Ha a vakcinák azonnal rendelkezésre állnának, akkor napi félmillió oltás beadására lenne kapacitása a magyar ellátórendszernek Gulyás Gergely legújabb becslése szerint, a mit a miniszterelnök is megerősített a szokásos pénteki rádióinterjújában.

Hogy ezek a számítások mennyire megalapozottak, egyelőre aligha derülhet ki az oltóanyagok meglehetősen korlátozott rendelkezésre állása miatt, de az eddigi oltási tapasztalatok alapján néhány feltételezés megfogalmazható a vakcinák beadásának lehetséges ütemével kapcsolatban.

A koronavírus elleni oltóanyagokból a cikk írásának időpontjában elérhető utolsó adat szerint Magyarországon 105 729 adagot adtak be, vagyis mostanra a népesség több mint egy százaléka megkapta az első injekciót. Ez a teljesítmény európai összehasonlításban jónak számít, ami azért különösen fontos, mert a tagországokba lakosságarányosan egyenlő számú vakcinát kézbesít az Európai Gyógyszerügynökség. A kormányoknak tehát az arányokat tekintve mindenütt hasonló léptékű szállítások mellett kell megszervezniük az injekciók beadását*.

Magyarországon az év második hetében a naponta beadott injekciók száma meghaladta a kilencezret, amivel egyelőre sikerült felhasználni az országba érkező vakcinamennyiséget (az eddig beoltottak második adagjának tartalékolása mellett). Az ellátórendszer potenciális teljesítményére azonban az eddigi tapasztalatok alapján még nem lehet pontosabban következtetni, mert

a gyorsaságnak ma még leginkább az oltóanyag szűkös mennyisége szab határt,
másrészt eddig az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozók kapták meg az oltásokat, és náluk másfajta szervezőmunkát igényel a vakcinák beadása, mint a lakosság szélesebb rétegeiben.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az első szállítmányok a Pfizer/BioNTech rendkívüli tárolási körülményeket igénylő vakcinájából érkeztek
Mindez már a közeljövőben megváltozhat, hiszen más gyártók oltóanyagai is elérhetők lesznek, amelyek logisztikája kevesebb kihívást tartogat majd, a beoltásokat pedig a lakossági körben is el kell majd kezde

A sok bizonytalanság mellett azonban elvi megközelítésben érdemes megnézni az őszi influenzaoltások példáját, mert abból jobban lehet becsülni az ellátórendszer kapacitásait. Az idei, 2020/21-es influenza szezonban ugyanis a koronavírus-járvány miatt rendkívüli érdeklődés mutatkozott az oltóanyagok iránt. Talán nem túlzás azt mondani, hogy azok, akik igényt tartottak az oltásra, megrohamozták az ellátórendszert. Ennek következtében 2020. október 20-a és november 22-e között – azaz egy hónap alatt – az 1,3 millió adag 3Fluart és a százezer adag Vaxigrip Tetra vakcina 74, illetve 20 százalékát adták be, jórészt a háziorvosok.

Havi 982 ezer, különleges szállítási és tárolási körülményeket nem igénylő vakcina beoltása tehát biztosan megoldhatónak látszik Magyarországon.

Ehhez hasonló támpontot adhat, hogy nincs okunk feltételezni, hogy a Pfizer/BioNTech vakcinák beadására alkalmas mai oltópontok teljesítménye csökkenne, márpedig ezeken havonta nagyjából még további 270 ezer injekció beadásával számolhatunk,

tehát a közelmúlt oltási tapasztalatai alapján havonta összesen 1,25 millió vakcina beoltása a magyar egészségügyi rendszernek nem okozhat problémát.

Az oltási terv szerint a vakcinákból a 18 éven felüli lakosság részesülhet, ennek létszáma 8 060 478 fő volt 2020. január 1-én. A terv azt is kiköti, hogy csak a TAJ-számmal rendelkezők kapnak az oltóanyagból – és mivel 2018 végén a lakosság 94 százaléka volt jogosult egészségügyi szolgáltatásra (újabb adat pillanatnyilag nincs), jobb híján úgy számolhatunk, hogy nagyjából 7,5 milliós az a kör, aki kérheti az oltást. Mivel a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák többnyire kétszeri beadás után válnak hatásossá, a maximális esetben összesen 15 millió adag beadásával kell számolni.

