MENÜ
2024. árpilis 24.
György
Létesítési engedélyt kapott Paks II.

Létesítési engedélyt kapott Paks II.

portfolio.hu

A kormány célja, hogy 2030-ra működésbe lépjenek az atomerőmű új blokkjai.

Megkapta Paks II. a kritikus fontosságú létesítési engedélyt - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal honlapján közzétett határozatból. Ezzel a kormány tervei szerint már a következő hetekben az új fázisába léphet a paksi projekt: az építkezési szakaszba.

Egyszerre két kulcsfontosságú dokumentumot is közzétett az OAH a honlapján, amelyek megjelenéséről külön közlemény és tájékoztatás nem érkezett.

1. Hirdetmény közzététele az eljárást lezáró döntésről a paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok létesítési engedély kérelmének elbírálása tárgyú közigazgatási hatósági eljárásban.
2. Hirdetmény közzététele az eljárást lezáró döntésről a paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok biztonsági övezetének kijelölése tárgyú közigazgatási hatósági eljárásban

Az első határozat a létesítési engedély megadásáról szól, vagyis a résfalazási engedély és a talajszilárdítási engedély (amelyek a legfontosabb előfeltételei a most megkapott engedélynek) után végül megkapta Paks II. a legfontosabb, létesítési engedélyt.

EZ TESZI LEHETŐVÉ AZT, HOGY AZ ELŐKÉSZÍTÉSI LÉPÉSEK UTÁN A VALÓDI ÉPÍTKEZÉSI FÁZISBA LÉPHESSEN A PROJEKT.
A hatóság engedélye a véglegessé válástól számított 10 évig hatályos - derül ki az OAH határozatából.
A Paks II. Zrt. oldalán a létesítési engedélyről elérhető tájékoztatóban megtalálható, hogy a most kritikus fontosságú engedélyhez jutott két új blokk hol fog felépülni, és az engedély birtokában hogyan haladhatnak tovább a folyamatok.

Alig két hónapja Szijjártó Péter beszélt arról, hogy a kormány célja, hogy 2030-ra működésbe lépjenek az atomerőmű új blokkjai, ennek irányába tett meg most egy fontos lépést a projekt. A paksi projektért felelős miniszter már akkor előrevetítette lényegében a mostani döntést, akkori elmondása szerint a kulcsfontosságú engedélyek birtokában a paksi bővítés a második fázisába léphet, a létesítés szakaszába, amikor is megkezdődnek az építkezési munkálatok.
Az engedélyezési folyamat egy fontos szakaszának végére egy rendkívül különös időszakban került pont, amikor az orosz-ukrán háború miatt megváltoztak a geopolitikai viszonyok, és a Nyugat valamint Oroszország kapcsolata. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az EU - bár sorozatosan hozta meg szankciós csomagjait Oroszországgal szemben - büntetőintézkedései nem érintik a nukleáris energiát.
A létesítési engedély kiadására azzal párhuzamosan került sor, hogy a nukleáris létesítmény biztonsági övezetének határát és a végezhető tevékenységekre vonatkozó követelményeket az OAH kijelölte és meghatározta a létesítési engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában.

Hogyan tovább?

A Paks II. Zrt. oldalán elérhető információk alapján ez a most kiadott létesítési engedély a beruházás megvalósításának eddigi legfontosabb mérföldköve. Ennek birtokában kaphatja meg ugyanis a Paks II. projekt azokat a további engedélyeket, amelyek alapján az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdhetők.
A most kiadott határozat is erre utal. Kimondja ugyanis, hogy "a létesítési engedély a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett feljogosítja az Ügyfelet a további szükséges engedélyek beszerzésére és a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatóságitevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 118/2011.Korm. rendelet) mellékletét képező Nukleáris Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: NBSZ) 1.2.3.0100. a) pontjában leírt, a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges terület előkészítésére".

A határozatból az is kiderül, hogy

A HATÓSÁG VISSZATARTÁSI PONTOT HATÁROZOTT MEG.
Ezek szerint "a nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények létesítése nem kezdhető meg addig, amíg az Ügyfél a Hatósághoz nem nyújtja be a frissített Előzetes Biztonsági Jelentést (a továbbiakban: EB-EBJ) és annak megfelelőségéről a Hatóság írásban nem nyilatkozik".
Ezen visszatartási pont alól kivételt képeznek - a szükséges engedélyek megléte és egyéb feltételek teljesülése esetén - az NBSZ 1.2.3.0105. pontja szerinti terület-előkészítési tevékenységek, továbbá a nukleáris szigetek alaplemez betonvasalásának készítése, amelyeket az Ügyfél saját beruházói kockázatára elvégezhet.

A 41 oldalas határozatból kiderül a visszatartási pont indoklása is. "A 2020 júniusában benyújtott létesítésiengedély-kérelem az új blokkok tervezési folyamatának 2019. év végi állapotát tükrözik. A beruházás természetéből kifolyólag a részletes tervek kidolgozása a létesítésiengedély-kérelem elbírálása alatt tovább folytatódott. Az elbírálás eredményeként a Hatóság, a szakhatóságok, illetve a felkértszakértők, valamint a NAÜ észrevételeket tettek. A Hatóság álláspontja szerint az elbírálás során keletkezett észrevételek kezelésének eredményeivel, illetve a létesítésiengedély-kérelem beérkezése óta előállt releváns információkkal frissíteni kell az EBJ-t, illetve annak kiegészítő dokumentumait. Az eljárás részeként kiadotthiánypótlások, illetve a megtartott tényállástisztázó megbeszélések alapján az Ügyfél intézkedési- és minőségügyi tervet (továbbiakban: EBJ MÜT) készített az EBJ frissítésére. A Hatóság az Ügyfél által készített EBJ MÜT-öt elfogadja, és egyúttal visszatartási pontot határoz meg, kötelezve az Ügyfelet az EB-EBJ benyújtására".
A visszatartási pont meghatározásának célja az volt, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos létesítmények kivitelezése – mint kritikus létesítési tevékenység – a betonacél szereléseken túl ne folytatódhasson addig, amíg a Hatóság ellenőrzi és elfogadja az EB-EBJ-t.
Ezen túlmenően a határozatban megtalálhatóak a szakhatóságok véleményei, a beruházó jelentési kötelezettségei.