Újabb lendületet kaphat a napelem-telepítés
Nagyjából 1év alatt két jelentős, a napelemes piacot is érintő szabályt vezetett be az Európai Unió.
Az EU új Épületek Energiahatékonysági Irányelve (EPBD) tavaly lépett hatályba, célja pedig a tetőtéri napelemes rendszerek telepítésének támogatása.
A becslések alapján az új EU Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetése 2026 és 2030 között 150-200 GW-nyi új kapacitáshoz vezethet. Korábbi számítások szerint az EU területén található tetőfelületek 560 GW lehet. Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója a hatályba lépést követően azt mondta: ahogyan évekkel ezelőtt a füstérzékelők integrálása is elengedhetetlenné vált, úgy az új jogszabály is a tetőtéri napelemes rendszereket emeli szabvánnyá. „Egyre több épület, vállalkozás és polgár férhet hozzá tiszta, megújuló és gazdaságos napenergiához” – nyilatkozta. Az irányelv értelmében minden új épületet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a napelemek befogadására. A Bloomberg NEF szerint a hasonló, több EU-s országban is működő proaktív napelemes szabványok 8-11%-kal növelhetik a megtérülést a retroaktív telepítésekkel szemben. A Tetőtéri Napelem Szabvány szélesebb társadalmi rétegek számára teheti elérhetővé a technológiát. Az EU Tetőtéri Napelem Szabványa 2027-től vonatkozik majd az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a jelentős felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre. A szabvány különösen a nagy tetőfelületek, így az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók tetejének potenciálját aknázza ki, akadnak ugyanakkor kivételek, például a műemlékvédelmi épületek.
„A napenergiával működő fűtési rendszerek és elektromos autók csökkenteni fogják a fenntartható otthonok költségeit. A tetőtéri napelemek okos kombinációja az elektromos járművekkel és hőszivattyúkkal nemcsak a hálózatra gyakorolt terhelést csökkenti, hanem közvetlen támogatást is nyújthat a hálózatnak a rugalmassági szolgáltatások révén” – kommentálta Osenberg.
Mintegy hat hónappal később újabb fontos EU-s döntés született: az Európai Bizottság másodlagos jogszabályokat adott ki a nettó zéró kibocsátású iparról szóló törvény kapcsán. Ezen szabályok alapvetően a szükséges technológiák, többek között a napelemek gyártása főként az Európai Unión belül történjen, és legalább a kereslet 40%-át fedezzék ilyen módon.