Decemberben 2019 decemberéhez képest a dohányáruk voltak sokkal drágábbak, az üzemanyagok ára alacsonyabb volt. A járvány és a válság az inflációs folyamatokat is megrángatták 2020-ban, a korlátozások miatt pedig megkérdőjelezhető az adatok pontossága.

12 hónap alatt, 2019. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,9, ezen belül az étolajé 13,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 11,8, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8 százalékkal emelkedett – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal csökkent, ezen belül a párizsi, kolbász 2,0, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 1,6, a baromfihús 1,3, a tej 0,7 százalékkal kevesebbe, az étolaj 2,0, a cukor 1,5 százalékkal többe került. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 2,6, ezen belül a dohányáruké 5,2 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni.

A 2020-as év egészét nézve: az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9 százalékkal mérséklődött. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek.

Érdekes lett az infláció

2020 az infláció szempontjából is viharos év volt, az átlagos áremelkedés (meg úgy általában az áremelkedés) a szokottnál is jobban a közvélemény figyelmének középpontjába került. Elsősorban az alábbi, egymással összefüggő okokból:

Válságban, mikor nő a munkanélküliség, nagy a bizonytalanság, az emberek érzékenyebbek az árváltozásokra.
A járvány, a gazdaság részleges leállítása miatt megkérdőjeleződött, mennyire megbízhatóak egyáltalán a KSH által közölt inflációs adatok.
Az inflációs adatok enyhén szólva hektikusan viselkedtek. Az év közepén a főbb mutató kiugróan magas volt – miközben a legtöbb hónapban és az év egészében a jegybank 2–4 százalék közötti toleranciasávjában mozgott.

Ezzel együtt a hazai, közel 4 százalékos infláció az egyik legmagasabb az EU-ban. Igaz, pariban van a cseh és a lengyel adattal, de messze meghaladja az egy százalékos uniós átlagot, a fél százalékos euróövezeti átlagról nem beszélve.
Az inflációs mutatón belül nagy különbségek voltak a termékcsoportok közt, az élelmiszerek például jelentősen drágultak, amit ellensúlyozott az üzemanyagok árcsökkenése.
A nyugdíjemelés mértéke a (nyugdíjas árukosárból 4 százalékosra számolt) inflációhoz kötött, így 2020-ra csak 1,2 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelést állapított meg a kormány, miközben nyugdíjas szervezetek szerint ennél jóval nagyobb mértékű emelésre lett volna szükség.
A forint árfolyama jelentősen romlott, a jegybank azonban nem tett lépéseket – minthogy árfolyamcélja nincs, csak inflációs célja, azt pedig nem látta veszélyben.

A KSH előre megmagyarázta

A fentiek tükrében nyilván nem véletlen, hogy a KSH podcast-sorozatának vendége az éves inflációs adat publikálása előtt épp Quittner Péter volt, a Nemzeti számlák főosztály Fogyasztói árak osztályvezetője. Quittner beszélt többek közt arról, miért van az, hogy sokan nagyobb inflációt érzékelnek, mint amit a KSH közöl, vagyis a fogyasztóiár-növekedés és az árak emelkedésének szubjektív érzékelése között eltérés van. Quittner Péter elmondta: ezzel a témával egy teljes tudományág foglalkozik, amely a közgazdaságtan, a statisztika-matematika és a pszichológia határterülete.

