A leggazdagabb magyar települések listáját két borsodi falu, Tornakápolna és Mezőnagymihály vezeti, ahol az egy főre jutó éves jövedelem kiugróan magas: előbbinél meghaladta a 6 millió, utóbbinál pedig az 5 millió forintot a 2023-as adatok szerint. A dobogóra még Telki fért fel, amely régóta az agglomerációs jómód szimbólumának számít. A top 15-ben több Budapest környéki község, valamint Győr vonzáskörzetében fekvő település is szerepel, ahol az érték rendre 4 millió forint fölé emelkedett. A lista ugyanakkor torz képet is adhat, hiszen a legapróbb falvakban akár egyetlen vagyonos lakó jelenléte is jelentősen megdobhatja az átlagot.

A legfrissebb adatok alapján az ország legszegényebb települése továbbra is Csenyéte, ahol az egy lakosra jutó, SZJA-köteles jövedelem mindösszesen 235 ezer forint volt egy évre - azaz havonta egy lakosra kevesebb mint 20 ezer forint jön ki.

A második legszegényebb Tornanádaskán sem sokkal jobb a helyzet, ott 320 ezer forintnyi jövedelem jutott egy lakosra 2023-ban a Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) alapján, a harmadik Szakácsiban pedig 364 ezer forint.

Viszonyításképpen, a KSH legutóbbi, májusra vonatkozó adatközlése szerint a havi nettó átlagkrereset Magyarországon 483 000 forint volt, a nettó kereset mediánértéke pedig 391 200 forintot ért el. Havonta.

Mostani cikkünkben a másik végletet keressük, azaz azon településeket, ahol az egy főre jutó éves, SZJA-alapul szolgáló jövedelmek kiugróan magasak. A TeIR-ben szereplő, több mint 3150 magyar település adatait összevetve kiderült, hogy a hazai településeken az átlagos egy lakosra jutó, SZJA-köteles jövedelem 2 000 834 forint volt, és a mediánérték is 1 957 779 forint.

Ahogy pedig a toplistánkból kiderül, a legmódosabb településeken az egy főre jutó jövedelem eléri a 4 millió forintot évente. De általánosságban elmondható, hogy az ország módosabb településein az érték eléri a 3 millió forintot /fő/év.

A látszat sokszor csal

A legkisebb magyar települések esetében a statisztikai mutatók különösen érzékenyek a lakosság összetételére. Ha egy faluban mindössze néhány tucat ember él, akkor már egyetlen kiugróan magas jövedelmű lakos is drasztikusan megemelheti az egy főre jutó átlagot. Ez a jelenség magyarázza, hogy a leggazdagabb települések listáján gyakran olyan falvak szerepelnek az élmezőnyben, amelyek valójában nem tekinthetők tipikusan jómódúnak.

A kis településeken sokszor előfordul, hogy egy vállalkozó, nagyobb cégvezető vagy akár egy sikeres külföldről hazatelepülő lakos hivatalosan oda van bejelentve. Az ő jövedelmük nagyságrendekkel haladhatja meg a falu többi lakójának keresetét, így az átlag kiszámításakor ez a különbség torz képet ad. Így fordulhat elő, hogy egy Borsod megyei zsákfalu átlagjövedelemben megelőzi a fővárosi agglomeráció elit településeit. A néhány tucat, vagy kevesebb főt számláló falvak esetében ezért különösen fontos fenntartásokkal kezelni az ilyen listákat, hiszen a „gazdagság” nem feltétlenül jelenik meg a mindennapi élet színvonalában.

A helyiek számára ez sokszor nem jár kézzelfogható előnyökkel: a település infrastrukturális ellátottsága, a közszolgáltatások minősége és a munkahelyek elérhetősége többnyire nem követi a statisztikai mutatók által sugallt „jómódot”. Így a leggazdagabb falvak listáján feltűnő apró települések sokszor inkább érdekességként szerepelnek, mintsem a ténylegesen magas életszínvonal szimbólumaként.

