MENÜ
2022. november 29.
Taksony
Megoldhatja az energiaválságot a biomassza

Megoldhatja az energiaválságot a biomassza

index.hu

„Lenne lehetőség a helyzet tisztázására, de ehhez kormányzati akaratra lenne szükség."

Az energiaválságra adott egyik válaszreakció a biomassza felhasználásának növelése lett. Márpedig ennek döntő részét az erdők adják, amelyek védelme nemcsak természetvédelmi, hanem klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú. A magyarországi erdők éves szinten az ország kibocsátásának közel egytizedét képesek elnyelni.

A legfontosabb forrás

Magyarországon a szilárd biomassza a legfontosabb forrása a megújulóenergia-felhasználásnak. A 2019. évi biomassza-felhasználás a teljes bruttó megújulóenergia-fogyasztás 73 százalékát tette ki. A szilárd biomassza legnagyobb részét fűtési célokra használták, a fennmaradó részt villamosenergia-termelésre fordították.

Az országban három évvel ezelőtt hét távfűtési rendszer kizárólag biomasszát használt, további 13 távfűtési rendszer pedig biomasszát használt másodlagos tüzelőanyagként a földgáz vagy szén mellett.

Jelenlegi biomassza-felhasználásunk fenntarthatósága azonban közel sem biztosított. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Parlament döntése, amely szigorítaná a fenntarthatósági kritériumokat, illetve a WWF Magyarország és a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont közös tanulmánya, amely a szilárd biomassza hazai piacának keresleti és kínálati oldalát elemezte.

Kétmillió hektár erdőnk van

A megújuló energia fogyasztásának háromnegyedét a szilárd biomassza teszi ki hazánkban. A kormányzati álláspont szerint a felhasználás anélkül fokozható, hogy az veszélyeztetné az erdők kezelésének fenntarthatóságát, mivel az utóbbi években a 13 millió köbméternyi növekedéshez képest a kitermelés jóval alacsonyabb volt, nagyjából 7,5 millió köbméter, így ha fokozzák is a kitermelést a vágásérett területeken, nem csökken jelentősen az ország faállománya.

Ezzel szemben az energetikai statisztikák szerint kétszer annyi biomasszát használunk fel, mint amennyi a forrásoldalon rendelkezésre áll, vagyis a hivatalos energetikai célú fakitermelési választék mennyisége és a választék import-export különbségének összege.

Ennek a szakmai berkekben már régóta köztudott statisztikai inkonzisztencia hátterének járt utána a WWF Magyarország és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) az utóbbi két évben.

AZ ERDŐTERÜLET MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN JELENTŐS MÉRTÉKBEN NÖVEKEDETT. JELENLEG AZ ERDŐRÉSZLETEK ÖSSZTERÜLETE 1,94 MILLIÓ HEKTÁR, AMELY MAGYARORSZÁG TERÜLETÉNEK 20,8 SZÁZALÉKÁT TESZI KI.

Az erdőterületek nagyjából 55 százaléka állami kézben van, több mint 42 százaléka magántulajdonú erdőterület, 1,2 százaléka közösségi tulajdonban van, további 1 százalék esetében pedig vegyes tulajdonjogról beszélhetünk.

Az erdők túlnyomó részén vágásos üzemmódban gazdálkodnak (1,75 millió hektár, azaz az összes erdőterület 91 százaléka), 4-4 százaléknyi területen átmeneti, valamint faanyagtermelést nem szolgáló, örökerdő üzemmód szerint gazdálkodnak az erdőkben.

Mind a faanyagtermelést nem szolgáló, mind pedig az átalakító üzemmódú erdők területe növekedett az elmúlt évtizedben: 2010-hez viszonyítva az első mintegy 50 százalékkal, míg az utóbbi 130 százalékkal.

Negyven százalék lóg a levegőben

A WWF Magyarország és a REKK felmérésében megbecsülték a hivatalos erdőterületeken kívüli lehetséges biomassza mennyiségét is, de így is a biomassza-felhasználás 40 százalékáról nincsen olyan információ, hogy honnan származhat. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az erdészeti statisztikákkal lehet probléma, ugyanúgy lehet ez igaz az energetikai statisztikákra is.

Lenne lehetőség a helyzet tisztázására, de ehhez kormányzati akaratra lenne szükség, ami eddig hiányzott – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

A jelentésben szerepelnek azok a konkrét javaslatok, amik alapján felül lehetne vizsgálni a statisztikai különbségeket. A tanulmány elemzi az erdészeti és klímavédelmi nemzeti stratégiai dokumentumokat, amelyek között szintén ellentmondás fedezhető fel.

Egyszerre akarunk nagyobb mértékben támaszkodni az erdei biomasszára, mint energiaforrásra és fokozni az erdők szénelnyelő képességét, pedig a kettő egymás ellen hat.

Ahhoz, hogy növelni tudjuk az erdőkben raktározott szén mennyiségét, nemhogy növelni, hanem csökkenteni kellene a fakitermelést. Ennek hiányában a törvényben is foglalt 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen lesz. Ha a fakitermelések csökkentésével párhuzamosan a tűzifa-felhasználás jelentős részét kitevő lakossági épületállományt felújítanánk, hiány sem keletkezne a piacon.

Szigorított fenntarthatóság

A programvezető elmondta, az Európai Parlament szintén támogatta, hogy EU-s szinten szigorodjanak a fenntarthatósági kritériumok. A döntés értelmében a megújuló energiaforrásként elkönyvelhető szilárd biomassza energetikai felhasználásának mértékét maximalizálnák a 2017–2022-es időszak átlagában, és elsődleges biomassza – vagyis ami közvetlenül az erdőből származik – erőművi felhasználása nem kaphat támogatást.

A Parlament döntése határozott előrelépés az eredeti bizottsági javaslathoz képest, ami csak minimálisan szigorította az eddigi, inkább csak adminisztratív többletterhet jelentő eredeti, 2018-as kritériumokat.

„Reméljük, hogy a még ősszel várható végső EU-s döntésnek hasonló kimenetele lesz” – mondta Harmat Ádám.