A szakember szerint az érzékelt és a mért árváltozás közötti eltérés legfőbb oka az lehet, hogy a statisztikai hivatalok olyan fogyasztói kosárral számolnak, amely minden háztartás átlagos fogyasztását igyekszik figyelembe venni, az egyének, az egyes háztartások fogyasztása ugyanakkor eltér ettől. Magyarán ha mondjuk egy háztartás kiadásainak jelentős részét az élelmiszerek viszik el, de autó híján üzemanyagra egyáltalán nem költenek, akkor esetükben az élelmiszerek drágulását nem ellensúlyozza az üzemanyagok árának csökkenése. Egyébként uniós összehasonlításban a magyar háztartások kiadásainak még mindig kiemelkedően nagy részét viszik el az alapvető kiadások. A nyugdíjasok kiadásai közt jellemzően szintén nagy az élelmiszerek, lakhatással kapcsolatos költségek, gyógyszerek, egészségügyi eszközök stb. súlya, így az üzemanyagok árának csökkenése ezt a csoportot kevésbé érinti – a mindössze 1,2 százalékos nyugdíjkorrekció épp ezért is szült tiltakozást.

Az emberek emlékei is befolyásolják az áremelkedés általuk becsült értékét. Quittner Péter szerint ennek oka, hogy a rendszeresen, illetve a gyakrabban vásárolt termékek áremelkedésére jobban emlékszünk, mint azokéra, amiket csak eseti jelleggel, ritkán vásárolunk. A harmadik ok, amely magyarázza a tényleges és vélt árváltozás közti különbséget, az egy újabb pszichológiai tényező: emlékeinkben tovább élnek a negatív tapasztalatok, így az áremelkedés is. Emiatt arra jobban emlékezünk, mint az árcsökkenésre vagy az árak változatlanságára. „A tavalyi évben drágultak az élelmiszerek, ám az üzemanyagok ára csökkent. Míg előbbire sokan emlékeznek, addig utóbbira kevesebben” – mondta Quittner Péter.

Aki benzinen él, az jól járt

Az élelmiszerek árának elszállását több tényező magyarázza. A tavaszi fagyok és az aszály miatt almából és körtéből a szokásos mennyiség fele, őszibarackból csupán a harmada termett. Korábban az import féken tartotta az árakat, de most az is kevesebb és drágább. A forint is gyengül, ami önmagában is felfelé löki az importtermékek árszintjét, egyúttal teret enged a hazai termelésű gyümölcs áremelésének. „A forint leértékelődése azzal jár, hogy a belföldi átadási árakat magasan lehet tartani” – összegezte tapasztalatait a HVG-nek Raskó György agrárvállalkozó, az Antall-kormány földművelési államtitkára. Mindemellett a gyenge forint az exportot is ösztönzi, tovább szűkítve az eleve szerény hazai kínálatot.

Ugyancsak felfelé löki az árakat a munkaerőhiány és a bérek emelkedése is.

Jelentősen drágult a KSH szerint a sonka, a szárazkolbász és a szalámi is, ám ennek globális oka van. A Kínában előállított sertéshús mennyisége az afrikai sertéspestis terjedése miatt a 2016–2018-ban megszokott 50 millió tonnáról 2019-ben 42,5 millió tonnára csökkent, 2020-ban pedig még tovább zuhant.

Ahogy említettük, az élelmiszerek drágulását a fogyasztóiár-indexben ellensúlyozta az üzemanyagok árának csökkenése. A járványban drasztikusan lecsökkent (illetve a kormányok mesterségesen lecsökkentették) az emberek mozgását, ezáltal visszazuhant az üzemanyag-kereslet. Ennek tudható be az is, hogy előfordult Amerikában: negatívba ment a nyersolaj rövid jegyzésű ára (bár az alapanyag ára csak kis részét teszi ki az üzemanyagok végső fogyasztói árának, azért nem elhanyagolható, a piaci helyzetet pedig jól jelezte a negatív ár).

Apropó közlekedés: a magyar inflációs adatra kimutatható hatást gyakorol, hogy a kormány ingyenessé tette a közterületi parkolást. Az ingyenes parkolás ugyanis lehúzta a közlekedési szolgáltatások fogyasztási csoport árindexét, illetve a teljes inflációs indexet.

Mennyibe kerül a sör a bezárt kocsmában, és hogyan lehet ezt megtudni?

