Tam_Bau
MENÜ
2024. június 16.
Jusztin
Az orosz életszínvonalat feláldozza Putyin a háború oltárán

Az orosz életszínvonalat feláldozza Putyin a háború oltárán

index.hu / Balizs Benedek

A háború folytatása vagy az életszínvonalat fenntartó-javító állami költekezés a fontosabb?

Rég nem látott szintre gyengült a rubel, a probléma pedig a Kremlt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is nehéz döntés elé állítja. Az orosz kormánynak döntenie kell, hogy a rubel erősödését vagy a gazdaság növekedését tartják fontosabbnak, Putyinnak pedig döntenie kell, hogy a háború folytatása vagy az életszínvonalat fenntartó, illetve akár javító állami költekezést választja. A jelek szerint az orosz elnök döntött, rég nem látott szigorításokra lehet számítani.

2022 márciusa óta nem látott szintekre gyengült hétfőn a rubel a dollárral és az euróval szemben is. Az orosz fizetőeszköz idén már 25 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben, amit elemzők a nyugati szankciók miatt visszaeső exporttal, ezen belül a kőolaj- és gázbevételek visszaesésével magyaráznak. Erre válaszul kedden a jegybank rendkívüli ülésén 350 bázisponttal 12 százalékra emelte a kamatlábakat.

A gazdaság és a rubel ereje nem függ össze feltétlen

A G7 cikke szerint érdemes összefüggéseiben értelmezni a történteket, mert ahogy tavaly az erős rubel nem az orosz gazdaság erejének volt a jele, most a gyenge sem arra utal, hogy mindjárt összeomlana. Ennek bizonyos értelemben pont az ellentéte igaz.

Mint írják, tavaly az első sokk után a rubel azért volt erős, mert a jegybank egyebek mellett tőkekorlátozásokkal akadályozta meg a tőkemenekítést, miközben a szankciók miatt az orosz import beszakadt, vagyis sokkal kevesebb devizát kellett venni rubelért a behozatal finanszírozásához. Az elszállt olaj- és gázáraknak köszönhetően pedig rég nem látott bőségben ömlött a devizában keletkező exportbevétel az országba, amelynek átváltása erősítette a rubelt. A gazdaság azonban összességében szenvedett, a GDP 2,1 százalékkal csökkent, igaz, így sem volt akkora a visszaesés, mint amire a szakértők számítottak volna.

Idén ennek a folyamatnak a fordítottja játszódott le. A jegybank a korlátozások többségét feloldotta, az import mértéke visszaállt a háború előtti szintre, az exportbevételek viszont csökkentek a tavalyinál sokkal alacsonyabb olaj- és gázárak miatt. A gazdaság viszont a háború előtti tempóhoz és a körülményekhez képest szárnyal, idén akár két százalék feletti növekedés is elképzelhető.

FELMERÜL TEHÁT A KÉRDÉS, HOGY ZAVARJA-E EGYÁLTALÁN AZ OROSZ VEZETÉST A MAGAS RUBEL?

A jelek szerint igen, ugyanis Makszim Oreskin elnöki tanácsadó a TASZSZ hírügynökség által hétfőn megjelentetett véleménycikkében a jegybank laza monetáris politikáját hibáztatta a gyenge árfolyamért, amely szerinte „nehezíti a gazdasági átalakulást és negatívan hat a háztartások jövedelmi helyzetére.”

A kormány felelőssége is elvitathatatlan

A portál cikke azonban megjegyzi, hogy a történtekért nemcsak a jegybank, de az orosz kormány is igen jelentős mértékben felelős. A megemelt fizetések és nyugdíjak, a katonák jelentős anyagi támogatása, vagy éppen a lakáshitelek támogatása mind olyan tényezők, amelyek pörgetik a gazdaságot, és a pluszpénzekből táplálkozó fogyasztás tekintélyes része importban csapódik le. Ezek nélkül azonban aligha lennének ilyen pozitívak a GDP-előrejelzések.

A lap szerint tehát nagy válaszút elé került az orosz vezetés, hogy a rubel erősödése vagy a gazdasági növekedés a fontosabb számukra. Vlagyimir Putyin azonban még egy ennél is keményebb döntés elé néz, ugyanis el kell döntenie, mi a fontosabb:

A HÁBORÚ FOLYTATÁSA VAGY AZ ÉLETSZÍNVONALAT FENNTARTÓ-JAVÍTÓ ÁLLAMI KÖLTEKEZÉS?

Szigorú intézkedéseket eszközölhet a Kreml

Úgy néz ki, Putyin döntött, ugyanis a The Guardian szerint az orosz elnök szerdán találkozót tervez az orosz döntéshozókkal, hogy megvitassák a tőkekontroll újbóli bevezetését annak érdekében, hogy segítsenek a küszködő rubel felemelkedésében.

Az orosz pénzügyminisztérium javaslatára hivatkozva a Financial Times azt írta, hogy a nagy exportőröket arra kényszeríthetik, hogy devizájuk akár 80 százalékát is rubelre váltsák át, ezzel is növelve a valuta iránti keresletet.

A további javaslatok között szerepelt a külföldi osztalékfizetés és hitelhosszabbítás tilalma, az importtámogatások eltörlése, a devizacsere korlátozása, valamint az Oroszországból kihozható devizaexportőrök mennyiségének csökkentése – írja a lap.

A tőkekontroll újbóli bevezetése a Kreml legszigorúbb intézkedéseinek visszatérését jelentené a háború kezdete óta.