A folyamatos elérhetőség ára
Betegesen ragaszkodnak a magyarok a telefonhoz, a többség egy percre sem teszi le.
A magyarok az európai átlagnál kevésbé nyitottak arra, hogy tudatosan csökkentsék az online jelenlétüket – mutatják a STADA Health Report 2025 eredményei. 58 százalék egyenesen elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését, és az indokok között az is szerepel, hogy munkájukból kifolyólag elérhetőnek kell lenniük. Ennek kezelése ma már nem opció, hanem egyre sürgetőbb egészségügyi feladat.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22 – többségében európai – országban vizsgálta a lakosság egészségtudatosságát, beleértve az online jelenlétet.
Az eredmények alapján az európai lakosság átlagosan 36 százaléka már kipróbálta a digitális detoxot vagy érdeklődik iránta.
Szerbiában (45 százalék),
Írországban (44 százalék)
és Bulgáriában (42százalék)
a legnépszerűbb a digitális detox.
Magyarországon ez az arány csupán 30 százalék, amivel a mezőny alsó ötödében foglalunk helyet.
A helyen Portugáliával osztozunk (30 százalék),
míg mögöttünk már csak Franciaország (29 százalék),
Belgium (29 százalék)
és Hollandia (21 százalék) szerepel.
A magyar válaszadók 58 százaléka kifejezetten elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését.
A leggyakoribb indokok között szerepel:
a félelem az elszigetelődéstől,
hogy lemaradnak az aktuális információkról,
és szakmailag szükséges a folyamatos elérhetőség.
Minden tizedik magyar pedig bevallotta, hogy szabadidejének nagy részét digitális médiatartalmakkal tölti.
Ugyanakkor azok, akik már kipróbálták a digitális detoxot, pozitív hatásokról számoltak be. Több minőségi időt töltöttek szeretteikkel, javult az alvásminőségük, csökkent a stressz-szintjük, és összeszedettebbé váltak a mindennapokban.
Magyarországon alábecsüljük a digitális túlterheltség következményeit.
A túlzott digitális jelenlét nemcsak a mentális jóllétet rombolja, hanem hosszú távon a társas kapcsolatok, az alvásminőség és az általános életminőség rovására is megy. Ennek a kezelése ma már nem opció, hanem egyre sürgetőbb egészségügyi feladat – hívta fel a figyelmet a túlzott online jelenlét kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
A nők és a fiatalok a legfogékonyabbak a digitális pihenésre
A digitális detox iránti érdeklődés az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, ami arra utalhat, hogy az idősebbeknek kevésbé van szükségük erre. Mindez összefügghet azzal, hogy a fiatalabbak sokkal nagyobb valószínűséggel használják túlzott mértékben a közösségi médiát.
A nyár a legalkalmasabb időszak a digitális pihenésre
A szabadság, a kevesebb munkaterhelés és a szabadtéri programok ideális feltételeket kínálnak arra, hogy akár néhány órára, akár napokra is félretegyük az okoseszközöket. A digitális jelenlét csökkentése nem feltétlenül jelent radikális lemondást, hanem lehet egy egyensúlykeresés, ami hosszú távon a testi-lelki egészséget szolgálja.
A digitális jelenlétet így lehet csökkenteni:
Ki kell alakítani offline zónákat otthon és/vagy a nyaraláson – például ne legyen mobiltelefon az étkezőasztalon vagy a hálószobában
Ki kell jelölni heti egy digitális szünnapot – legyen egy nap, amikor nincsen közösségi média, hírportál vagy értesítés
Otthon kell hagyni a telefont a megszokott séta során – például boltba menet vagy kutyasétáltatáskor
Analóg alternatívákat kell használni – ébresztőórát, térképet, könyvet, így kevesebbszer nyúlunk a mobilodhoz
Több időt kell tölteni vízparton – strandolásnál, evezésnél kevésbé visszük magunkkal a készülékeket
Ki kell menni a természetbe – az offline környezet természetes képernyőcsökkentő hatású
B kell állítani digitális ablakokat – csak meghatározott időpontokban kellmegnzéni az üzeneteket
Lehet családi vagy baráti kihívást indítani – például mindenki félreteszi a telefont napi 2 órára
A STADA Health Report 2025 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2025 februárja és márciusa között készült 27 000, országonként 1000-2000 válaszadó részvételével 22 országban, köztük Magyarországon és Ausztriában is. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.