A fentiek alapján tehát elméletileg azt látszik, hogy ha meglenne a kellő oltóanyag-mennyiség, és az oltások teljes körű társadalmi elfogadottsága is meglenne, akkor a közelmúlt oltási tapasztalataiból kiindulva egy évbe telne, amíg mindenki megkapná a vakcinát.

Természetesen ha a kormányzati kommunikáció szerinti napi félmillió vakcina beadásával számolunk, akkor mindössze egy hónap kérdése lenne a teljes átoltottság a fenti elméleti számolás szerint (illetve valamivel több, mivel az ismétlő oltások beadása előtt el kell telnie egy bizonyos időnek az első injekciókhoz képest).

A nyájimmunitás kialakításához persze nem szükséges a teljes lakosság beoltása – a szakértők 60 és 90 százalék közé teszik a nyájimmunitáshoz kellő átoltottsági arányt, és ha csak ennek elérésével számolunk, akkor jóval rövidebb idő is elég lehet.

A fentiek alapján viszont jól látszik, hogy a gyorsaság legfontosabb meghatározó eleme a nagy tételben elérhetővé váló és egyszerűbben tárolható oltóanyagok megléte. Ilyen lesz például az AstraZeneca készítménye, amelynek európai uniós engedélyezése január végére várható (de a már engedélyezett és Magyarországra is szállított Moderna-oltóanyag logisztikája is kevésbé igényel extrém körülményeket a Pfizer/BioNTech vakcinájához képest). A képet az újabban egyre jobban lebegtetett kínai vakcina erősen árnyalja, abból a hírek szerint rengeteget tudnánk vásárolni azonnal, ha a magyar hatóságok jóváhagyjá.

Az oltóanyagok gyártása és szállítása mindenesetre felfutóban van, várhatóan egyre több cég készítménye kap engedélyt, és növekednek a gyártókapacitások is. Falus András immunológus akadémikus szerint március-április környékén már óriási kínálat lehet a védőoltásokból, tehát hamarosan a gyors átoltás külső korlátai jelentősen enyhülni fognak.

A vakcinák rendelkezésre állása mellett azonban van még egy tényező, ami alapvetően befolyásolja a tempót: az alacsony oltási hajlandóság, amely idővel egyre fontosabb korlátja lehet a lakosság gyors átoltásának. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magyarok alig több mint negyede tervezi az oltás beadását, a kormányzati regisztrációs honlapon pedig nagyságrendileg másfél millióan jelentették a vakcina iránti igényüket Gulyás Gergely nyilatkozata szerint.

Az eddigi másfél millió jelentkezőre jutó hárommillió vakcina a fentebbi pesszimista, tapasztalati alapokon nyugvó becslés szerint is három hónapon belül beadható lenne, ha elhárulnának az oltóanyag beszerzésének akadályai, de még a koronavírus elleni oltások mostani beadási üteme mellett sem telne egy évbe. Ugyanakkor a bizalmi válság mélységét jelzi, hogy még az egészségügyi dolgozók körében is jellemző az oltástól való elzárkózás

A kormány a nehézkesen működő közös európai beszerzési rendszert megkerülve a napokban megállapodott a kínai Sinopharmmal, bár a szállítások ütemezése és az oltóanyag mennyisége még nem ismert. A kínai és az orosz készítményekkel azonban bizalmatlan a lakosság, fennáll tehát annak a veszélye, hogy míg a vakcinák elérhetőségén javít a kormány, addig az eleve alacsony oltási kedvet tovább rontja. Igaz, most már az oltást népszerűsítő kampány indítása is napirenden van, de a kínai vakcina erőltetése mindenképpen kétélű fegyver, és nem lenne jó, ha visszafelé sülne el.

• koronavírus
• vakcina
• oltóanyag