Versenyfutás az ünnepekkel és a személyes lehetőségekkel. December elején már javában tart a karácsonyi vásárlási láz, a tudatosak már megvették az ajándékokat, a többiek még latolgatnak, terveznek. Mire futja a kasszából? Egyáltalán futja-e valamire, vagy csak a havi túlélésre elegendő? A számok nyelvén ilyenkor költünk a legtöbbet, hatalmas a szórás a nullától a néhány ezer forinton át a többszázezer forintig. Állítólag leáldozott a felesleges ajándékok időszaka, a személyes együttlét, a lelkiség átveszi a kézzel fogható javak szerepét. A nyomasztó infláció miatti drágulás csak erősíti a „ne vásároljunk, vagy ha igen, akkor vegyünk valami hasznosat”-döntést. De adni jó, és ilyenkor önmagukat is megajándékozzák egyesek, a vásárlásterápiának már külön irodalma van. A szakpszichológus szerint sokan a stressz, a félelmek, a szorongás feloldására használják, ami az örömszerzésből akár szenvedéllyé is válhat. Lám, mennyi életcsapda, a legjobb, ha nem a pillanat hevében döntünk. Tegyük fel a kérdést: tényleg szükség lesz erre a tárgyra?