte elősegítheti a növények gyorsabb csírázását és növekedését, így előnyös hatást gyakorolva a terméshozamra.
Hosszabb szezon: A hugelkultur alkalmazása lehetővé teszi, hogy a növények későbbi időpontban is növekedjenek és teremjenek, ami a hagyományos szezonális korlátokat kitolhatja.
Környezetbarát megközelítés: A "hugelkultur" módszer a szerves anyagokat újrahasznosítja, minimalizálva a hulladékot és a növénytermesztés során felhasznált vegyszerek mennyiségét.

Miben különbözik a dombágyás a magaságyástól?

A dombágyás és a magaságyás két különböző mezőgazdasági technika, de mindkettőnek megvannak a maga előnyei és alkalmazási területei.

A dombágyás egy olyan technika, amely során a földet domború-emelkedő alakzatokba rendezik el. Az emelkedések között mélyedések alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a vízvisszatartást és egyenletes vízeloszlást. A magaságyás ellenben olyan módszer, amely során a növényeket emelt ágyásokon termeszthetjük. Ezeket az ágyásokat talajkeverékkel vagy komposzttal töltik meg, amelynek előnye, hogy a növényeknek jó vízelvezetése és termőföldje van, és könnyebben, hajladozás nélkül elérhetjük őket. A magaságyásokban keveseb a gyom, és segíthet a talaj hőmérsékletének szabályozásában is.

Az egyik fő különbség tehát a kétféle ágyás között maga a forma: a dombágyások esetében az emelkedések és mélyedések dominálnak, míg a magaságyások egységes, emelt ágyásokból állnak. Mindkét módszer elősegíti a vízelvezetést és -visszatartást, de a dombágyásoknál a talaj domború és mélyedő struktúrája általában még hatékonyabb vízkezelést eredményez. Még fontos különbség, hogy a dombágyásoknál a talajtermékenység és a tápanyagok gazdagabb eloszlása az emelkedések körül előnyt jelenthet a növényeknek.

Melyik megépítése költségesebb?

A magaságyás jóval elterjedtebb, mint a dombágyás, ami nem véletlen. Ugyanis szinte minden kapható és beszerezhető hozzá. Ha nem akarunk bajlódni a zöld hulladékok megfelelő komposztálásával, nem illik a kertünkbe a dombágyás jellegzetes formája, akkor simán bármelyik barkácsboltban kaphatunk hozzá keretet, a kertészetekben pedig speciális komposztföldet is. A magaságyások építése során a költségeket a magaságyások alapanyagai (talajkeverék, komposzt stb.) és az emelt ágyások szerkezetének kialakítása befolyásolja.

Online webáruházakban is beszerezhetünk kerti magaságyásokat. Lássuk, milyen árakon miket vásárolhatunk?

Impregnált fa magaságyás 150 x 100 x 40 cm: 24 600 Ft
Horganyzott acél kerti magaságyás 160 x 80 x 45 cm: 30.460 Ft
Horganyzott acél kerti magaságyás 320 x 80 x 45 cm: 34.630 Ft
Andrewex magaságyás 150 cm x 76 cm x 79 cm mandulafenyő: 51.000 Ft
Magaságyás duglászfenyő 70 cm x 150 cm x 72,5 cm: 67 990 Ft
Leier magaságyás téglalap alakzat: 211 000 Ft

Horror ára van a magaságyásba való virágföldnek

A magaságyásba való földkeverék ennél jóval drágább, ha minőségi zsákos virágföldet veszünk, annak a költsége sokszázezer forint, még akkor is, ha magunk állítjuk össze a talajt, keverjük bele a komposztot és a trágyát. Ha komplex, előre elkészített, magaságyásba való földet veszünk, és azzal szeretnénk feltölteni, annak költsége akár 1 millió forintra is rúghat.

Mennyibe kerül a dombágyás építése?

A dombágyások építésének költségei függhetnek a terület méretétől, a talajmozgatás mennyiségétől, az emelkedések és mélyedések kialakításának módjától. Általánosságban azonban az is igaz, hogy dombágyás azok számára jelenthet ideális megoldást, akiknél a kertben bőséggel „terem” zöldhulladék. Ők szinte „ingyen” megépíthetik –a kerti hulladékok ügyes és tudatos komposztálásával.

Hogyan kezdjünk neki?

Elkészítéséhez szükség lesz ásóra, lapátra, metszőollóra, valamint faágakra, gallyakra, trágyára, szalmára -magyarázta el a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

Első lépésként ássuk ki az alapját az ágyásnak. Általánosságban egy ilyen ágyás 80-100cm magas, 1-1,5m széles, 5méter hosszú. Természetesen a méreteket igény szerint változtathatjuk, bár szélességét nem célszerű, ugyanis megnehezíti az elérést. A magasságát a kiásott árokkal növelhetjük, hiszen egy ilyen ágyás esetében, ha egy méter magas, és egy méterre le is van ásva, akkor valójában 2 méter magas ágyásunk van. Ahogy ássuk az alapot, a talaj rétegeit külön gyűjtsük, 60-80cm mélyre legalább! - magyarázta a kertészmérnök.

Ahogyan a magaságyásoknál, itt is a legnagyobb, legvastagabb részeket tegyük az aljára. Ehhez lesz szükség a metszőollóra, ugyanis össze is kell aprítani, körülbelül 30-40cm hosszú darabokra. Erre azért van szükség, hogy nagyobb mennyiséget tudjunk beletenni. Halmozzuk rá a vékonyabb gallyakat, majd a réseket tömködjük be földel, trágyával, és szalmával vegyesen.

Utolsó lépésként a kiszedett talajrétegeket tegyük rá, majd valamivel lefedve alaposan tömörítsük meg. Öntözés tekintetében, főleg a gerincen kialakított csepegtető öntözés a legoptimálisabb, a szakirodalom szerint az első pár évben szükséges az öntözés, későbbiekben egyre kevesebbszer.

Dombágyásba az eltelt idővel más-más növénykultúrát ültessünk

A jól bevált konyhakerti társítások megfelelőek, bár némi változtatást kell rajtuk végezni. Első két évben az alsó rétegek bomlásával, magas az ágyás tápanyag tartalma, így a magas tápanyag-felhasználású kultúrákat ültessük, lehetőleg palántákról, mivel a laza talajból könnyen kimosódhat a mag. Tehát ebben az időszakban a cukkini, padlizsán, paradicsom, paprika, gyökérzöldségek a legmegfelelőbbek. Második és harmadik évben próbáljunk a pillangósok közül is válogatni, mivel ők megkötik a légköri nitrogént, és azt a talajba vezetik. Tehát ezekben az években vessünk bele babot és borsót. Szezononként tegyünk a sorközökbe talajtakaróként szamócát. A további években mélyebben gyökerező növényeket is ültessünk, amivel javíthatjuk a vízgazdálkodását az ágyásnak. - magyarázta Kósa Dániel, aki még hozzátette, hogy érdemes azt is átgondolni, hogy a dombágyás környezetébe mit telepítünk.

A dombágyás közvetlen környezetébe ültessünk olyan növényeket, amelyek vonzzák a hasznos rovarokat és madarakat, mint például a méheket és katicabogarakat, amelyek segíthetnek a kártevők elleni védelemben. Fontos lehet még, hogy kertünkben is, ahová a dombágyást tervezzük, a választott növényvédelmi módszer megfeleljen a dombágyásban termesztett növények típusának és a környezeti körülményeknek.