Már serdülőkorban eldőlhet, milyen egészségi állapotban érkezik valaki a felnőttkorba. A friss hazai adatok szerint ugyan javult a normál testsúlyú fiatalok aránya, közben jelentősen nőtt az elhízottak aránya, miközben a dohányzás és a mentális problémák is komoly kihívást jelentenek. A szakértők szerint a korai megelőzés kulcsfontosságú lehet, mert ami a tinédzserévekben rögzül, az hosszú távon az egészségügyi rendszer terheit is meghatározhatja.

Magyarországon a fiatalok körében az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást továbbra is a túlsúly és az elhízás jelenti. Ezek számos krónikus betegség – köztük a szív- és érrendszeri problémák, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatos betegségek – fontos kockázati tényezői. A problémára a 2025-ös adatok is rámutatnak, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikált.

Komoly veszély a túlsúly és a mentális betegségek

Az elmúlt másfél évtized adatait elemezve az látszik, hogy a 15–17 éves korosztály tápláltsági állapotának alakulása vegyes képet mutat. A testtömegindex (BMI) alapján 2009 és 2025 között a normál testsúlyú fiatalok aránya enyhén emelkedett: 62,6 százalékról 65,3 százalékra nőtt.

Ugyanakkor kedvezőtlen változás, hogy az elhízott fiatalok aránya több mint háromszorosára emelkedett: míg 2009-ben 1,6 százalékot tett ki, 2025-ben már 5,7 százalék volt. A túlsúlyosak aránya ugyanakkor csökkent, 10,8 százalékról 8,8 százalékra.

A sovány fiatalok aránya szintén mérséklődött az időszak alatt: a 2009-es 25,1 százalékról 2025-re 20,2 százalékra esett vissza. A legmagasabb elhízási arányt 2019-ben mérték, amikor a 15–17 évesek 7,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

A krónikus betegségek jelentette növekvő egészségügyi teher csökkentésének egyik kulcsa lehet a serdülőkori megelőzés – erre hívja fel a figyelmet az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmány. A kutatás szerint a fiatalok egészségmagatartása, például a dohányzás, a mozgáshiány vagy a mentális egészséggel kapcsolatos szokások hosszú távon meghatározhatják a felnőttkori betegségek kockázatát.

A szerzők a „Fiatalok az Egészséges Jövőért” (FEJ) program tapasztalatait vizsgálták, és arra jutottak: a prevenciós programokat közelebb kell vinni a fiatalokhoz, gyakorlatiasabbá és célzottabbá kell tenni.

Drámai egészségügyi mutatók

Ez azért is fontos, mert a KSH adatai szerint 2025-ben a 16 éves és idősebb lakosság 38 százaléka – a nők 42, a férfiak 35 százaléka – élt valamilyen krónikus betegséggel vagy hosszan tartó egészségügyi problémával. Ez mintegy 2 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés leginkább a fiatal és a középkorú nők körében volt számottevő.

2025-ben a 16 éves és idősebb lakosság mintegy 6,2 százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak egészségi állapota miatt. A férfiaknál ez az arány 5,5, a nőknél 6,8 százalék volt.

Az iskolai végzettség jelentős különbségeket mutatott: az alapfokú végzettségűek körében jóval magasabb volt a súlyosan korlátozottak aránya, mint a magasabb végzettségűeknél. Az alapfokú végzettségű férfiak 12, a nők 14 százaléka volt érintett, míg a felsőfokú végzettségűek körében nemtől függetlenül mindössze 2 százalék körül alakult ez az érték.

Az Orvosi Hetilap elemzése szerint a serdülőkor az egyik legfontosabb időszak az egészséges életmód kialakításában, hiszen ebben az életkorban rögzülnek azok a szokások, amelyek később is hatással lehetnek az egészségi állapotra. A dohányzás, a mozgáshiány vagy a helytelen táplálkozás már fiatalon növelheti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A tanulmány szerzői szerint a prevenció nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a krónikus betegségek hosszú távon jelentős terhet rónak az ellátórendszerre.