Ennyit számít egyetlen jól kereső beköltöző

Hogy jobban érthető legyen, mennyire tudja torzítani a számokat akár már egy módos beköltöző is, vegyünk egy példát: képzeljünk el egy 100 fős falut, ahol minden egyes lakó éves szinten 3 millió forint jövedelmet visz haza - ilyen a valóságban úgysincs, de az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy nincsenek munkanélküliek sem. Ebben az esetben a település egy főre jutó átlagjövedelme pontosan 3 millió forint lenne. Tegyük fel, hogy ideköltözik egy új lakos, aki évi 15 millió forintot keres – vagyis ötször annyit, mint a többiek.

A falu teljes jövedelme így 100 fő × 3 millió forint + 15 millió forint = 315 millió forint lesz. Ha ezt elosztjuk 101 fővel, az átlag máris kb. 3,12 millió forintra nő. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ember beköltözése több mint 4 százalékkal emelte meg a teljes település átlagjövedelmét. Ebből a növekményből persze a 100 "eredeti lakó" semmit nem lát.

Ha még extrémebb a helyzet – például a tehetős lakos 50 millió forintot keres –, akkor a teljes jövedelem 350 millió forint lenne, az átlag pedig 3,47 millióra ugrana. Ez már közel 16 százalékos emelkedést jelentene mindössze egy embernek köszönhetően.

Ezek a leggazdagabb magyar települések

2023-as adatok alapján a legtehetősebb falvak és városok között találunk apró zsákfalvakat, Budapest közeli kertvárosi településeket és ipari központokat is. De mint ahogyan a fenti példából is látszik, a látszat néha igencsak csal.

15. Pilisjászfalu – 3 987 132 Ft/fő/év
A Budapesttől nyugatra fekvő település egyre népszerűbb az agglomerációba költözők körében. Az elmúlt években több lakópark és új családi ház épült itt, így folyamatosan nő a lakosság, népessége 2001-hez képest 96.7 százalékkal nőtt a 2022-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva. A fővároshoz közeli fekvése miatt sokan ingáznak Budapestre dolgozni. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 1 953 fő volt.

14. Győrzámoly – 4 017 173 Ft/fő/év
Győr közvetlen szomszédságában található, kedvelt lakóhely a városban dolgozók körében. A Mosoni-Duna partján fekszik, így természeti környezete is vonzó. Az elmúlt években gyorsan fejlődött az ingatlanpiaca és az infrastruktúrája. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 3 821 fő volt, 2001-hez képest a lakónépesség 144.8 százalékkal nőtt.

13. Győrújbarát – 4 033 911 Ft/fő/év
Szintén a Győr környéki agglomeráció része, erdős, dombos vidékén sokan építettek új otthont. Jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik a megyeszékhellyel, ezért a városban dolgozók számára ideális lakóhely. A település a természetközeliséget és a városi közelséget ötvözi. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 8 071 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 83.1 százalékkal nőtt.

12. Győrújfalu – 4 068 098 Ft/fő/év
Győr északi peremén fekszik, szoros gazdasági és társadalmi kapcsolatban a nagyvárossal. Egyre több fiatal család költözik ide, mivel jók az oktatási és közlekedési lehetőségek. Az ingatlanárak gyorsan emelkedtek az utóbbi években. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 2 563 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 133.6 százalékkal nőtt.

11. Keresztéte – 4 094 237 Ft/fő/év
Borsod-Abaúj-Zemplén megye és egyben Magyarország egyik legkisebb települése, a 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 11 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 60.7 százalékkal csökkent. A kis lélekszám miatt az egy főre jutó jövedelem kiemelkedően magas lehet, ha néhány tehetős lakos itt él vagy bejelentett lakcímmel rendelkezik. A falu csendes, elzárt környezetben fekszik, turisztikai vonzereje inkább a természetközeli miliő.

10. Diósd – 4 260 148 Ft/fő/év
A főváros közvetlen közelében fekvő település régóta népszerű a Budapestről kiköltözők körében. A városias jelleg mellett megőrizte kertvárosi hangulatát. Jó közlekedési kapcsolatai révén sokan innen járnak be dolgozni a fővárosba. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 11 666 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 101.7 százalékkal nőtt.

