A modern embert nem oroszlán üldözi, hanem a mérhetetlenül sok stressz
A probléma globális szinten csak tovább fog mélyülni.
Egy új tanulmány alapján a modern korban tapasztalt stressz és egészségi problémák többnyire annak tudhatók be, hogy fajunk evolúciós történetének túlnyomó részét természetes környezetben töltötte – írja az IFLScience. Ma az emberek többsége hightech világban él, amely tele van száguldó autókkal, villódzó fényekkel, szennyezéssel és képernyőkkel.
Colin Shaw, a Zürichi Egyetem munkatársa szerint őseink környezetében jól alkalmazkodtunk az akut stresszhez, így kerülve el vagy szállva szembe a ragadozókkal. „Az oroszlán időnként felbukkant, és készen kellett állni a védekezésre vagy menekülésre. A hangsúly azon volt, hogy az oroszlán aztán ismét eltűnt” – mondta.
Ugyan az egykori fenyegetések mára eltűntek, de helyüket új bosszúságok, túlzsúfolt utcák, forgalmi dugók, munkahelyi nyomás, közösségi média és egyéb tényezők vették át. Mindegy, hogy ragadozókról vagy modern kihívásokról van szó, ugyanazok a biológiai rendszerek aktiválódnak.
Testünk úgy reagál, mintha ezek a stresszfaktorok oroszlánok lennének – magyarázta Shaw.
Súlyosbodó probléma
Fontos eltérés a múlthoz képest, hogy a modern stresszfaktorok nem tűnnek el, hiába reagálunk rájuk. A kutatók szerint ez a finom, ám szüntelen stressz jelentős káros hatást gyakorol egészségünkre. Ez többféle módon is megnyilvánul:
romlanak a reprodukciós funkciók;
fokozódik a meddőség kockázata és a spermiumszám csökkenése;
gyengül az immunrendszer;
a kognitív funkciók megzavarodnak;
valamint mérséklődik a fizikai teljesítmény.
„Van egy paradoxon: egyrészt az elmúlt háromszáz évben lenyűgöző jólétet, kényelmet és egészségügyi ellátást teremtettünk a bolygó sok lakója számára, másrészt viszont ezeknek az ipari eredményeknek egy része igen káros hatással van immunrendszerünkre, kognitív, fizikai és reproduktív funkcióinkra” – kommentálta Shaw.
A Föld 8,2 milliárd lakosának körülbelül 45 százaléka él jelenleg városokban, de ez a szám 2050-re a világ népességének kétharmadára nőhet. Ez azt jelenti, hogy további több millió ember tapasztalhatja meg a modern, iparosodott világ veszélyeit, és szembesülhet az azokból fakadó egészségi következményekkel.
A szakértők úgy vélik, hogy a fenyegetések alaposabb megértése, illetve a hatások mérséklése jelentheti a megoldást. Az egyik legfontosabb, hogy átgondoljuk a természethez és a nagyvárosokhoz fűződő viszonyunkat, ami többek között a vadászó-gyűjtögető múltunkhoz kapcsolódó terek regenerálását foglalja magába.
„Kutatásunkkal azonosíthatjuk, hogy mely ingerek hatnak leginkább többek között a vérnyomásra, a pulzusszámra vagy az immunrendszer működésére, és ezt az ismeretet továbbadhatjuk a döntéshozóknak” – nyilatkozta Shaw. A kutató szerint rendbe kell tennünk városainkat.
