MENÜ
2021. január 15.
Lóránt, Loránd
Selyemmaszk a legjobb?

Selyemmaszk a legjobb?

hazipatika.com

A selyemből készült arcmaszk elég jól véd és kényelmes viselni.

A Cincinnati Egyetem laboratóriumi kutatásai során - amelyek nemrégiben jelentek meg a PLOS One tudományos folyóiratban- megtalálták azt a textíliát, amely leginkább képes lehet megvédeni minket az új koronavírustól. Ez a selyem. (A kutatásokat egyébként a professzionális maszkok hiánya tette szükségessé.) Az FFP2, az N95 és a KN95 szabványú maszkok nem mindig érhetők el, elég drágák és valójában a legtöbb változat egyszer használatos (még akkor is, ha a legtöbben többször is felveszik).

Az említett szabványnak megfelelő maszkot azért tartják a legmegbízhatóbb, védekezésre alkalmas eszköznek a COVID-19 ellen, mert a legkisebb részecskéknek csak kevesebb, mint 5 százaléka jut át rajta. De ha nincs "profi" maszk, valami mást kell hordani. Amikor megvizsgálták, hogy milyen textíliák a legalkalmasabbak erre, a poliésztert és a pamutot megelőzve a selyem bizonyult a legeredményesebbnek a SARS-CoV-2vírus terjedésének megakadályozásában. A PLOS One beszámolójának készítői kifejtették, hogy a mindennapi használatra legmegfelelőbb maszk-alapanyag mellett arra is választ kerestek, vajon a nélkülözhetetlen munkakörökben maszkban dolgozók a már elhasznált N95 maszkjuk felett milyen további védőréteget viselhetnének.

Mitől jobb a selyemmaszk?

A pamut-, poliészter- és selyemszövetek értékelését elkészítették arra az esetre, amikor arcvédőként, és arra, amikor más maszkok borításaként használták. A kutatók megmérték a szövetek hidrofób jellegét (amely meghatározza, hogy az apró, aeroszolos vízcseppek hogyan jutnak be és ki), valamint az egyes maszkok légáteresztő képességét (mivel mindannyian tudjuk, hogy kihívást jelenthet mély lélegzetet venni maszkkal az arcunkon). Azt is tesztelték, hogy a szövetekhogyan teljesítettek többszörös tisztítás után.

A selyem volt képes a legjobban taszítani a cseppeket és ellenállni az aeroszol behatolásának, vagyis a pamuthoz és a poliészterhez képest a leginkább hidrofób volt. A selyem arc- és maszkfedésként, többszöri mosás után is figyelemre méltóan hatékony maradt. Nem ez az első eset, hogy a selymet orvosi célra használják. Például a sebészeti varratokhoz használt cérna is selyemből készül - írja az Endocrineweb egészségügyi portál.

A selyemhernyó által kiválasztott szál nemcsak szép és hidrofób, hanem természetesen vírusellenes, antimikrobiális és antibakteriális képessége is van. Ami a selyem egészségvédő képességet adja, az nem más, mint a réz, amelyhez a hernyók a rézben gazdag eperfa levelek fogyasztásával jutnak. Egyes kutatások azt találták, hogy a táplálkozás során a szervezetbe jutó réz akár védelmet is nyújthat az oxidatív károsodások ellen. Hasonló megfontolásból kevernek egyes textíliákba ezüstszálakat, de az a technológiadrága, ami a selyemmel kiváltható a PLOS One-ban megjelent cikk szerint. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az arcmaszkokhoz nincs szükség speciális selyemre, a tesztelt selyem 100 százalékban kereskedelmi forgalomban elérhető anyag volt.

Chicagóban a több rétegre esküsznek

Egy másik kutatás szerint - ami a Chicagói Egyetem és az Argonne Nemzeti Laboratórium kutatóinak nevéhez fűződik - a pamutból és más szokásos szövetekből, például a természetes selyemből és a sifonból készült házi készítésű maszkok hatékonyan kiszűrhetik az aeroszol részecskéket. Az ACS Nano folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a kutatók a koronavírust terjesztő, légzőcseppekhez hasonló méretű aeroszolrészecskék szűrésére olyan anyagok - és ezek szövetkombinációinak - képességét tesztelték, mint a pamut, a flanel, a természetes selyem és a sifon.

A kísérletek során egy aeroszol keverőkamrában különféle méretű részecskéket hoztak létre, és egy ventilátor segítségével aeroszolt fújtak a különböző ruhamintákra olyan légáramlási sebességgel, amely szimulálta az ember légzési sebességét nyugalmi állapotban. A szöveten való áthaladás előtt és után megmérték a levegőben lévő részecskék számát és méretét. A szoros szövésű szövetek, például a magas szálszámú pamutlemezek (a vizsgálat 600 szálszámú pamutot tesztelt), a természetes selyem, a sifon és a flanel hatékonyak voltak, így jó védelmet nyújthatnak a tanulmány szerint. A kutatók azt is megállapították, hogy a különböző szövetek több rétegben történő kombinálása is hatékony - számolt be róla a chicagói wttw televízió .

Az eredmények alapján a chicagói kutatók azt javasolják, hogy a megfelelő hatékonyság elérése érdekében a magas szálszámú pamutot érdemes két réteg selyemmel vagy két réteg sifonszövettel kombinálni (a tanulmány 90 százalék poliészter, 10 százalék spandexszövetet tesztelt). Más típusú szövetek is jól működhetnek, de a kutatók nem vizsgáltak meg minden lehetőséget.

A porózus szöveteket viszont szintén górcső alá vették. Kiderült, hogy az egyetlen réteg alacsony szálszámú pamut (a vizsgálat 80 szálszámú pamutot tesztelt) gyengén teljesített. Emellett arra is fény derült, hogy az anyagokban lévő lyukak csökkentették az anyagok hatékonyságát. Ezért a maszkokat gondosan kell kialakítani, különben a lyukak miatt semmi hasznuk, vagy ha túl vastagok, gátolják a kilégzést és belül szén-dioxid fog felhalmozódni - tették hozzá a kutatók.