9. Paks – 4 260 831 Ft/fő/év
Leginkább az atomerőmű révén ismert, amely jelentős gazdasági szerepet és magas jövedelmet biztosít a helyieknek. A városban komoly beruházások zajlanak az energiaiparhoz kapcsolódóan, elég csak az erőmű bővítésére gondolni. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 17 415 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 16.5 százalékkal csökkent. Az ország legjobban kereső dolgozóit is a megye, és vélhetően az atomerőmű adja.

8. Herceghalom – 4 325 761 Ft/fő/év
A Budapesthez közeli település az autópálya mellett fekszik, logisztikai és ipari központként is ismert. Az agglomerációs fejlődés miatt egyre több család választja lakóhelyéül. Jó közlekedési lehetőségei és dinamikus gazdasági környezete miatt vonzó település. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 2 808 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 104.7 százalékkal nőtt.

7. Nagykovácsi – 4 365 717 Ft/fő/év
A Budai-hegység lábánál fekvő település természetközeli környezete és nyugodt, elit lakóövezete miatt kedvelt. Sok diplomás és magas jövedelmű család költözött ide az utóbbi években. A közeli főváros és az erdős környezet egyaránt növeli a település vonzerejét. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 8 972 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 86.9 százalékkal nőtt.

6. Budajenő – 4 423 957 Ft/fő/év
Budapest agglomerációjának része, de megőrizte falusias hangulatát. A kis településen magas az egy főre jutó jövedelem, amit a tehetősebb kiköltözők és a helyi gazdasági háttér magyaráz. Különleges építészeti öröksége is van, például az Árpád-kori temploma. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 2 326 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 80.2 százalékkal nőtt.

5. Kékkút – 4 444 957 Ft/fő/év
A Balaton-felvidéken található apró, a legutóbbi Népszámlálás szerint mindössze 55 fős település, amely elsősorban a Kékkúti Ásványvíz révén vált ismertté. A kis lélekszám és a cég jelenléte miatt az egy főre jutó jövedelem kiemelkedő. A környék a Balaton közelsége miatt turisztikailag is vonzó.

4. Üröm – 4 447 263 Ft/fő/év
Budapesthez szorosan kapcsolódó település, sokan költöztek ide az elmúlt két évtizedben. A főváros közelsége miatt vonzó a tehetősebb rétegek számára, akik itt kertvárosi környezetben élhetnek. Az ingatlanárak magasak, és folyamatosan nő a lakosság. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 8 846 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 95.6 százalékkal nőtt.

3. Telki – 4 695 525 Ft/fő/év
Az agglomeráció egyik legismertebb, kifejezetten jómódú települése, sokak gondolják, hogy egyben ez az ország leggazdagabb települése - ezzel szemben most "csak" harmadik lett. Modern családi házak, villák és zöldövezeti környezet jellemzik. Az MLSZ és a magyar fociválogatott bázisaként is ismert, emellett sok vállalkozó és felsővezető választotta lakhelyéül a Budapesthez közeli települést. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége 4 594 fő volt. 2001-hez képest a lakónépesség 142.8 százalékkal nőtt.

2. Mezőnagymihály – 5 210 665 Ft/fő/év
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település kis méretű, a legutóbbi Népszámlálás szerint 892 fős (2001-hez képest a lakónépesség 25.1 százalékkal csökkent), ezért a statisztikai mutatókban néhány tehetős lakos is komoly súllyal jelenik meg. A tavalyi toplistán nem is szerepelt.

1. Tornakápolna – 6 136 817 Ft/fő/év
A lista élén egy, a legutóbbi Népszámlálás szerint 14 fős, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település áll, toronymagasan. A rendkívül magas egy főre jutó jövedelem itt is a nagyon kis lakosságszámból adódik, akár egyetlen, nagyon vagyonos ember bejelentett lakcíme jelentősen torzítja a statisztikát. Maga a falu rendkívül kicsi, csendes és elzárt - egyetlen út vezet oda -, a Pénzcentrum 2023-ban ellátogatott a településre, de nyomát sem találtuk a hatalmas gazdagságnak. A dolog előtt a helyiek is értetlenül álltak, a statisztikát vélhetően egy kiemelkedően megfizetett lakos húzhatja fel.

• átlagkereset
• jövedelem
• település