MENÜ
2021. január 16.
Gusztáv
„Korszakos fejlesztés után hektikus évet zártunk

„Korszakos fejlesztés után hektikus évet zártunk"

Takács Zsuzsa • fotó: Tam-Bau Kft.

A nagygépes üzletág szinte leállt, a kereskedelem erőn felül teljesített.

A Tamási székhelyű Tam-Bau Kft-t országszerte ismerik, Észak-Tolna megye egyik meghatározó építőipari cégeként jegyzik. A folyamatosan fejlődő és bővülő vállalkozás életében nagy jelentőséggel bír a tavalyi esztendő, amikor sok év munkájának eredményeként átadásra került a Tamási, Szabadság u. 109. szám alatt található új központ. KÓLYA JÓZSEF tulajdonos-cégvezetőt az elmúlt időszakról és az idei kilátásokról kérdeztük.

– Improvizatív, hektikus évet zártunk, mely jelentős volt a vállalkozásunk életében – kezdte a szakember. – Év elején egészen más tervekkel indultunk, de az élet áthúzta a számításainkat. Az első negyedév az új székhelyünkre való átköltözés jegyében zajlott.
Ez gondosan tervezett folyamat volt, mégis próbára tett bennünket, mert folyamatos működés közben történt a teljes áttelepítés. A transzportbeton üzemünk, a lakosságot kiszolgáló kereskedelmi részleg megnyitása, az előregyártó üzem beindítása külön-külön is nagy kihívást jelenthetett volna, de nekünk egyszerre kellett megoldani a sokrétű logisztikai feladatot, és kiszolgálni az ügyfeleinket. Ezenkívül a humánerőforrás átköltöztetése, az irodai-szociális komplexum belakása is megtörtént, mindannyiunknak kihívás volt. Hozzáteszem, a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy mindeközben fenntartsuk és kiszámíthatóan biztosítsuk a pénzügyi forrásokat, a megfelelő financiális hátteret a fejlesztések, beruházások tekintetében, és ha ez még nem lett volna elegendő, jött a koronavírus-járvány.

–Nehezített körülmények a négyzeten, hogyan birkóztak meg ezzel a helyzettel?
– Kollégáimmal együtt a kezdetektől azon az álláspontot voltam, hogy a maximális óvintézkedések mellett, a környezeti hatások lehetséges kivédésének szándékával, a járványügyi szabályok fokozott betartásával, igyekezzünk fenntartani a termelést. Megpróbáltunk folyamatosan dolgozni és munkát adni az embereknek. Ma is ezt szemléletet részesítem előnybe, igyekszem a normalitás közegét – ahol lehet – megtartani, vagy közelíteni hozzá. Ennek a koncepciónak a jegyében az első hullámot átvészeltük, hál’ Istennek a kormányzati operatív programok által generált munkák nem szüneteltek, ami véleményem szerint a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó fontosságú, egyben a gazdaság szereplőinek is biztosíthatta a túlélést, vagy kármentést. Számunkra is nagy jelentőséggel bírt, hogy az építőmesteri üzletágunk folyamatosan dolgozott, és a kereskedelmi üzletágat tekintve is megfelelő forgalom volt, nem álltak le az építkezések.

– Az elmúlt év számvetésében melyik üzletág sínylette meg az egészségügyi és gazdasági válságot?
– Jelentős visszaesést a magánszféra beruházásait tekintve tapasztaltunk. A nagygépes üzletágunk vált áldozattá, a megkezdett munkáink félbemaradtak, le kellett vonulnunk két nagy projekthelyszínről is, csak a költségeink maradtak, semmilyen bevételünk nem volt, mert a felszabaduló kapacitásunkat nem tudtuk másutt elhelyezni. A helyzet szeptemberre változott meg, akkor tért némileg magához ez az ágazat.

– Miként tudták pótolni ezt a jelentős kiesést?
– A kereskedelmi ágazat nagyon jól, várakozásunk szerint, teljesített. A régi telephelyen hiányzott a vizualitás, a vevőkel való kapcsolattartás lehetősége, nehezen találtak meg bennünket. Ez a probléma az új helyen megoldódott, a 65. számú főút mellett, Tamási északi részén, jól látható helyen működik a Tam-Bau Kft. központja. Mindez a teljesen új technikai-technológiai infrastruktúra, professzionális háttér kiépítésével, beüzemelésével meghozta a várt eredményt, közel harminc százalékos árbevétel-növekedést produkált ez az ágazat. A transzportbeton-értékesítést tekintve elégedettek lehetünk, az előregyártó üzem termelése őszre indulhatott el, mert a lengyel gépek beüzemelése a járvány miatt későn történt meg, de ma már hatékonyan működik. A csúszás miatt árbevétel-kiesést könyvelhettünk el, és ami legalább annyira fájó, rajtunk kívül álló ok miatt, a szavahihetőségünkön esett csorba, nem tudtunk időben teljesíteni. Ezt próbáltuk legrövidebb időn belül kiküszöbölni, utólag is fájó számomra.

– Hogyan értékeli az elmúlt évet, és mit vár 2021-től?
– Nem lehet egy rossz szavunk sem, azzal együtt, hogy volt olyan üzletágunk, ami alig tudott működni az év során, és a pótlását csak részben tudtuk biztosítani. A 2019-es árbevételi tervet teljesítettük, az általunk fontosnak tartott minőségi elvárást, a folyamatban lévő fejlesztéseket megőriztük. Stabil humán erőforrás, szakképzett és elkötelezett munkatársi gárda, office-struktúra áll rendelkezésre, komplett, jól működő vállalatirányítási rendszert építettünk ki, reményeink szerint bebizonyítható, hogy minden adott a terveink megvalósításához. Ezekben magasra tettük a mércét, minden üzletágunkban 20-50%-os árbevétel-növekedést kell elérnünk 2021-ben.

– Ön mindig fontosnak tartotta munkaerő megtartását, a Tam-Bau Kft-nél minden évzáró ünnepségen törzsgárda-jutalmat osztottak ki. A tavalyi koronavírus-járvány miatt történt leépítés?
– Nem küldtünk el munkaerőt, a minimális természetes fluktuáción kívül nem volt mozgás, ezt egyébként a legfajsúlyosabb kérdésnek tartom. A magyar építőipari vállalkozások legnagyobb problémája: megfelelően képzett és motivált szakembert felvenni és megtartani. A nyugati országok elszívó hatását tapasztaljuk, bér terén nem tudunk versenyezni, de szociális körülményeket tekintve igyekszünk legtöbbet nyújtani. Talán ennek köszönhetően sok visszatérő munkatársunk van, megbecsüljük a dolgozókat. Tavaly kiscsoportokban tartottuk meg az évértékelést, a közös nagy ünnepet az idei év végén szervezzük meg és természetesen pótoljuk a törzsgárda-elismeréseket.

– Ezek szerint bizakodó?
– Talán kevésbé rapszodikus és kiszámíthatatlan időszak következik, cégünk korszakos technológiai fejlesztésen, modernizáción van túl, és sokat tanultunk a járványidőszakban. Az új Európai Uniós ciklus pénzügyi ütemezését és a nemzetgazdasági szempontokat figyelembe véve úgy gondolom, hogy lehetünk, és legyünk is optimisták! T.Zs.