Ez az a megye, ahol tavaly 104%-kal nőtt a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest, az ipar termelése viszont 9,8%-kal csökkent. Az országos tendenciával ellentétben harmadával kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben, tízezer lakosra jutó számuk (Békéssel együtt) ebben a megyében volt a legalacsonyabb. A Fókuszban a megyék sorozatunk következő állomásaként a Dunántúl legkisebb megyéjét, Tolnát vettük górcső alá, amihez a KSH kiadványát használtuk.

Az ország területének mindössze 4%-át teszi ki, és nincs még egy ilyen kicsi megye a Dunántúlon, mint Tolna. Ahány felől érkezik valaki ide, a táj annyiféle arcát mutatja. Hegyoldalak, dombok, szőlők, völgyek, alföldi síkvidékek, kiterjedt erdőségek, állóvizek és folyóvizek partjai, néhol az ezek fölé magasodó löszfalak. Mecsek, Hegyhát, Völgység, Sárköz és Mezőföld, Gemenci- és erdők közé bújt víztározók, Koppány, Kapos, Sió, Sárvíz és Duna mente, a nagy folyam holtágai, Dunán keresztül három híd is. A Báta vidéki erdőkben fészkel a fekete gólya. Délen pedig átnyúlnak a Mecsek vonulatai is, itt található a megye legmagasabb pontja, az 593 m-es Dobogó. Ehhez képest Tolnában a turizmus nem húzóágazat, de erről majd később…

Tolna a nyugalom szigete, rengeteg a bájos kisfalu, aprófalu errefelé

A megye legnagyobb városa, Szekszárd sem az igazán zajos nagyvárosok közé tartozik, az ország legkisebb megyeszékhelye, másutt a kis vagy középvárosok közé sorolódna. ( A megyeszékhely lakónépessége nem haladja meg a 34 ezer főt.) Területe viszont megelőzi Tatabányát és Egert is. Többi tíz városa mind kisváros vagy miniváros. A megyeszékhelyen kívül még két, közel 20 ezer lakosú várossal (Dombóvár és Paks) rendelkezik. Paks, mint foglalkoztatási központ, Dombóvár pedig, mint közlekedési csomópont szárnyalják túl a megyeszékhely jelentőségét.

Átlagnál is gyorsabban fogyó népesség

2022-ben Tolna vármegyében kevesebben születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző évben. Az ebből adódó természetes fogyás a népességet több mint 1500 fővel csökkentette, a fogyás lakosságarányos mértéke kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál.

Ha a számadatokat nézzük, a Fókuszban a vármegyék kiadványa szerint 2022-ben 1788 gyermek jött világra, és 3315 fő hunyt el. Az élveszületések száma 8,3, a halálozásoké 15%-kal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A KSH elemzése szerint az utóbbi elsősorban a járvány okozta többlethalálozások magas bázisa miatt következett be. (A járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 3,3%-kal többen haltak meg.)

A házasodási kedv Tolnában is mérséklődött: 2022-ben 1447 pár kötött házasságot, 6,8%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek ellenére a frigyek száma a nyolcadik legtöbb volt 1989 óta.

Népességszám tekintetében Tolna a sor végén kullog

A 2022-es népszámlálási adatok szerint míg Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak. A KSH adatai szerint a legutóbbi népszámlálás (2011) óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt. Békés után azonban Tolna következik, utolsó előtti helyen kullog a sor végén: -10,2 %-kal.

Meghökkentő adat lehet, hogy míg Budapest népsűrűsége 3204 fő/négyzetkilométer, addig Tolnáé 56 fő/ négyzetkilométer. Ennél már csak Somogyban laknak az országban ritkásabban: ott 48 fő /négyzetkilométer az átlag.

A népesség korcsoportok szerinti összetétele

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a gyermekkorú népesség aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17%). Arányaiban a legtöbb időskorú (25%) Zala vármegyében él, de Békés és Somogy vármegyében is 24% körüli a 65 éves vagy annál idősebb népesség részesedése.

Tolna megyében ugyanez az arány:

0-14 éves: 14,02 %
15-64 éves: 62,7 %
65 év feletti: 23,1 %

A legkisebb súlyú vármegyék közé tartozik

Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag. Az egykori tolnai ipar kiemelkedő centrumainak termékei: a bonyhádi zománc, a simontornyai bőr, a tolnai és szekszárdi selyem híre lassan elhalványulóban a legújabbkori és hamarosan még nagyobbra bővülő energiaipari óriás, az Atomerőmű árnyékában.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Tolna vármegyében az ipari termelés értéke 942 milliárd forint volt 2022-ben. Ez az országos kibocsátás 1,7%-át jelentette, amivel Tolna a legkisebb súlyú vármegyék közé tartozott, az egy lakosra jutó termelési érték pedig az országos átlag 79%-ának felelt meg.