A szakember arról is beszélt, hogyan gyűjti a KSH az adatokat az inflációs mutató(k) számításához. Több mint száz összeíró minden hónapban előre meghatározott napokon járja a kijelölt, hozzávetőleg 11 ezer összeíróhelyet (hiper- és szupermarketeket, kis boltokat, továbbá böngésznek a webshopok kínálatából és felkeresnek egyéni vállalkozókat is). Az üzletekben felírják az előre meghatározott termékek és szolgáltatások árát. Az összeírók mindig pontosan ugyanazon termékek árát jegyzik fel, hogy összehasonlítható legyen az árváltozás.

Mivel lehetetlen az országban kapható valamennyi termék és szolgáltatás árát megfigyelni, ezért 2020-ban 975 darab ún. „reprezentáns” árát írták össze. A megfigyelt termékeket és szolgáltatásokat minden év végén felülvizsgálják; elhagynak reprezentánsokat vagy beemelnek újakat. „2020-ban többek között a rizs- és zabital került be a megfigyelt termékek körébe” – mondta Quittner Péter.

Az adatgyűjtés kérdése már a járvány elején felmerült, ekkor (egész pontosan áprilisban) a KSH már külön kis tájékoztatót csatolt az inflációs jelentéséhez, amiben elmagyarázta, hogyan nézik meg, mi mennyibe kerül, ha egyszer sok üzlet, vendéglátóhely stb. egész egyszerűen be van záratva. A válasz dióhéjban az, hogy interneten, telefonon, e-mailben igyekszenek pótolni a hiányzó adatokat. Ha így nem lehet elég adatot beszerezni, akkor az adatpótlásban három módszert használnak:

Továbbvezetik az adott áru vagy fogyasztási csoport árát. Például ritkán változó árú termék esetében feltételezik, hogy az ár nem változott (az erős szezonalitású árú termékek esetében bonyolultabb a számítás).
A legközelebbi elérhető, magasabb fogyasztási csoport árindexét használják. Például ha nincs rá adat, mennyivel drágultak a gyermekruházatok, de arra van, mennyivel drágult az összes ruházkodási cikk, akkor utóbbit használják előbbi helyén is.
Adott esetben a teljes inflációs adatot (fogyasztóiár-indexet) figyelembe veszik az adatpótlásnál.
Mindez persze megbízhatatlanabbá teszi az inflációs számokat vagy ahogy a KSH fogalmaz: „a kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét”. Ez nem a statisztikai hivatal hibája, a járvánnyal együtt járó különleges helyzetben a hagyományos megoldások nyilván nem működnek.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet nemcsak az inflációs adatot torzíthatja, de a lakosság szubjektív és objektív árérzékelését is. Persze, stagnál a mozijegy ára és a kocsmában is ugyanannyiba kerül a sör – minthogy a mozi és a kocsma ki sem nyithatnak. Értelemszerűen így a lakosság be sem térhet ezekre a helyekre, nem érzi és nem segít rajta, hogy a mozijegy nem drágult – miközben a nyitva tartó élelmiszerboltban a kenyér ára jelentősen emelkedett.

Folytatódnak a bizonytalan hónapok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése szerint a járvány során tapasztalt szokatlan árváltozásokat és kilengéseket a korlátozó intézkedések, a kereslet-kínálat bizonyos esetekben előállt felborulása okozta. Ez a változékonyság a következő negyedévekben is fennmarad – figyelmeztetnek az előrejelzésben. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és bázishatások következtében az infláció 2021 tavaszi hónapjaiban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul. Az új intézkedésekből eredő adóhatások pedig az inflációt 2021-ben további 0,4, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik.

Az inflációs alapfolyamatok esetében a gazdasági kilábalás elhúzódása fékezi az inflációt. A mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. A jegybanki előrejelzés szerint az infláció az idei évben 3,4, 2021-ben 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től ismét a 3 százalékos jegybanki cél körül alakul.

• drágulás
• élelmiszer
• infláció