Minden harmadik fiatal dohányzik

A kutatásban 2025-ben 427 fiatalt kérdeztek meg online kérdőív segítségével. A válaszadók átlagéletkora 18 év volt, 46 százalékuk fiú, 52 százalékuk lány. A vizsgálat azt elemezte, mennyire ismerik a fiatalok a FEJ-programot, milyen egészségmagatartási jellemzők figyelhetők meg körükben, illetve hogyan vélekednek a prevenciós kezdeményezésekről.

Az eredmények szerint a dohányzás továbbra is komoly kihívás a fiatalok körében: a válaszadók 16 százaléka rendszeresen, 17 százaléka alkalmanként dohányzott, vagyis összességében minden harmadik megkérdezett érintett volt valamilyen formában.

Jelentős különbség mutatkozott az iskolatípusok között: a gimnazisták körében alacsonyabb volt a dohányzás aránya, míg a szakképző intézményekben tanulóknál gyakrabban fordult elő rendszeres dohányzás.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az egészségfejlesztő programok ismertsége még nem elég széles körű. A FEJ-programot a válaszadók mindössze 16 százaléka ismerte, és csak 29 fiatal számolt be közvetlen részvételről.

A szerzők szerint az egyik legnagyobb akadály a megfelelő tájékoztatás hiánya. A válaszadók 61 százaléka ezt jelölte meg problémaként, 58 százalékuk pedig azt mondta, hogy az ingyenes vagy kedvezményes részvétel hiánya is visszatartó tényező lehet. A fiatalok 38 százaléka úgy vélte, hogy a prevenciós programok nem elég gyakorlatiasak.

A gyermekorvosok adatai is riasztó képet festenek

A friss statisztikai adatok szerint a gyermekek és fiatalok egészségi állapotában más változások is megfigyelhetők. 2023 és 2025 között a házi gyermekorvosok által vizsgált 0–18 évesek körében nőtt több kiemelt betegség gyakorisága. A legjelentősebb emelkedés a mentális és viselkedészavarok esetében történt, amelyek előfordulása 18 százalékkal nőtt, míg a szembetegségek aránya 15 százalékkal emelkedett.

A vér-, vérképzőszervi és immunrendszeri betegségek, az atópiás ekcéma és az asztma előfordulása ugyanakkor 1,4–5,5 százalékkal csökkent. A legtöbb betegség a lányokat érintette nagyobb arányban, kivéve a mentális és viselkedészavarokat, valamint az asztmát.

Az Orvosi Hetilap kutatása szerint a jövőben különösen nagy érdeklődés mutatkozik a mentális egészséget és a stresszkezelést érintő témák iránt. A válaszadók 55 százaléka jelölte meg a stresszkezelést, több mint felük a mentális egészséget, 43 százalékuk pedig a sporteseményeket olyan témaként, amelyekkel szívesen találkoznának a programokban.

A FEJ-program 2016 óta működik, célja, hogy ne pusztán információt adjon át, hanem a fiatalok egészségértését és önálló döntési képességét is fejlessze. A program három fő területre épül: a megelőzéssel kapcsolatos ismeretekre – például a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a szexuális úton terjedő betegségek témájára –, az elsősegélynyújtásra és az egészségügyi rendszerben való eligazodásra.

A tanulmány szerint a puszta információátadás önmagában nem elegendő. A fiatalok egészségmagatartását nemcsak az ismeretek, hanem a környezetük, a motivációjuk és az is befolyásolja, mennyire érzik sajátjuknak az adott üzeneteket.

A kutatók szerint ezért olyan programokra van szükség, amelyek interaktívak, élményszerűek, és igazodnak a különböző korosztályok, illetve iskolatípusok sajátosságaihoz.

A szerzők hangsúlyozzák: a vizsgálat nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot a programok és az egészségi állapot között, de fontos jelzéseket ad arról, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a serdülőkori prevenciót.

A korai beavatkozás ugyanis nemcsak az egyének egészségét javíthatja, hanem hosszabb távon az egészségügyi rendszer terheit is mérsékelheti.

Erre azért is nagy szükség lenne, mert 2025-ben a háziorvosok betegnyilvántartásai szerint a 19 éves és idősebbek körében továbbra is a magasvérnyomás-betegség és a gerincbántalmak voltak a leggyakoribb krónikus kórformák.

 

 

• túlsúly
• egészségügy
• betegség
• dohányzás