Tam_Bau
MENÜ
2024. július 23.
Lenke
Csehország mindent megtesz, hogy szabaduljon Putyin szorításából

Csehország mindent megtesz, hogy szabaduljon Putyin szorításából

index.hu

És vajon Magyaroszág?

A kormány extraprofitadót szed be az orosz olaj és a Brent típusú olaj közötti árrésből, így nem feltétlenül fontos számára a diverzifikáció, de a Mol számára is kellemetlen és drága egy korábbi, jól működő stratégia megváltoztatása – mondták az Index kérdéseire energetikai elemzők, akik úgy vélik: a kabinet eddig csak szavakban tett a diverzifikációért, holott a régió már letette a voksát.

A cseh állami Mero vállalat május végén bejelentette: több mint egy évvel a háború után lehetővé vált, hogy leváljon az orosz olajról, és 73 millió dollárból finanszírozza a Transalpine olajvezeték bővítését, amely az olaszországi Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába. Így 2025-től a vezeték kapacitása megduplázódik. Magyarországhoz hasonlóan szintén a Barátság kőolajvezetéken keresztül kapták a nyersanyagot, továbbá a nagyjából 10 milliós lakosságú uniós tagállam már korábban elengedte az orosz gázt.

MAGYARORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG ENERGIASZEKTORA SZÁMOS HASONLÓSÁGOT MUTAT.

Azon túl, hogy geopolitikailag a kelet-európai régióban találhatók, az energiaigényeik is közelítenek egymáshoz. Mindkét ország mentességet kapott a vezetékes kőolaj szankcionálása alól, ráadásul az energetikai rendszereikre szintén a szovjet múlt árnyéka vetül. Ám egy tényezőben mégis eltérés fedezhető fel: Csehország mindent megtesz azért, hogy minél előbb szabaduljon Putyin szorításából. De vajon Magyarország is?

Ha kőolaj és Magyarország, akkor Mol

Magyarországhoz hasonlóan a cseheket is jelentős mennyiségben a Barátság kőolajvezeték látta vagy látja el nyersolajjal. A Mol tavalyi közlése alapján 2-4 év szükséges az orosz nyersolajtól való teljes függetlenedéshez, ebből eddig egy év telt el. „A százhalombattai finomító számára elméletileg rendelkezésre áll minden lehetőség, hogy emelje a nem orosz olaj arányát a jelenlegi szintről, hiszen az Adria vezetéken már most is érkezik Szlovákiába nem orosz nyersolaj” – mondta az Index érdeklődésére Gaál Gellért. A Concorde vezető elemzője hozzátette: annak érdekében, hogy a Mol a pozsonyi és százhalombattai finomítóját teljesen el tudja látni nyersolajjal a Barátság vezeték nélkül, a teljes ellátásbiztonság érdekében kapacitásbővítésre lenne szükség a horvát oldal mintegy 80 kilométeres szakaszán.

MOST A KÉT FINOMÍTÓ ELLÁTÁSÁT 80-85 SZÁZALÉKBAN LENNE KÉPES MEGOLDANI.

Hasonlóan látja Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője is, aki azt is hozzátette: a korábban említett Transalpine vezetéken már nincs több kapacitás, „lengyel irányból meg nagyon jelentős költség lenne új vezetéket építeni” – szögezte le.

Tehát a kőolaj esetén egyértelmű: az igazi alternatíva az Adria-vezeték. Így már könnyen érthető, hogy az elmúlt időszakban Horvátország miért került ennyire jó pozícióba: „Látszik, mennyire megéri nekik ez az üzlet, hiszen a vezetéket üzemeltető horvát Janaf vállalat az év első három hónapjának pénzügyi számai alapján 68 százalékkal magasabb adózott eredményről számolt be, mint egy évvel korábban” – jelezte Gaál Gellért, aki szerint pontosan ezért kellene a horvátokkal hosszú távú szerződést kötni.

Érdemes megemlíteni, hogy a magyar költségvetésnek éves szinten megközelítőleg nagyjából 200 milliárd forint bevétele származik a Mol különadójából, amely a magyarországi finomításnál orosz olajat használ. Amennyiben a százhalombattai finomítóban az orosz olaj aránya csökkenne, úgy ez a bevétel is alacsonyabb lenne, hiszen az extraprofitadó képlete tartalmazza az uráli olaj mennyiségét – világított rá a Concorde elemzője.

A kormány számtalanszor hangsúlyozza az energiaszuverenitást, ehhez pedig beruházások szükségesek, ám az elemzők szerint ebben előrelépés nem látható:

A Mol érdemben nem költött beruházásokra többet annál, mint amennyit a korábbi években terveztek, a költségesebb, diverzifikációt segítő beruházások még váratnak magukra. Erre jó példa a nyersolajkeverő egység, amelynek célja, hogy az Ural típusú nyersolajhoz hasonló kémiai tulajdonságú keveréket állítson elő különböző nyersolajtípusokból. Kisebb projekteket megvalósítottak, teszteltek alternatív nyersolajtípusokat. A kormány oldaláról pedig pénzügyileg megéri minél nagyobb értékben orosz olajat felhasználni, hiszen így növelhető a költségvetés bevételi oldala a Mol extraprofitadóján keresztül.

