MENÜ
2024. július 16.
Valter
Még mindig folyékony a 2000 éves fehérbor

Még mindig folyékony a 2000 éves fehérbor

qubit.hu / Bodnár Zsolt

A különös leletet öt évvel ezelőtt fedezték fel az andalúziai Carmona városában.

Spanyolország déli részén találtak rá az eddigi legidősebb borra, ami folyékony formában maradt fenn: az eredetileg fehérbornak készült ital mára a 2000 év alatt lezajló kémiai folyamatok révén vöröses-barnás árnyalatot vett fel, a testességét pedig az okozhatja, hogy a kutatók egy római férfi elhamvasztott csontjait is azonosították az időszámításunk szerinti első századra datált bort tartalmazó urnában.

A különös leletet öt évvel ezelőtt fedezték fel az andalúziai Carmona városában, ahol egy családi házfelújítás során bukkantak rá a mélyen fekvő, sziklából kivájt római sírra. A tulajdonosok azonnal értesítették a város régészeti szakembereit, akik hamar rájöttek, hogy a sírhely rendkívül szokatlan, mivel nem fosztották ki. A sír nyolc fülkét rejtett, ezek közül hatban mészkőből, homokkőből vagy üvegből és ólomból készült urnákat helyeztek el, és mindegyik egy-egy ember elhamvasztott csontmaradványait tartalmazta – két esetben még az elhunytak nevét (Hispanae és Senicio) is felvésték az urnákra.

A sírnak már tavaly nagy híre ment, amikor a maradványokat elemző kutatók bejelentették, hogy az egyik urnában egy kristályüveget találtak, amely egy 2000 éves, pacsuli illatú parfümöt rejtett.

Forrás: Córdobai Egyetem / Juan Manuel Román

Amikor egy másik urnát kinyitottak, meglepetésükre nemcsak hamvasztott csontmaradványokat és egy kétarcú Janus-alakkal díszített aranygyűrűt találtak benne, hanem úgy öt liter vöröses színű folyadékot is. Miután megállapították, hogy azt nem valamilyen természetes folyamat (áradás, kondenzáció) hozta létre, elkezdték elemezni, és a vizsgálatok során kimutatták, hogy PH értéke a vízéhez hasonló (7,5), a benne található kémiai elemek pedig például a mai borokból lehetnek ismerősek.

A kutatók a borra jellemző polifenolok közül hetet is megtaláltak a folyadékban, és azok meg is egyeztek a környékről származó borokban található vegyületekkel. Ezzel beigazolódott, hogy az urna valóban bort rejt magában, de azt a vöröses színe ellenére még mindig nem lehetett tudni, hogy vajon fehér- vagy vörösborról van szó. Ezt a rejtélyt végül úgy oldották meg, hogy a vörösborok fő színanyagainak bomlásakor képződő sziringinsav nyomait keresték, és mivel nem találtak ilyet, megállapították, hogy fehérbort temettek el a maradványokkal – erre utalnak a helyi római mozaikok is, amelyek fehér szőlőt taposó embereket ábrázolnak.

A vegyészek szerint a kétezer éves ital az összetétele alapján nagyon hasonlít az andalúziai Montilla–Moriles borvidék boraihoz, a jerezi sherry típusú likőrborokhoz és a sanlúcari kikötőben készülő manzanillához. A kutatók elmondták, a borkóstoló leginkább a folyadékban úszkáló csontmaradványok miatt maradt el, bár egy alaposabb szűrés után akár ki is lehetne próbálni az italt, a mikrobiológiai elemzés alapján ugyanis annyi biztos, hogy nem mérgező.