A fogyást segítő csodaszerek ugyan rendkívül hatékonyak, de a használatuknak van hátránya is. Például az, hogy vannak nem kívánt mellékhatásai – ami néha rendkívül súlyos –, az ember pedig nemcsak a testzsírjából, de az izomtömegéből is veszíthet. Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói azonban egy olyan természetes megoldást fedeztek fel, ami kiküszöbölheti ezeket a problémákat.

A tudósok egy MTCH2 (Mitch) nevű fehérjét azonosítottak, amely úgy tűnik, hogy fontos szerepet játszik abban, hogy a sejtek hogyan kezelik az energiát és hogyan tárolják a zsírt. Az EMBO Journal című tudományos lapban megjelent tanulmányban a csapat arról írt, hogy ennek a fehérjének az emberi sejtekben való letiltása növeli a zsírok és szénhidrátok elégetésének sebességét, miközben csökkenti az új zsírsejtek képződését is.

A vizsgálatot egy korábbi kutatás eredménye alapozta meg.

Néhány évvel ezelőtt Atan Gross, az intézet tudósa kollégáival együtt egy váratlan felfedezést tettek a Mitch kapcsán. Amikor a kutatók elnyomták a fehérje termelődését az egerek izomszövetében, az állatok testösszetétele jelentős mértékben javult.

Ezek az állatok nemcsak, hogy nem híztak el, de több izomrostot is növesztettek. Ezek nagy mennyiségű oxigént fogyasztanak, és a jobb állóképességet és fizikai teljesítményt biztosítanak. Az állatok jobban teljesítettek a fizikai tesztek során, és a szívműködésük is javulni látszott.

A felfedezés egy fontos kérdést vet fel: hogyan védhet egyetlen fehérje kétféle módon is az elhízás ellen?

A kérdés megválaszolásához a kutatók a mitokondriumokra összpontosítottak. Ez a sejtek azon része, ami a működésükhöz szükséges energiát termeli, és központi szerepet játszik az anyagcserében – a tápanyagokat felhasználható energiává alakító kémiai folyamatok lefolyásában.

A mitokondriumok alakja és elrendeződése sokat elárul arról, hogy miként termelnek energiát a sejtek – írja a Science Daily. A mitokondriumok időnként nagy, összekapcsolódó hálózatokká egyesülnek, amelyek hatékonyan termelnek energiát, más esetekben pedig kisebb, kevésbé hatékony egységekre oszlanak szét. Amikor az energiatermelés kevésbé hatékony, a sejtek nagyobb mennyiségű üzemanyag, többek között zsírok, szénhidrátok és fehérjék fogyasztásával kompenzálnak.

Gross és csapata azt találta, hogy a Mitch a fent említett fúzió szabályozásával segít kontrollálni ezt a folyamatot. Ez egy lehetséges magyarázat arra, miért jutottak az egerekben látható eredményre.

A kérdés ezután már az volt, hogy vajon ez a mechanizmus az emberi sejtekben is így működik-e?

A mostani vizsgálatot az intézet doktorandusz hallgatója, Sabita Chourasia vezette, amely során génszerkesztési eljárással távolították el az említett fehérjét az emberi sejtekből. Az eredmények azt mutatták, hogy Mitch nélkül a normál mitokondriális hálózat különálló egységekre bomlott. Az energiatermelés emiatt kevésbé hatékonnyá vált, így a sejtek a kutatók szerint az állandó energiahiány állapotába kerültek.

Ez első körben károsnak tűnhet, ám amikor a cél az, hogy minél több zsír égjen el, és minél kevesebb rakódjon le, akkor ez a fajta működés a szervezet javára válhat. Azoknak a sejteknek, amelyek nehezen termelnek energiát, több üzemanyagot kell fogyasztaniuk a szükségleteik kielégítésére.

Mivel a megváltozott sejteknek több energiára volt szükségük, a kutatók növelték a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiségét. A tudósok ekkor a zsírok, szénhidrátok és aminosavak nagyobb mértékű lebomlását figyelték meg. Jelentős változást találtak abban is, hogyan termelik a sejtek az energiát.

Míg a „közönséges” sejtek jellemzően nagyobb mértékben támaszkodnak a szénhidrátokra és a fehérjékre, a Mitch-et nem tartalmazó sejteknek sokkal inkább a zsír lett az elsődleges üzemanyagforrásuk.

Az eredmények arra utalnak, hogy a Mitch fontos szabályozóként működik, amely segít eldönteni, hogy a zsírt tárolja vagy elégesse a szervezet. Emellett egy másik fontos hatása is van a fehérjének.

A korábbi kutatások kimutatták, hogy az elhízott nőknél általában magasabb ezen fehérje szintje. Ez a megfigyelés arra késztette a kutatócsoportot, hogy megvizsgálja, vajon a Mitch befolyásolhatja-e az új zsírsejtek képződését is.

A zsírsejtek a progenitor sejteknek nevezett prekurzor sejtekből származnak. Megfelelő körülmények között ezek az éretlen sejtek zsírt halmoznak fel, és a differenciálódásuk során érett zsírraktározó sejtekké fejlődnek. Amikor a kutatók eltávolították a Mitch-et a progenitor sejtekből, ez az átalakulás sokkal nehezebbé vált.

Az eredmények azt mutatták, hogy a Mitch nélküli sejtek nemcsak több zsírt égettek el, de kevésbé voltak képesek új zsírraktározó sejteket létrehozni.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek csak előzetes eredmények, mivel a vizsgálatokat csak sejteken végezték el, ha a későbbi vizsgálatok is hasonló eredményt hoznak, az elhozhatja a zsírégető kezelések új korszakát.

 

 

• teszzsír
• fehérje
• fogyókúra
• elhízás