Gaál Gellért érvelését osztja Pletser Tamás is, aki szerint a magyar kormány részéről nem észlelhető a hajlandóság a leválásra az orosz olajról. A két olaj közötti különbségen jelentős többletbevétele van a kormánynak, ezért az unióban a konfliktust is vállalják.

Pletser úgy véli, a Mol számára is kellemetlen és drága egy korábbi, jól működő stratégia megváltoztatása. Egyszerűbb az oroszoktól olajat venni, például nem kell kereskedőcsapatot fenntartani, aki vadássza a világpiacon a legjobb ajánlatokat, ám ez mára már politikai és technikai értelemben is rizikósabb.

Ellenben Csehország?
A magyar helyzethez a cseh (és a szlovák is) hasonlít, ez a fosszilis tüzelőanyagokon belül leginkább a nyersolajellátás tekintetében igaz. A Barátság kőolajvezetéken kívül pusztán egy alternatív vezeték áll rendelkezésre a csehek számára is. Nekik a teljes orosz nyersolajleváláshoz a Transalpine vezeték bővítése szükséges.

Ennek segítségével teljes mértékben el tudnák látni a két cseh finomítót. A beruházás az év elején el is kezdődött, 50-65 millió euróba kerülhet a kivitelezés, amely előreláthatólag 25 hónapba telik majd. Ha sikerül tartani az ütemtervet, akkor 2025 elején a két cseh finomító már nem szorul a Barátság vezetékre.

Gaál Gellért hozzátette: Szlovákia az Adria vezetéken (Magyarországon keresztül) juthatna alternatív forrású nyersolajhoz. Északi szomszédunknál már meg is kezdődött az átállás. A pozsonyi finomítót folyamatosan átkalibrálják a nem uráli olaj felhasználására. Idén 30, jövőre pedig 60 százalékra kell feltornászni a nem orosz nyersanyag arányát annak érdekében, hogy az új uniós előírásoknak megfeleljenek.

Pletser Tamás beszélt arról is, hogy az orosz kőolaj hordónként 15-20 dollárral olcsóbb, mint a Brent. A szállítási költségekről nincs információ, de feltételezhető, hogy a tengeri szállítás és az Adria használata hordónként 1-5 dollárral drágább lehet, mint a Barátság kőolajvezetéken az országba szállítani orosz olajat. „Viszont más kockázati szintet is jelent” – mutatott rá.

A földgázzal azért más a helyzet

A kőolajjal szemben a földgáz jóval kevésbé szállítható nyersanyag. Igaz, a cseppfolyós földgáznak (LNG) köszönhetően erodálódik a különbség, de attól még terminálokra, speciális tankerhajókra szükség van. Ebben a nyersanyagban a kormány úgy képzeli a diverzifikációt, hogy az országot összekapcsolja a többi környező országgal.

Ám az elemzők szerint az igazi diverzifikációban a cél az, hogy minél több forrásból érkezzen is nyersanyag. Így az állam kevésbé van kitéve egy beszállítónak, az importőr alkupozíciója pedig javul. Ilyen kitettséget csökkentő lehetőség lehet a horvát LNG kapacitásbővítéséből származó földgáz minél nagyobb részének Magyarországra juttatása.

Ha minden terv szerint alakul, akkor a 2025. év közepére elkészül ez a terminál, az innen érkező gázmennyiségekre jövő év elejétől már lehet is ajánlatokat tenni. Elméletileg ha a növekmény azon részét lekötnénk, amire lehetőségünk is lenne direkt módon Magyarországra hozni – szükséges még az infrastruktúra-bővítés a horvát oldalon, amire megszületett már az ígéret –, akkor akár évi kétmilliárd köbméterrel több érkezne ebből a irányból. Ez az ország fogyasztásának 20 százaléka, a jelenleg érvényben lévő orosz gázszerződésekben meghatározott mennyiség 44 százaléka.

Gaál Gellért kiemelte: az árban már nem lenne nagyságrendi különbség orosz és nem orosz gáz között. Amíg a korábbi gázszerződéseink olajár-indexálást tartalmaztak, „azt lehetett mondani, hogy hazánk oroszgáz-beszerzésének ára el tud térni a piacitól. A mostani szerződéseink viszont már a rotterdami gáztőzsdén kialakult árakhoz vannak kötve. Egyes számítások szerint ettől függetlenül más országokhoz képest is relatíve magas árat fizetünk az orosz gázért” – hangsúlyozta a Concorde elemzője.

Pletser Tamás szerint a magyar kormánynak sokkal aktívabban kellene keresni a lehetőségeket. Gaál Gellért mellett emlékeztetett arra, hogy mások már a horvát LNG-terminál bővítésénél lobbiznak, sőt, finanszírozzák a projektet. „Minket a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés akadályoz, mivel nekünk az oroszok nem mondták fel a szerződést, pontosan szállítottak. Így viszont kissé okafogyott a keresés, ha hiszünk abban, hogy a jövőben is szállítanak. Csakhogy – hasonlóan a kőolajhoz – politikailag és technikailag is jóval kockázatosabb lett a háború óta az orosz ellátás. A dilemma nagy lett: érdemes ebbe pénzzel és külpolitikailag beszállni? Nem tesszük bizalmatlanná az oroszokat? Pedig mindenki más ezt csinálja, gőzerővel” – mondta az Erste elemzője.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. december 15-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)