MENÜ
2021. március 3.
Kornélia
Drónok szerepe a mezőgazdaságban

Drónok szerepe a mezőgazdaságban

agroinform.hu

A fejlesztők az egyre nagyobb teherbírást, tartálykapacitást és a megfizethető árakat igyekeznek egyre közelebb hozni.

A repülő drónok most egy nagyon fontos, köztes állomáshoz értek: a fejlesztők az egyre nagyobb teherbírást, tartálykapacitást és a megfizethető árakat igyekeznek egyre közelebb hozni a mindennapos alkalmazáshoz. Az IT szakemberek pedig a nélkülözhetetlen, jellemzően felhő alapú adatátvitelen és adatkezelésen dolgoznak. 100 éve egy traktor is csak keveseknek volt megfizethető, és Magyarországon egyetlen cséplőgépet is jellemzően egy egész falu használt.

A két fő kritérium, a megfelelő teherbírás, amely az eddigi tanulmányok alapján el kell érje a 25 kilogrammot, ez a minimum méretet is befolyásolja, s közvetve az árat. Természetesen a nagy darabszám és a gyártástechnológia fejlődése az árakra is várhatóan pozitívan fog hatni. A hatékony munkavégzéshez kell egy optimális üzemidő, akkukapacitás, amit gyorsan lehet cserélni, a tartály újratöltésekor.

A Leading Edge Aerial Technologies eddigi kísérletei alapján, száraz műtrágyával, 5,6-11,2 kg/ha értékkel számolva 101 hektárt tudtak kezelni egy munkanap alatt, a fenti 25 kg össztömegű géppel. Az adagolás mértéke kb. 4,5kg/perc, ez 0,8 hektár/perc munkasebességet jelent. A drónnal kijuttatható, egy feltöltésnyi mennyiség azonban nagyobb területekre is elegendő lehet, ha egy előzetes növényvizsgálati felmérést végzünk.

Mind a kijuttatás mértéke, mind a repülési sebesség, magasság szabályozható a termény állapota szerint, szinte m2 pontossággal – fotó: Agroinform.hu

Ehhez fejlesztették ki a PrecisionVision 35X UAS szoftver és hardver párosát és a mérési eredményt felhasználva végezhető el a műtrágyázás, szemcsés, finom por vagy folyékony halmazállapotú szerekkel. Mind a kijuttatás mértéke, mind a repülési sebesség és magasság folyamatosan szabályozható, a termény állapotának megfelelően, kis túlzással, szinte négyzetméter pontossággal.

Ehhez nemcsak a növényvédelmi drónokat és szoftvereiket kell még tökéletesíteni, de a szintén drónra szerelt, állapotfelmérést végző eszközöket is. A pontatlan „határszemle”, pontatlan beavatkozást eredményez, ha csak erre hagyatkozunk. Ezért fontos az élő kép, akár az egyébként szemmel látható növénybetegségek digitális felismerésével és automatikus riasztással együtt. Ezek koordinátái szintén felvihetők a növényvédelmi repülési tervbe, akárcsak a talaj nitrogén tartalma vagy a terményfejlettség mértéke.

A dróntechnikák jelenlegi legnagyobb nehézségét azonban a jogi szabályozások együttese adja, beleértve az össztömeget és méretet.