Az országos növekedéssel ellentétben a vármegye ipari termelése 9,8%-kal visszaesett a 2021. évi, magas bázishoz képest. 2010 óta ezen kívül csak a Covid19-járvány begyűrűzésekor, 2020-ban csökkent a kibocsátás.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés értéke (548 milliárd forint) összehasonlító áron 12%-kal elmaradt az előző évitől. Ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 6,2%-kal nőtt, amihez jelentősen hozzájárult a vármegyében legnagyobb súlyú alágnak számító élelmiszeripar 18%-os volumennövekedése.
Az ipari értékesítés hattizedét adó belföldi eladások volumene 21%-kal kisebb, az exporté 4,2%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A hazai eladások aránya csak itt, a fővárosban és Baranya megyében haladta meg az exportét.

Visszaesett a gazdasági szervezetek fejlesztési aktivitása is

A 2022 I. félévi csökkenés után a III. negyedévben leginkább az előző évi alacsony bázis miatt élénkült, majd az év utolsó három hónapjában újból visszaesett a Tolna vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési aktivitása. Összességében a szervezetek 2022. évi 175 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 3,8%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit, miközben országosan 2,0%-os csökkenés történt. A beruházások kétharmadát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték.

A beruházások gazdasági áganként kevésbé voltak koncentráltak. A fejlesztési források 36%-át az építőiparban, 15%-át a feldolgozóiparban, 12%-át az energiaiparban használták fel. Az építőipar teljesítményértéke összehasonlító áron majdnem azonos volt az előző évivel, az energiaiparé 5,7, a feldolgozóiparé 8,8%-kal csökkent. Utóbbi ágon belül az élelmiszeriparban történtek a legnagyobb értékű tárgyieszköz-befektetések.
A teljesítések 58%-át adó építési beruházások volumene 5,0%-kal mérséklődött. Az ingatlanfejlesztések 55%-a az építőiparban realizálódott. A gép- és járműberuházások négytizedét kitevő importbeszerzések teljesítményértéke összehasonlító áron 3,8%-kal mérséklődött, a hazai gyártásúaké lényegében megegyezett az előző évivel.
Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére (például melioráció) a Tolna vármegyei székhelyű szervezetek 2022-ben 1,9 milliárd forintot költöttek, reálértéken 14%-kal kevesebbet, mint 2021-ben.
Itt nevelnek a legkevesebb tyúkot az országban
2022-ben Tolnában a búza kiterjedése (48,0 ezer hektár) 1,9%-kal nagyobb, a kukoricáé (62,6 ezer hektár) 11%-kal kisebb volt, mint 2021-ben. Búzából (301,0 ezer tonna) az előző évinél 6,8%-kal több, kukoricából (265,8 ezer tonna) a csapadékszegény tavaszi, nyári időjárás következtében 23%-kal kevesebb termett. A búza betakarított szemtermése Zalán kívül csak ebben a vármegyében volt nagyobb az előző évinél, kukoricából pedig a csökkenés ellenére mindössze két vármegyében, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben arattak 2022-ben többet az itteninél.

Tolnában 2022. december 1-jére a szarvasmarhák és a sertések száma nőtt, a juhoké és a tyúkoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest. 2021. december 1-jéhez képest egytizeddel kevesebb, összesen 69,8 ezer tyúkot neveltek, ezáltal állományuk itt volt a legkisebb az országban. A teljes létszám 48%-át adó tojóállomány 22%-kal csökkent.

Itt történt a legnagyobb növekedés az építőiparban

A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. évi termelési értéke 82,2 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 1,2%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 1,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kibocsátás az országos 1,8%-át adta, az egy lakosra jutó 390 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 82%-át érte el.

A termelés bővülését a kibocsátás többségét adó épületépítések 12%-os volumennövekedése eredményezte, miközben az egyéb építmények építése 8,4%-kal csökkent.
A megyei építőipari szervezetek 2022-ben 72,8 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 37%-kal többet az előző év azonos időszakinál, míg országosan 3,5%-os csökkenés következett be. Itt történt a legnagyobb növekedés a vármegyék és a főváros körében.
A december végi 18,1 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene több, mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábbit, a rövidtávú kilátások kedvezőbbek lettek.

