MENÜ
2022. január 28.
Károly, Karola
„Ezt már láttam korábban!

„Ezt már láttam korábban!"

raketa.hu

Az agyunk becsap minket, de próbálja kijavítani – így működik a déjà vu.

A déjà vu nehezen tanulmányozható jelenség, mivel váratlanul következik be és nehéz körbeírni a pillanatnyi érzést. Milyen teóriákkal magyarázzák a tudósok a memória furcsa kisiklását? A videóból kiderül.

A déjà vu, vagyis az "ezt már láttam korábban" rejtélyes érzését átlagban akár havonta egyszer átélheti egy fiatalabb, aktívabb vagy éppen stresszesebb ember, de az évek múlásával egyre kevésbé gyakori az élmény. Ha ez a fajta hiba a mátrixban a memória zavarával kapcsolatos, akkor hogyan lehetséges, hogy az idős emberek mégis ritkábban tapasztalják?

Mióta Émile Boirac francia filozófus először megalkotta a kifejezést 1876-ban a Revue philosophique de la France et de l’étranger-nek írt levelében, már számtalan magyarázat született a jelenségre, amelyet a kutatók próbálnak célirányosan is előidézni a kísérletek során, hogy ideálisabb körülmények között, közvetlenebb módon is tudják tanulmányozni a korábbi tapasztalatokra alapozott homályos beszámolók helyett. Anne Cleary, a Coloradói Állami Egyetem pszichológusa több tanulmányban is beszámolt évekig tartó kutatásainak eredményeiről, amelyek során felfedezte, hogy a déjà vu-t átélő emberek nem csak memóriazavarnak értékelték az eseményt, hanem ilyenkor úgy érezték, hogy mivel már ismerős a szituáció számukra, ezért előre meg is tudják mondani, hogy mi fog történni néhány perc múlva.

Cleary, aki meg volt győződve arról, hogy a déjà vu kizárólag a múlttal és nem a jövővel áll összefüggésben, teszteknek vetette alá a résztvevőket, amelyben a Sims játék virtuális világában, Deja ville-ben berendezett helyszíneken kellett navigálniuk. A különböző területek ugyanarra a térbeli sémára épültek, csak más-más berendezéssel, az egyik helyszín bokrait például a másik helyen szeméthalmokra cserélték. Az alanyok egy része arról számolt be, hogy homályosan ismerősnek tűntek a helyszínek számukra, de nem emlékeztek rá, hogy mikor jártak ott korábban, vagyis a déjà vu élményét élték át a játék közben. A vizsgálatok folytatásában az alanyoktól azt kérték, miután szintén a virtuális valóságban egy kanyargós pályán végighaladtak, amit egy korábban bejárt pálya struktúrájára vetítettek ki, hogy próbálják meg megjósolni, melyik irányba fordul az utolsó kanyar. A résztvevőknek újfent a "jártam már itt korábban" érzésben volt részük, és úgy gondolták, hogy előre látják a pálya végét is, de a valóságban nem így történt, ugyanannyi eséllyel jelölték meg a helyes vagy helytelen irányt, mint amikor random módon kellett választaniuk.

Az eredmények szerint a déjà vu tehát egyszerűen a memória valamilyen okból akadozó működésével áll összefüggésben (és nem a jövőbelátás képességével), egy másik kutatás szerint viszont ez tulajdonképpen nem hiba, hanem éppen ellenkezőleg: az agyunk megfelelő üzemelésének a jele. Akira O’Connor, a St. Andrews Egyetem professzora 2016-ban járt a rejtély végére és a kísérletei során, amely alatt fMRI-vel monitorozta a résztvevők agyi funkcióit, arra jutott, hogy a déjà vu generálásában nagy szerepe van az agy frontális területeinek, amelyek a tudatos döntésekért felelnek. Elmélete szerint a elménk ilyenkor valójában felismeri a saját hiányosságát és igyekszik figyelmeztetni minket a hibás memóriára, ezt érzékeljük déjà vu-ként. Az idősebb emberek agyának tényellenőrző rendszere már kevésbé aktív, ezért veszik észre kevésbé az emlékezetük tökéletlenségeit és tapasztalják ritkábban a jelenséget.

Azt, hogy mi is okozhatja a memória kisiklását szintén különböző teóriák kísérlik megmagyarázni, Josef Spatt osztrák neurológus 2002-es tanulmányában például azzal indokolja a jelenséget, hogy ilyenkor az agy rosszul címkézi fel a beérkező információkat és ismerősnek bélyegzi az éppen csak futólag látott képet, más elméletek szerint, amelyeket a TED videójában Michael Molina mutat be, a memória holografikus jellegének vagy egyszerűen a figyelem elkalandozásának köszönhető a szokatlan élmény.