Így is a nagyvárosokban visszaesett, a községekben pedig stagnált a lakásépítési kedv

2022-ben az elmúlt kilenc év legalacsonyabb szintű lakásépítési kedvét regisztrálták Tolnában, a lakásépítések száma – 2021-et kivéve – 2018 óta csökkenő tendenciát mutat Dél-Dunántúl ezen térségében. 2022-ben harmadával visszaesett (országosan 3,2%-kal nőtt) az épített lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 79 lakást vettek használatba (ebből 70-et a IV. negyedévben), éppen annyit, mint a hagyományosan legalacsonyabb lakásépítési piaci súllyal bíró Nógrád vármegyében. Az új lakások egytizede Szekszárdon, közel háromnegyede a többi városban, a fennmaradó része községekben épült. A vármegyeszékhelyen és a kisebb városokban visszaesett, a községekben pedig stagnált a lakásépítési kedv. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (3,7) a vármegyék közül – holtversenyben Békéssel – itt volt a legalacsonyabb, az országos átlag ötödét sem érte el.

A 2019. évi többéves mélypontot követő két évnyi élénkülés után 2022-ben – az országos tendenciával ellentétben – ismét visszaesett a jövőre vonatkozó lakásépítési kedv Tolna vármegyében. A 2022-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (117) 55%-kal csökkent az előző évihez képest, így a 2019-es szintet sem érte el.

Romlott a foglalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 2022 IV. negyedévében 3,0%-kal csökkent, a munkanélkülieké 104%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Előbbi változásának iránya ellentétes volt az országos folyamatéval, utóbbi növekedése meghaladta az országos értéket. A foglalkoztatási arány (72,4%) és a munkanélküliségi ráta (4,2%) is kedvezőtlenebb volt a hazai átlagnál.2022 IV. negyedévében Tolnában a 15–64 éves népesség 75,6%-a, 99 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,8%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 1,9 százalékponttal elmaradt országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 95 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk az országos átlaggal szemben 3,0%-kal fogyott. A foglalkoztatási ráta – megtörve a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját – 1,0 százalékponttal 72,4%-ra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt a 74,5%-os országos átlagtól.
A foglalkoztatottság romlásával párhuzamosan a munkanélküliek száma a hazai növekedésnél nagyobb mértékben, 104%-kal 4 ezer főre bővült. A munkanélküliségi ráta is nőtt 2021 IV. negyedévéhez képest, 2,2 százalékponttal 4,2%-ra, értéke az országos átlagnál (3,9%) nagyobb volt.
32 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 4,1%-kal (országosan 3,0%-kal) csökkent 2021 azonos időszakához viszonyítva.

A legalacsonyabb mértékben itt nőttek a bérek

2022-ben Tolnában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 478 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 318 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 489 ezer, a nettó átlagkereset 325 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 14%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól, egyben a vármegyék és a főváros körében a legalacsonyabb volt. Az alkalmazottak 7,3%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 12%-kal, 497 ezer forintra, a költségvetési szférában 20%-kal, 435 ezer forintra emelkedtek.
Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 18, a szellemieknél 12%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 359 ezer, az utóbbiak 618 ezer forintot kerestek.

A legtöbb munkanélkülinek csak 8 általánosa van

Tolna vármegyében 2022. december végén 6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 6,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők (343 fő) 28%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 6,2%-ot tett ki.

Ezer lakosra az országos átlagnál több, 26 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Bonyhádi járásban volt a legkedvezőbb (18), a Dombóvári járásban pedig a legkedvezőtlenebb (34).
Az álláskeresők 34%-a legfeljebb 3 hónapja, 36%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 13%-kal kevesebb volt a 2021. decemberinél.
Az álláskeresők legnagyobb hányada (45%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 28%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 23%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 4,3%-uk pedig diplomával rendelkezett.
Tavaly december végén 600 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 53%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre 92 álláskereső jutott, 46-tal több, mint 2021 decemberében.

Turizmus és kiskereskedelem sem szárnyalt

2022-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a vármegyék közül egyedüliként Tolnában töltöttek kevesebb vendégéjszakát a vendégek, mint egy évvel korábban. Az október–decemberi időszakot is ez jellemezte, a külföldi és a belföldi vendégek forgalma egyaránt csökkent. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2022-ben az országos átlagnál szerényebb mértékben, 5,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, decemberben azonban csökkenés következett be.

• Tolna megye
• gazdaság
• munkanélküliség